Negroponte, a próféta
Egyszerre hihetetlen és magától értetődő az a bejelentés, amely pénteken járta be a világsajtót, s amely szerint az eddig egymásra kígyót-békát kiabáló Nicholas Negroponte, az OLPC, a „százdolláros laptop” gazdája és az Intel vezetése elszívták a békepipát, s a jövőben a gyermekek érdekében együtt fognak dolgozni.
A péntek reggel közzétett megállapodás szerint az Intel lesz a 11. vállalat (eddig olyan neveket jegyzett a vállalkozás, mint a Google, az eBay, a Nortel, sőt, az Intel nagy riválisa, az AMD, s a Microsoft sem adta fel azt a törekvését, hogy belépjen a programba), mely támogatóként bekapcsolódik az OLPC projektjébe.
A megegyezés azért is tűnik szokatlannak és váratlannak – erről mi is többször beszámoltunk –, mert nem csak üzleti érdekek zárták ki a kooperációt, hanem – bizonyos megnyilatkozásokból úgy látszott – a két vezér személyes ellentéte is lehetetlenné tett bármilyen konstruktív párbeszédet. Negroponte – számos tekintélyes fórumon erős kétségekkel fogadott – evangélista hozzáállása, prófétai szerepének túlhangsúlyozása végtelenül távol állt a projektet nyíltan bíráló Craig Barrett Intel-elnök racionalista, üzletemberi, a fejlődő piacok lefoglalását célzó törekvéseitől.
Barrett, a megtérő
A két törekvés mind jótékonysági, mind üzleti felfogásában különbözik. Negroponte jószolgálati küldetésnek fogja fel a százdolláros laptop ügyét, csakis állami apparátusokkal kíván üzletet kötni – az ebben rejlő korrupciós lehetőségekre és ellentmondásokra hívták fel bírálói leginkább a figyelmet –, az Intel viszont üzleti szempontok alapján kíván kedvező árú számítógépeket a fejlődő országok számára eljuttatni (Classmate), s nem is titkolta soha, hogy a piacbővítés a célja, még akkor is, ha a diákokat célzó akcióban az ő gépeiket kezdetben veszteséggel adják is el (a jelenleg 175 dollárba kerülő XO csak később, a tömegtermelés beindulásával érheti el a kívánt 100 dolláros árat, a Classmate egyébként 300–400 dollárba kerülő gépének egy változatát a fejlődő országokban 200 dollárért adják). A felek közt kialakult vitát természetesen befolyásolta az a tény is, hogy Negroponte az Intel versenytársa, az AMD processzorait választotta gépük, az XO számára.
A célcsoport
Walter Bender, az OLPC szoftverekért és tartalomért felelős elnöke azt nyilatkozta, hogy mivel mindenképpen nyílt forráskódú szoftverekkel látják el az XO-t, ezért nagyon jól jöhet nekik az Intel professzionális Linux-gárdája. Hasonlóképp nyilvánult meg Will Swope, az Intel alelnöke és általános menedzsere, aki szerint, ha ugyanaz a törekvés vezeti őket – mármint a szegény gyermekek digitális tudásának erősítése –, akkor szükségtelen szétforgácsolniuk erőiket. A jövőben azt tervezik, hogy a gyerekeknek szánt gépekre olyan nyílt forráskódú alkalmazásokat fejlesztenek, melyek mind az XO-n, mind a Classmate-en futhatnak. A Cnet újságírói természetesen rákérdeztek, hogy nem arról van-e szó egyszerűen, hogy az Intel az – eddigi jelekből ítélve nem kudarcos – XO-ba a saját processzorait szeretné betenni, kiütve ezzel az AMD-t. Swope diplomatikusan válaszolt: „Megpróbáljuk, de az OLPC dönt.”
Szombaton az OLPC menedzsmentje, nevezetesen Walter Bender, egy újabb nagy lépést tett, amikor – az ebből az üzletből szintén kimaradt, s a százdolláros laptopot élesen bíráló – Michael Dellt is meghívta tagjai közé, hogy a terv sikerét elősegítse.
