2019. március 19., kedd

Gyorskeresés

Az igazinál is több energiát igényel a kriptovaluták bányászata

  • (f)
  • (p)
Írta: | | Forrás: IT café

A Nature Sustainability elemzése szerint 10 MJ felett a Bitcoin és a Monero bányászatának összesített energiaigénye is.

Nem okozhat meglepetést, hogy a bányászat ma már digitális formában is zajlik, hiszen az elmúlt években a kriptovaluták komoly befektetéssé váltak, bár manapság inkább csökken az értékük, így a mögé épült iparág is lassuló fázist él meg. Ugyanakkor sose lehet tudni, hogy ez mikor fordul meg, elvégre az egész piac rendkívül kiszámíthatatlan.

A Nature Sustainability elkészített egy elemzést arról, hogy a valós bányászathoz viszonyítva a virtuális bányászat mennyi energia felhasználásával jár, és bizony hiába nincs látványos tevékenység mögötte, az energiahatékonysága lehangolóan rossz.

A valós bányászat során az emberek arany, réz, drágafém vagy ritkaföldfém után kutatnak, és ezeket nyilván nem elég megtalálni, fel is kell dolgozni. Ez a folyamat költséges a befektetett energiát tekintve, és a Nature Sustainability tanulmánya szerint egy dollárnyi arany, réz, drágafém vagy ritkaföldfém rendre 5, 4, 7, illetve 9 MJ-nyi energia befektetését igényli. A fémek közül egyedül az alumínium tekinthető ebből a szempontból lényegesen drágábbnak, itt 122 MJ-lal kell számolni.

A kriptovaluták bányászata meglepő módon energiaigényesebb, mivel 1 dollárnyi Bitcoin, Monero, Etherium és Litecoin rendre 17, 14, illetve 7-7 MJ-nyi energiába kerül. A probléma már látszik az adatokból, de Max Krause és Thabet Tolaymat, a tanulmány készítői úgy gondolják, hogy a vizsgált két és fél éves periódusban az említett négy kriptovaluta széndioxid-kibocsátása 3 és 15 millió tonna között lehetett. Itt azért számolnak nagy tartománnyal, mert nem mindegy, hogy a bányagépek hol dolgoznak, ugyanis az áramot környezetbarátabb módon is elő lehet állítani. Ugyanakkor sejthető, hogy a legtöbb bányászfarm Kínában dolgozott, ahol nagyrészt fosszilis energiahordozókból állítják elő az energiát, aminek nagy a széndioxid-kibocsátása.

Érdemes még kiemelni, hogy a Nature Sustainability nem veszi figyelembe a bányászfarmok hűtését, vagyis nem számol azzal, hogy a nagyobb méretű gépeknél már a megfelelő hőmérséklet szinten tartásához is igen sokat fogyasztó ipari berendezések kellenek, vagyis az energiafelhasználás a közvetett igények miatt még nagyobb lehet.

Copyright © 2000-2019 PROHARDVER Informatikai Kft.