Hirdetés

Autonóm-e a Vodafone Instant 3G?

Múlt hét szerdán a Vodafone Magyarország bejelentette a Vodafone Instant 3G-t, ami komoly vitákat váltott ki olvasóink között. A legkomolyabb kritika, ami a katasztrófahelyzetben bevethető adótornyot érte, hogy nem képes önállóan (autonóm módon) működni, hiszen az ehhez szükséges maghálózati elemek hiányoztak a készletből. Utánajártunk, mi az igazság.


(forrás: Vodafone)

A berendezésnek több üzemmódja van. Amennyiben a körülmények nem teszik lehetővé, hogy műholdon keresztül valamilyen távoli hálózathoz kapcsolódjon, akkor képes autonóm, úgynevezett standalone üzemmódban szigetként működni. Ez Linux környezetben történik, egy ipari PC segítségével szoftveresen szimulált BSC, SMSC és HLR segítségével.

Hirdetés

Ekkor természetesen csak a cella alatti hívások lehetségesek. Ez utóbbi képes nyitott és zárt rendszerben is működni (bárki használhatja, vagy korlátozható IMEI, IMSI vagy MCC alapján). Ilyenkor a felhasználókat akár egyedi hívószámokkal is azonosíthatják, kioszthatók például rövid, egyszerűen megjegyezhető hívószámok is.

Lehetőség van a csatlakozott felhasználók priorizálására, aminek kapacitáshatáron van értelme, ha torlódnak a hívások. Ebben az esetben az MNC, MCC, a frekvencia, az adóteljesítmény és a TRX is állítható. „Ez a standalone üzemmód jelenleg csak 2G-n működik, 6TRX-szel akár half rate-en is.”

Core NW helyett szoftveresen emulálnak
Core NW helyett szoftveresen emulálnak (forrás: Vodafone)

A cél persze nem ez, hanem hogy minél előbb normál üzemmódban működhessen (vagy akár egyből ezzel induljon) a torony. Ebben az esetben maghálózathoz kapcsolódva működik a szolgáltatás, a Core NW-t biztosíthatja helyi szolgáltató, de amennyiben ez nem megoldható, akkor jellemzően a spanyol, vagy a magyar hálózathoz illesztik a rendszert.

A 3G ilyenkor NodeB-ként üzemel, a 2G fent részletezett funkciói korlátozottan működnek és főleg monitorozási feladatokat látnak el a helyszínen dolgozók. A normál üzemmódra váltás során a finomhangolást követően nem kell többet foglalkozni a toronnyal, az IP67-es rackek védik az infrastruktúrát az időjárás viszontagságaitól.

Az IT café kérdésére a Vodafone szakértője elmondta, hogy az adótorony minden Huawei RAN NW-vel rendelkező hálózathoz közvetlenül kapcsolódhat. A Fülöp-szigeteken például a SMART, Madagaszkáron pedig a Telma szolgáltatóhoz kötötték be a rendszert. Ez a legszerencsésebb megoldás, mert „minden helyi szolgáltató szereti tudni, kontrollálni, mi folyik a hálózata alatt, nincs roaming usereknek”.


(forrás: Vodafone)

Arra is rákérdeztünk, hogyan győzik le a kétirányú autentikációt, hogy kerül internet azokra a készülékekre, melyek nincsenek regisztrálva a csatolt hálózatra, és amelyek SIM kártyája nem ismeri például a magyar szolgáltatót.

Az adatszolgáltatás nem elsődleges prioritás a katasztrófa sújtotta területeken. Műholdas kapcsolaton keresztül a legnagyobb sávszélesség, amit a cég rendelkezésére bocsátottak, 10 Mbit/s volt, egy KUsávú Thai szolgáltatótól, „úgy, hogy a mi Instant Networkünk miatt azonnal transzpondert bővítettek a műholdon.” Afrikában ennél rosszabb a helyzet, de ilyenkor opció lehet a mikrohullámú bekötés is. „Tehát a 3G azért fontos, mert RF eszközökkel több tízszeresére tudtuk növelni a beszédkapacitásunkat. Persze a maradék sávszélességen tudunk adatot is biztosítani” – válaszolta a Vodafone szakértője.

Független, nyílt eszközök integrálását (mint a fórumban is felmerült Range Networks eszközei) nem tervezik, ezeket ugyanis „nem könnyű integrálni más hálózatok alá, a Huawei pedig nagyon jó partner és a világon szinte mindenhol találni a cég által biztosított technológiát”.

Hirdetés

  • Kapcsolódó cégek:

Azóta történt