A közelmúltban két fontos változás látszik körvonalazódni Magyarországon a digitális adathordozók, illetve az ezekre kivetett jogdíjak kapcsán, és mindkettő elég nagy vihart kavart.

Az egyik egy kormányzati intézkedés, mely semmilyen módon nem nyúl bele a kialakult struktúrába, csak átcsoportosít bevételeket. Ennek lényege, hogy az üres adathordozókra kivetett jogdíjak után befolyó összeg negyedét a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) osztja fel. Az NKA elnöke, L. Simon László tájékoztatása szerint ez az Artisjus kasszájában megjelenő összeg tavaly 3,6 milliárd forint volt, ennek a 25 százaléka felett rendelkezik majd a jövőben az NKA – a kimutatások szerint az üres hordozók után beszedett magánmásolási jogdíj mértéke és aránya dinamikusan emelkedik, de jelenleg még nem ez a legnagyobb tétel, a teljes bevételnek körülbelül 20 százaléka a „matricás pénz”.

Az a gyakorlat, hogy a beszedett jogdíjak egy részét nem közvetlenül juttatják vissza az előadóknak, hanem magát az iparágat, illetve annak hátrányos helyzetben lévő szereplőit támogatják vele, európai gyakorlat. Ahogy nemrég az IT café is beszámolt róla, a most formálódó EU-s szerzői jogi reform egyik fontos szövegében is az szerepel, hogy a beszedett díjak 25 százalékát a kreatív tevékenységek promotálására kell fordítani – talán innen a magyar szám is.

Azok a fránya részletek

Ugyanakkor az ördög itt is a részletekben lakik: a központi szervhez kerülő összeget kik, milyen ismérvek alapján, milyen stratégiát követve, és legfőképp: mennyire átláthatóan osztják majd szét? A közös jogkezelés e módja, mely szerint azokban az országokban, ahol a magáncélú másolást a törvények legálisnak tekintik, és a kieső veszteség pótlására jó kompromisszumként az adathordozókra illetéket vetnek ki, ma az egyik legjobb megoldásnak tűnik. A gond azzal van – ahogy ezt az EU-s jelentés is hangsúlyosan említi –, hogy a befolyó összegeket visszaosztó szervezetek működése sehol sem elég átlátható, nem tiszták a kritériumok, alapvető fogalmakat nem definiálnak a szabályozások, így erős a bizalmatlanság mind az alkotók, mind az adathordozókat megvásárolók részéről. A magyar törvényváltoztatás visszhangját nézve is pontosan ezt tapasztaljuk: nem igazából azzal van bajuk az ellenzőknek, hogy az NKA-hoz kerül az adott összeg, hanem a bizalom hiányzik, hogy ők majd megfelelően osztják szét a bevételt (Lovasi András ezzel kapcsolatban a lehető legsarkosabban fogalmazott).

Felpörgött az adóhatóság is

A másik említésre méltó hír, hogy az adóhatóság (NAV) tegnap bejelentette, hogy nagyszabású ellenőrzési akciója keretében várhatóan mintegy ötmillió forint bírságot szabnak ki adathordozókkal kapcsolatos szerzőijog-sértések miatt: eddig több mint félszáz alkalommal tapasztaltak jogsértést.

A NAV az MTI-vel azt közölte: a hamisítványok és a jogdíj megfizetése nélkül forgalmazott termékek (CD-k, DVD-k, pendrive-ok, mobil és egyéb eszközökhöz való memóriakártyák) kiszűrése érdekében nagyszabású akciósorozatot hajtott végre október első hetében Budapesten és Pest megye területén. Kiemelték, hogy az ilyen termékeket forgalmazó kereskedelmi egységekkel szemben súlyos versenyhátrányba kerülnek a legális, jogkövető magatartást tanúsító vállalkozások, továbbá az illegális beszerzés miatt adóbevételektől esik el a központi költségvetés.

A pénzügyőrök és a revizorok az ellenőrzéseket meghatározott helyszíneken, összehangoltan hajtották végre, illetve webáruházakon keresztül értékesített termékeket is vizsgáltak. A 321 ellenőrzés során 55 alkalommal tapasztaltak jogsértést: 31 esetben szerzői jogokhoz kapcsolódó szabálysértést állapítottak meg, illetve két esetben bűncselekmény elkövetésének gyanúja merült fel. A vizsgálatok nyomán várhatóan 4 millió 740 ezer forint bírságot szabnak ki. A NAV a továbbiakban is kiemelten ellenőrzi a különféle adathordozók kereskedelmét a jogsértések megakadályozása érdekében – zárul a közlemény.

De van egy üdítő kivétel

A kialakult helyzetet jól jellemzi, hogy az Artisjus jogkezelő egyesület – egyébként jogilag teljesen korrekt és elvárható módon – honlapján az alábbi értesítést tette közzé:

Az online adatkapcsolatra képes pénztárgépek adóügyi ellenőrző egységébe a 3/2013 (II.15.) sz, NGM rendelet előírásainak megfelelő, beépített SD memóriakártyára a magánmásolási jogdíjat nem kell megfizetni.

A díjfizetés alóli mentesülés körülményeinek fennállását a memóriakártya után jogdíjfizetésre kötelezett forgalmazó és a pénztárgép gyártója együttesen tudja az Artisjus felé igazolni.

Az Artisjus adatlapot bocsát az érdekeltek rendelkezésére erre a célra. Az adatlap az igazolás benyújtásának részletes követelményeit is tartalmazza.

Az adatlapot kérésre e-mailen küldjük el, ennek érdekében, kérjük, hogy az érintett gyártó vagy forgalmazó vegye fel a kapcsolatot kollégánkkal:

Azt természetesen a körülmények és az eszközök ismeretében csak a rosszmáj mondhatná, hogy hamarosan megindul a pénztárgépes memóriák jogosulatlan felhasználása. De hát Magyarországon élünk, itt minden elképzelhető.