Meglehetősen csendben zajlott mind az egyeztetés, mind a kihirdetés, de az IT café egy céges levél átadása után úgy értesült, hogy 2012-ben bővült azon számítástechnikai termékek köre, melyeknek árába egy újabb tétel, a magyar szerzői jogi képviselők által igényelt kompenzáció beépül.
Ez azt jelenti konkrétan, hogy – több más európai ország példáját követve – a kereskedőknek hazánkban is számolniuk kell két, finoman megfogalmazott újabb tétellel: egyrészt a „mozgó alkatrésszel rendelkező, merevlemezes külső háttértároló (pl. külső merevlemez, külső HDD)” köteles matricát hordozni, másrészt pedig a szórásból eddig szintén kimaradt külső SSD-kre is kötelező lesz a jogdíj megfizetése.
Ezek a Magyar Közlöny hivatalos értesítőjében közzétett összegek önmagukban ugyan nem tűnnek jelentősnek, főként ha egyéb állami terhekhez viszonyítjuk, viszont elvi okokból fontosak: a szerzői jogvédelemmel foglalkozó szervezetek a felhasználói szokások változása folytán újabb területeken tudták érvényesíteni követeléseiket.
Önmagukban apró módosítások, ám egyrészt jelentős mértékben „forintosíthatóak”, másrészt pedig azt jelzik, hogy hazánkban sem népszerű a digitális világ kihívásaira válaszként adható alternatív megoldások keresése: a jogképviselő szervezetek lobbitevékenysége továbbra is a korábbi üzleti modell fenntartására irányul.
A változtatások indoklása az Artisjus szemüvegén át nézve
Megkerestük Tóth Péter Benjamint, aki az Artisjus stratégiai és kommunikációs igazgatójaként már többször segítette lapunkat szerzői jogi kérdésekben.
Hivatalos levele szerint a díj kiterjesztése szükséges lépés volt, mivel „az optikai lemezek (CD-k, DVD-k) felhasználása jelentősen csökken, ezzel párhuzamosan a fogyasztók egyre inkább a külső háttértárolókat használják médiatárolásra. Ezt a változást az évente végzett reprezentatív lakossági felmérés is igazolja. A díj kiterjesztésével a jogkezelő szervezetek az érintett hordozók körét hozzáigazították a közönség változó film- és zenemásolási szokásaihoz.” A hivatalos állásfoglalásban hozzáteszi azt is, hogy „a díj megfelel a szerzői jogi szabályoknak és nem diszkriminatív. A díjat a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának javaslatára és a kultúráért felelős miniszter egyetértésével az igazságügyi miniszter hagyta jóvá. Az érintett hatóságok az egyetértő véleménnyel, illetve a jóváhagyással azt juttatták kifejezésre, hogy a díj megfelel a szerzői jogi szabályoknak, és nem diszkriminatív a fizetésre kötelezettekkel szemben.”
Az intézkedés indoklásában Tóth Péter Benjamin azt is kifejti, hogy a „díjmérték egy 1TB-os hordozó esetében 2.200 Ft. Ez azt jelenti, hogy 25.000 Ft-os vételárú termékkel számolva a díj az ár 10%-a alatt marad. Az ekkora tárterületre másolható zenék, filmek vagyoni értéke ennél a 2.200 Ft-nál sokszorta magasabb. Ebben az esetben egyébként az ÁFA-tartalom meghaladja az üres hordozó díj kétszeresét.”
A vezető jogász azt is megemlíti, hogy „A díj a kultúra fenntartásának fontos eszköze. Az üres hordozó díj a filmes és zenei magánmásolások által a kulturális ipar szereplőinek okozott bevételkiesést kompenzálja. Alapját Európai Uniós szabályozás adja. Ez a díj teszi lehetővé, hogy a fogyasztók – a törvény szabta keretek között – magáncélra szabadon készíthessenek másolatot a filmekről, zenékről.” Emellett hangsúlyozza, hogy nem csak az Artisjus érintett, a díj megállapítását és felosztását 5 közös jogkezelő szervezet végzi: a zeneszerzők, szövegírók, írók képviseletében az Artisjus, az előadóművészek képviseletében az Előadóművészi Jogvédő Iroda, a filmes alkotók és előállítók képviseletében a Filmjus, a vizuális alkotók képviseletében a Hungart, a hangfelvétel-kiadók képviseletében a MAHASZ).
