Hatalmas viták vannak abból, hogy vajon jó ötlet-e az atomerőművek kapacitásait az adatközpontok és az AI kiszolgálására fordítani, ráadásul úgy, hogy az adatközpontokat konkrétan erőművek mellé telepítik vagy pedig az atomerőműveket ezért építik. A big tech a gigantikus áramigényére ebben látja a megoldást, sok politikai támogatója van, de az USA-ban falakba is ütközött a trend.
Az amerikai kongresszusi AI-akciócsoport egyik társelnöke most mindenesetre arra sürgette a szövetségi energiaügyi hatóságokat (FERC), hogy támogassák az adatközpontok erőművekre való közvetlen rákötését, nemzetbiztonsági és AI-versenyképességi okokból.
Jay Obernolte szerint gyorsan kell olyan intézkedéseket hozni, amelyek támogatják az AI terjeszkedését és a rengeteg árammal való kiszolgálását. Így az AI-alapú adatközpontok erőművekre kötését is lehetővé kell tenni szerinte, mivel az áramigény egyre nő, így pedig lehetne tenni a terhelés ellen, és fokozni az ellenállóságot.
A hatóságok ugyanakkor a rendszer megbízhatósága miatt aggódnak, és már a múlt hónapban visszautasították, hogy az Amazon egyik adatközpontja, amely egy atomerőmű mellett van, nagyobb kapacitáshoz jusson. A FERC-hez panaszt nyújtott be egyébként a téma kapcsán a Talen és a Constellation Energy is.
Az Amazon eközben pedig egy olyan karbonmentesítő anyag fejlesztésén dolgozik, amelyet közvetlenül adatközpontokban vetnének be, hogy a gyorsan és jelentősen növekvő emissziójukat visszafogják – a csavar, hogy az anyagot AI tervezte.
A SpaceX egyik korábbi mérnöke a General Matter nevű startupján keresztül eközben az USA-ban bizotsítaná a HALEU típusú urániumot, hogy megszüntessék az Oroszországnak való kitettségüket és közben kiszolgálhassák a rengeteg új atomerőmű-projektet és tervezett SMR-eket.