Nemrég számoltunk be arról, hogy a Magyar Nemzet tudósítása alapján több lap is közzétette: gondok vannak az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) január elején bevezetett új, integrált rendszerével, s a lassulások fennakadásokat okoztak a munkaügyi központok működésében.
Ez ügyben levélben megkerestük az ÁFSZ-t, s a szervezet képviseletében Kenyeres Judit, a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Informatikai Igazgatóságának főigazgató-helyettese válaszolt kérdéseinkre.
Kenyeres Judit elmondta, hogy a szervezet régi, 1990 óta használt, Clipper nyelven megírt, alapvetően központilag fejlesztett, de a kirendeltségeken decentralizáltan működtetett programjait váltja le az integrált rendszer (IR). Az előző rendszer működtetése bonyolult és korszerűtlen volt (pl. floppy lemezek kézi „hordozása”). Az új rendszerben több mint 50 komplex ügycsoport szerepel, ezen eljárások ezres nagyságrendű ügyiratainak előállításával, integráltan automatikus iktatással, TAJ-szám és cégadatbázis ellenőrzéssel, s a programhoz tartozik még az ÁFSZ adattárház kialakítása is.
Az IR fejlesztését az Európai Szociális Alap (ESZA) Humán Erőforrás Operatív Program (HEFOP) keretében valósították meg. A nyílt közbeszerzési eljárásban kiválasztott szállítóval 2006 februárjában kötöttek szerződést [információink szerint a Zalaszám Kft.-vel], a program első fázisának éles indulása 2007 márciusában volt, a teljes funkcionalitás bevezetésére 2009. január 8-án került sor. A teljes fejlesztés költsége 1,2 milliárd forint volt.
Kenyeres Judit elismeri, hogy a programban – minden új informatikai programokhoz hasonlóan – vannak és lesznek hibák, adódnak a kezeléssel és a technikai háttérrel problémák. Ezeket jelentős létszámú (körülbelül 50 fő a fejlesztők, 80–100 fő ÁFSZ oldalán) támogató csapat fogadja és kezeli folyamatosan. A sürgős és azonnali beavatkozást igénylő esetekben azonnal, bonyolultabb esetekben 1–2 napon belül tudnak megoldást kínálni. A régi és új rendszerek a bevezetés első szakaszában másfél évig egymás mellett működtek, az IR-ben kezelt adatokat a korábbi helyi rendszerek közvetlen adatkapcsolat (szinkronizáció) útján vették át, melynek során legfontosabb szempont az adatbiztonság, a korábbi adatok sérülésmentes megőrzése volt.
Az átállás miatt valóban adódnak még problémák, írja a Kenyeres Judit: „A rendszer logikája és így a kezelése is – értelemszerűen – eltér a korábban megszokottól, valamint a korábbi rendszerekből áthozott (migrált) adatokban – minden előkészítő munka ellenére – előforduló, az adott ügyhöz kapcsolódó egyedi kezelést igénylő konzisztencia-probléma miatt gyakran kell a támogató munkatársak segítéségét kérni az ügyek végig viteléhez. Ez idő- és erőforrás igényes, ami az érhetően türelmetlen ügyfelek kiszolgálása mellett átmenetileg az ügyintézők fokozottabb igénybevételét jelenti.”
Ezek után azonban a higgadt és tárgyszerű tájékoztató némileg átcsap egyfajta hisztérikus, megbántottságot sugárzó, sértődött beszédmódba, melyet a szövegrész végén látható nyelvtani hiba is jelez: „Mennyiben lassította a programhiba az ügyintézést a munkaügyi kirendeltségeken? – Minden új fejlesztés bevezetése nehézségekkel jár, amíg »beáll« a rendszer, és a kezelését is megszokják a felhasználók. Lassíthatja (Mihez képest? Az eddigi használthoz? A manuális ügyintézéshez? Az ügyfél vagy az ügyintéző által elvárthoz?) az ügyintézést, ha egy adatfelvétel során valamilyen problémába – adathiba, programhiba, technikai probléma vagy kezelési kérdés – jelentkezik.” Illetve: „A kirendeltségek egy részénél ezt még tetézték az új informatikai rendszer kezeléséből adódó problémák, azonban a megnövekedett várakozási időt egyedül az új program hibájára visszavezetni nem indokolt.”
A főigazgató-helyettes elmondja azt is, hogy valóban voltak torlódások a központokban, ám ezeket messze nem az informatikai rendszer okozta: a szokásos januári csúcsot megfejelte még a válság miatt jelentősen megnövekedett ügyfélforgalom is. Az ÁFSZ mindenesetre minden támogatást megad a központoknak az esetlegesen felmerülő hibák orvoslása érdekében, s a bevezetés időszaka után vélhetően normál tempóban, zökkenőmentesen segíti az IR a központok munkáját – írja Kenyeres Judit.
