Házhoz megyünk a pofonért az interneten

A helyzet még ennél is súlyosabb: a Lounge Group adatbiztonsággal kapcsolatos kutatásából kiderül az is, hogy a 18 és 40 év közöttiek 40%-a kifejezetten előnyösnek tartja, hogy a különböző webhelyek adatokat gyűjtenek róla. A friss kutatás szerint volna még mit tanulnunk adataink védelméről. Az online bűntények piacát sajnos mi magunk is alakítjuk a rossz szokásainkkal.

Így védekezünk mi

A 18-40 éves korosztály 61%-a odafigyel, hogy kizárólag hitelesített weboldalakat látogasson. A legbiztonságosabbnak sorrendben a Gmailt, a YouTube-ot és a Facebookot tekintik, míg a nagy közösségi oldalak közül a Twitter adatkezelésével kapcsolatban a legbizonytalanabbak. Ugyanakkor 60% teljesen figyelmen kívül hagyja az adatbiztonsági tájékoztatókat, és ahogy nő a felhasználók iskolai végzettsége, úgy romlik ez az arány.

„Minél magától értetődőbb az online működésünk, annál fesztelenebben siklunk át az adatvédelmi tájékoztatókon. Amikor a Guardian újságírója kikérte adatait a Tindertől, legnagyobb meglepetésére egy 800 oldalas dokumentumot kapott magáról. Egy munka-, vagy adásvételi szerződést is átolvasunk, akkor itt miért mulasztjuk el? Hosszútávon elköteleződtünk az interneten, nem engedhetjük meg magunknak a felkészületlenséget.” – mondja Szabó Zsófia, a Lounge Group kutatási divíziójának vezetője.

Hirdetés

Az is elmondható a kutatási eredmények alapján, hogy bár az emberek kétharmada a mobilját használja elsősorban internetezésre, a számítógépeket (85%) jobban védik szoftverekkel, mint telefonjaikat (60%).

A jelszóhasználati szokásaink is megoszlanak: 42% tudatosan cseréli bizonyos időközönként a jelszavát, egy másik 42% viszont csak akkor, ha valamilyen oknál fogva muszáj neki, 12% pedig egyáltalán nem változtat a belépési kódon. A válaszadók közel egynegyede egyetlen jelszót használ minden fiókjához.

A nigériai herceg levelei

Bár tízből hét felhasználó törekszik arra, hogy külön jelszóval védje a fiókjait, és 81% kiegészítő biztonsági megoldásokat is használ, mindezek ellenére minden hatodik ember esett már áldozatul valamilyen internetes csalásnak. Az egyik legnépszerűbb forma a nigériai csalás, vagyis hagyományosan egy levélben érkező kérés, amelyben kisebb anyagi segítségért cserébe busás jutalmat ígér a csaló. A legklasszikusabb formája, amikor látszólag egy kormányhivataltól kapunk levelet, amelyben egy elhunyt afrikai vezető (például miniszter, diktátor vagy herceg) vagyonának kimenekítésében kérnek segítséget, melyhez a levél küldője nem fér hozzá közvetlenül. A vagyon megszerzéséhez természetesen a címzett banki adatainak megadásán keresztül vezet az út. Erről a csalási formáról, amely 1980 óta számos formában megjelent már, a válaszadók harmada hallott, közülük 38% személyes tapasztalattal is rendelkezik, 7% pedig válaszolt is rá.

Kinek mi a különlegesen szenzitív adat?

Érdemes megvizsgálni, mely információkat tartják fontos, különlegesen szenzitív adatnak a 18 és 40 év közötti magyarok. A felmérésből kiderül, hogy másképp gondolkodik a kérdésről az Y és másképp a Z generáció. Míg az Y generáció nagyobb arányban tekint különlegesen szenzitív adatként a szexuális élet, egészségi állapot, vallási/világnézeti meggyőződés, nemzeti vagy etnikai hovatartozás kérdéseire, addig a Z generáció érzékenyebb a munkahellyel, szakképesítéssel, ismerősökkel, utazásokkal és vásárlásokkal kapcsolatos információira. Abban viszont például egyetértés van közöttük, hogy a szexuális életüket nagyobb arányban gondolják különösen védendőnek, mint pénzügyeiket. A rangsort az intim részletek vezetik, ezüstérmesek a vagyoni helyzetre vonatkozó információk, és csak a dobogó harmadik fokára fértek fel a banki adatok.

Egyre inkább tetten érhető azonban a tudatosságra való törekvés, amit jól mutat, hogy a Z generáció tagjai már óvatosabban kezelik adataikat. Ugyanakkor ők azok, akik nagyobb arányban tartják előnyösnek a weboldalak adatgyűjtését, bár náluk is enyhe többségben vannak azok, akik szkeptikusan kezelik a kérdést. „A személyre szabott lehetőségekkel időt és pénzt spórolhatunk, ezt jelenleg a fiatalabb korosztály jobban értékeli. Azonban az online gyűjtött adatok alapján történő szolgáltatás-javaslatok megítélése általánosságban inkább negatív. Nagy felelősségük van a közösségi média oldalaknak abban, hogy ez milyen irányba fog változni.” – mondja Szabó Zsófia.

Szülők

És hogyan védik gyermekeik adatait azok a szülők, akik a saját információikat sem kezelik kellő körültekintéssel? A szülők fele válaszolta azt a Lounge Group kérdésére, hogy ellenőrzik gyermekeik internetes tevékenységét, de közülük csak 80% teszi ezt a gyermek tudtával. Az viszont rendkívül elgondolkodtató, hogy mennyire teszik ezt alaposan: a megkérdezetteknek csupán 1,5%-a válaszolta ugyanis, hogy érte már gyermekét zaklatás, miközben a felnőttek 22%-a ismerte be, hogy érte már korábban inzultus az online térben.

Bár a szülők és a gyerekek többnyire eltérő felületeket látogatnak, az UNICEF adatai szerint a 10 és 18 év közöttiek 88%-a rendelkezik profillal közösségi oldalon. Érdemes szülőként észben tartani, hogy a közösségi oldal használata melegágya a cyberbullyingnak, ahol szinte ellenőrizhetetlenül érhetik a gyerekeket kellemetlen tapasztalatok, hiszen ez az a fórum, ahol arc és név nélkül formálhat véleményt bárki anélkül, hogy vállalnia kellene érte a felelősséget. Éppen ezért nem elég azzal tisztában lenni, hogy milyen oldalakat használnak a család legfiatalabb tagjai, azt is fontos figyelni, hogy ott mi történik velük.

Módszertan

A kutatást 2019. májusában a Századvég Politikai Iskola Alapítvány végezte a New Land Media Kft. megbízásából, mely a Lounge Group tagja. Az 508 fős minta összetétele a legfontosabb szociodemográfiai tényezők szerint, mint nem, iskolai végzettség és településtípus megfelel a teljes 18-40 éves magyar lakosság arányainak. A kutatás során továbbá 3 fókuszcsoportos beszélgetést folytattak le azonos korcsoporton belül internethasználat és adatbiztonság témában. Két fókuszcsoportra Budapesten, egyre pedig Szolnokon került sor.

Hirdetés

Előzmények