A TASZ szerint az APEH-nek nem feladata a szoftverellenőrzés


Az APEH-BSA megállapodás ügyében a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet kérésére az adóhivatal március 13-án közzétette az érintett szerződés szövegét. A TASZ szerencsére úgy járt el ez ügyben is, ahogyan egy demokratikus, polgárainak felelős államszervezetet működtető országban szokás, legfeljebb nálunk ritka az ilyen eset.

A megkeresésre a megállapodást fogadó megrökönyödés következtében került sor, hiszen sokan fogadták gyanakvással a kétes hírű BSA bekapcsolódását egy állami szerv munkájába, s az aggályokat tovább szaporították a szerződést bejelentő sajtótájékoztató körülményei, amikor is az újságírók részleteket firtató kérdésére az érintett vezető a szerződés titkosságára hivatkozva azt nyilatkozta, hogy a részleteket nem ismerheti meg a nyilvánosság.

Nem így történt, s ez nagyon rendben van. Ezek után a TASZ jogi szakértői megvizsgálhatták a dokumentumot, s következtetéseiket összefoglaló állásfoglalásuk most már olvasható a szervezet honlapján.

Az előzetes félelmeket a megismert szerződés szövege szerencsére nem igazolta be, illetve a megállapodás szinte csak általánosságokat tartalmaz; felmerülhet az a gondolat is: nem lesz könnyű ilyen lazán megfogalmazott keretek között majd együtt dolgozniuk. (Vagy pedig a túl sok homály miatt túlságosan sokféle értelmezés jöhet létre később…)

A TASZ ugyanakkor még így is aggályosnak tart bizonyos momentumokat. Talán a legfontosabb megállapításuk: „A bevezető rendelkezések 4. pontjában az APEH és a BSA többek között kinyilvánítják azon szándékukat, hogy a gazdasági célú jogellenes szoftverhasználat ellen fellépjenek. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) nem szól arról, hogy az APEH-nak bármilyen feladata lenne a jogellenes szoftverhasználat területén.” Tehát azon a mindenkit és minden szervezetet érintő állampolgári kötelességen túl, mely szerint a megismert bűncselekményeket jelenteni kell az illetékes hatóságnak, az illegális szoftverek utáni kutakodás nem tartozik az APEH profiljába – írják a TASZ szakértői: „Azaz az APEH kizárólag a hatáskörében tudomására jutott bűncselekmények esetében kell, hogy feljelentést tegyen, ami azt jelenti, hogy az adóhatóságnak csak akkor lehet dolga illegális szoftver használattal, ha az általa lefolytatott adózással kapcsolatos ellenőrzése során bukkan olyan tényekre, amelyek bűncselekmény gyanúját vetik fel. Az APEH-nek az adózással kapcsolatba nem hozható hatósági ügyekben eljárni nincs hatásköre, célzottan illegális szoftverek felkutatására a törvény nem jogosítja fel.” Emellett a TASZ megállapítja azt is, hogy az APEH ellenőrei ügyészi felhatalmazás nélkül nem vizsgálhatják át senkinek a számítógépét, az adózással kapcsolatos adatokat kérniük kell a vizsgálat alá vont személytől – akinek ezeket természetesen a rendelkezésükre kell bocsátania.

A fenti súlyos érveken kívül még két szintén fontos megállapítás szerepel az értékelés végén. Az egyik szerint aggodalomra adhat okot, hogy „az APEH a BSA kérésére az adótitok betartása mellett tájékoztatást ad a jogellenes szoftverhasználat tekintetében felmerülő és adójogi ügyekből levonható általános tapasztalatokról”, mert ez mindenképpen sérti az adótitokról szóló rendelkezést.

A másik, szintén csak homályosan megfogalmazott pont szerint: „A BSA technikai támogatást nyújt a feltételezett jogsértőkkel szemben lefolytatott ellenőrzések és vizsgálatok során. Ezen kívül a BSA konzultál az Adóhatósággal a jogellenes szoftverhasználat elleni intézkedések végrehajtása során lefoglalt szoftverek kiértékelése céljából.” Ez ugyancsak jogtalannak tűnik, hiszen „a BSA nem egy igazságügyi szakértő és nem egy APEH szervezeti egység vagy más hatóság, amely az APEH eljárásában részt vehetne” – írják a TASZ jogászai.

  • Kapcsolódó cégek:
  • BSA

Azóta történt

Előzmények