A szoftverszabadalmi direktíva elhalasztva

Jövő év márciusa előtt biztosan nem kerül pont a vitatott, és immár tíz hónapja húzódó szoftverszabadalmi direktíva-ügy végére. Az Európai Tanács annak ellenére kénytelen elhalasztani a folyamatot lezáró döntő szavazást, hogy a korábban felmerült formai hibákat kiküszöbölték, és a tervezetet már minden tagország hivatalos nyelvére lefordították. A direktíva véglegesítésének újabb elhalasztása a belga gazdasági miniszter egyik jelentéséből került napvilágra.

A szoftverszabadalmi irányelv-tervezetet, amely a számítógéppel megvalósítható találmányok szabadalmaztathatóságát hivatott szabályozni, rengeteg támadás érte már, és a sorsáról döntő szavazást is többször elnapolták. A tervezet elfogadását már korábban aláásta Lengyelország azon nyilatkozata, mely szerint elfogadhatatlan számára a szabályozás helyenkénti kétértelműsége és követelte annak felülvizsgálatát. A lengyel lépést követően a holland parlament is elhatárolódott a javaslattól, rövidesen pedig a német Bundestag is csatlakozott az ellenzők táborához. Magyar oldalról több álláspont látott napvilágot, de a végleges konszenzusos megállapodás még várat magára. Hiába ugyanakkor a nemzeti parlamentek ellenkezése, az Európai Tanács hivatott dönteni a most elhalasztott kérdésben.

A tervezet megszületését és a jogalkotási folyamatot végigkísérte a két tábor lobbytevékenysége. Az ellenzők a javaslat amerikai rendszerhez való hasonlóságát emelik ki, amely szerintük a kisebb, a költséges szabadalmaztatás terheit viselni képtelen szoftverfejlesztők kárára szabályozna, letörve és megfojtva az európai piac innovatív kezdeményezéseit. A tervezet jogerőre emelését szorgalmazók (elsősorban a multinacionális cégek pl. Microsoft) szerint pedig az ügy azért kényes, hiszen az európai kutatás-fejlesztés dinamizmusa foroghat kockán a szabályozatlanság miatt.

A döntés elhalasztása alkalmat kínál mindkét oldal számára, hogy számba vegye a lehetséges megoldásokat. A tervezet második olvasatban történő megállítására ugyan lehetőség kínálkozik az Európai Parlamentben, ugyanakkor ez csupán minősített többséggel lehetséges. Egybehangzóak a vélemények, miszerint közös álláspont kialakítására van szükség, a kérdés csupán az: a tervezetet új alapokra helyezve, előlről felépítve, vagy a korábbi javaslatot módosításokkal kiegészítve folytatódjon a törvényalkotás?

Azóta történt

Előzmények