2004 mobilvilága két átfogó, nemzetközi trenddel jellemezhető: a mobiltelefon megindult az univerzális tranzakciós eszközzé válás útján, miközben fejlődése egyre jobban hasonlít az Internetére. Emellett három, nagy horderejű folyamat emelhető még ki: a különböző hálózatok között meginduló konvergencia, a fejlett piacok adat-intenzív növekedésének megindulása, valamint azoknak az országoknak és régióknak az egyre növekvő száma, ahol a mobilkommunikációra, mint a gazdasági növekedés kulcsfontosságú alkotóelemére tekintenek.
A Budapesti Műszaki Egyetem Információs Társadalom-és Trendkutató Központjának kutatócsoportja által a Pannon GSM támogatásával készített, vaskos 76 oldalas tanulmány néhány napja hozzáférhető a Weben: A világ előrehaladása a mobilkommunikáció és a mobiltechnológia terén 2004-ben - Mobile World Development Report 2004.
Az izgalmas és különlegesen részletes elemzés szerzői - Kincsei Attila kutatásvezetővel az élen - a 2004-es évet leginkább jellemző folyamatokat két, a mobilkommunikáció szinte minden részterületét átfogó nemzetközi trend köré csoportosították.
Egyre gyakoribb, hogy a mobilhasználat valamilyen cselekvés-értékű mozzanattal záródik le (például egy ügy elintézésre kerül). Már régen többről van szó, mint a mobil fizetésről (ahol a változások lassan a bankkártyákat felváltó, univerzális mobilpénztárca felé mutatnak). Roppant hasonló irányt vettek az egészségügyben zajló változások a vezeték nélküli hálózatokra kapcsolt orvosi műszerekkel és a bárhonnan bármikor elérhető elektronikus betegkartonokkal. Ide tartozik a hagyományos közlekedésirányítást támogató új megoldások sora is (élükön az autósok számára a városi és közúti forgalom legkülönbözőbb szféráiból gyűjtött és feldolgozott, dinamikusan módosítható adatokkal, optimális útvonal-ajánlásokkal). S eközben a „végberendezés” ugyanaz: mindinkább érzékelhető a mobiltelefon univerzális tranzakciós eszközzé válása.
A folyamatosan növekvő teljesítményű mobilkészülékek lassan az eddig csak PC-ken megoldható feladatok elvégzésére is alkalmassá válnak; a vezetékes és a mobilhálózatokat pedig a piac tereli a szabványszintű integráció felé. A mobilhálózatokon megjelenő új alkalmazások (fájlcsere, társadalmi szoftverek, a felhasználói tartalom-előállítás) pedig olyan tevékenységek és „logikák” megjelenését sejtetik, már az egészen közeli jövőben is, amelyek eleddig elsősorban az internet-felhasználókat jellemezték. Az új szolgáltatások és a fel-feltűnő konvergencia-jelenségek felszíne alatt azonban vihar érlelődik: az eddig kizárólagosan üzleti alapokon szerveződő mobilipar valamint az ingyenesség és információszabadság „elvei” mentén (is) működő internetes kultúra összeütközése elkerülhetetlennek látszik, és minden bizonnyal a mobiladat-kommunikáció területén robban majd ki.
A fejlett távközlési piaccal rendelkező országok érintett iparágai az állammal vállvetve lázasan dolgoznak azon, hogy a harmadik generációs szolgáltatásokat minél gyorsabban, minél szélesebb körben elterjesszék. Ebből a szempontból Japán és Dél-Korea a mintaország, ahol a fejlett és széles skálán mozgó adatszolgáltatásokat a legmagasabb arányban veszik igénybe a mobilelőfizetők. (Mobilpenetrációs mutatóinak gyors növekedése 2004-et mégis Afrika évévé tette). Amerikára és az EU-ra egyelőre a tartalmak és szolgáltatások nagy ütemű fejlesztése volt jellemző; az adatkommunikációt rendszeresen használók kritikus tömegének elérése azonban még várat magára.
