(Ajánlott olvasmány) Évekkel ezelőtt azt gondoltam (reméltem), hogy a spam Magyarországon nem működik. Nem azért, mert mi itten kevésbé lennénk becsaphatók vagy éppen toleránsak az arcunkba kéretlenül tolt reklámokkal, hanem mert azt hittem, hogy nálunk nincs meg a kritikus tömeg ahhoz, hogy megérje velük vesződni. Persze akkor kifelejtettem a képletből, hogy a spamküldés gyakorlatilag ingyenes, ergo ha százmillióból csak egy esetben is betalál, máris hatékonyabb minden más, jobban intézményesült hirdetési csatornánál.
Mondjuk angol nyelvterületen főleg. Mert ott tényleg lehet százmilliós nagyságrendben szétküldeni az erősen kamugyanús e-maileket. Ha ezerből-tízezerből egynél van kapás, már bőven megéri a spammernek, akkor még jobban, ha a hamis Rolexet sem küldi el, csak a zsét gyűjti be. Itthon legfeljebb néhány tíz-, néhány százezer címmel dolgoznak, de – amint a HWSW írásából kiderül –, így is fut a szekér. Még a Magyarországon spamküldésért kiszabható legszigorúbb büntetés, a (félmillió forintban maximált) bírság, bírságok kicsengetésével együtt is.
„A Hermina Bau Ingatlanforgalmazó Kft.-t a Nemzeti Hírközlési Hatóság október 15-én félmillió forint elektronikus hirdetéssel kapcsolatos felügyeleti bírsággal sújtotta. Tömeges spamküldésért az ingatlancég egy éven belül a hetedik (!) büntetését kapta meg, eddig összesen 1,6 millió forint volt a bírság. Az első figyelmeztetés után mintha semmi sem történt volna, újra megindították a becslések szerint 50 ezer e-mail címet elérő hadjáratukat, sőt az első kisebb mértékű büntetések és az előző, már maximális összegű bírság sem hatotta meg őket” – írja a cikk.
Melynek konklúziója szerint – ha már a spamtörvény nem működik – civil akciókkal (például a spammerek szégyentáblájának publikálásával) kell küzdeni a kéretlen levelek ellen. Vagy működőképessé kell tenni a törvényt, a kiszabható bírságok drasztikus emelésével.
