Az Informatikai Vállalkozások Szövetségének (IVSZ) mai sajtóközleménye szerint a tavalyi év az IKT-szektorban többszörösen is az áttörés éve volt. Adataik szerint az információtechnológiai iparág 2006-ra a nemzetgazdaság egyik kulcsfontosságú szereplőjévé vált. Bizonyítja ezt a tavalyi év három legfontosabb eredménye: végre jelentősen csökkent a szélessávú internet-hozzáférés ára, nőtt az internetezők száma – a 14 év felettiek 36%-a használja a világhálót –, illetve az e-közigazgatás fejlődése is jó eredményeket mondhat magáénak hazánkban. Az IVSZ ugyanakkor hangsúlyozza e pozitívumok mellett: a tavalyi év legnagyobb hiányossága az, hogy továbbra sincs egyértelmű jelzés a kormányzat részéről arra, hogy a digitális átalakulás átfogó és nagy ívű célkitűzés lenne, illetve még mindig hiányzik az állami szférából az a vezetői és menedzserszemlélet, amely az informatikai folyamatok hatékony elterjesztéséhez és alkalmazásához szükséges.

Növekvő internet-hozzáférés

Az elmúlt évben jelentősen csökkent az internet-hozzáférés költsége, így hazánk végre kikerült a legdrágább internetcsatlakozást kínáló európai országok köréből és jelenleg a középmezőnyben foglal helyet. 2006-ban mintegy másfél millió magyar háztartás rendelkezett számítógéppel, s 800 ezerre tehető az internetkapcsolattal rendelkező háztartások száma. Az év végére a háztartások internetkapcsolatainak háromnegyede vált szélessávúvá, s 10% alá csökkent a betárcsázós vagy ISDN-kapcsolatok aránya.

Az IVSZ szerint a hazai piacon látszik, hogy az internetpenetráció erősen függ a szabadon elkölthető jövedelem nagyságától, vagyis ha csökkennek a szolgáltatók árai, az kisebb megterhelést jelent a háztartásoknak, és könnyebben döntenek az internethasználat mellett. A kormánynak kulcsszerepe lehet a jövőbeni növekedésben, hiszen újabb adómentes jövedelemkiegészítő rendelkezésekkel tovább növekedhetne a hazai szélessávú internet-hozzáférések száma. A tavalyi év során az is kiderült, hogy a „web 2.0” tartalmak terjedésével a magyar felhasználók az internetet ugyanúgy és ugyanarra a célra használják, mint az átlagos nyugat-európai felhasználók, így a legelterjedtebb internetes tevékenység továbbra is az e-mailezés (84%), az információkeresés (70–80%), valamint a szórakozás és a játék (65%). A kutatások szerint 2006-ban a 14 év feletti korosztály közel fele (47%) használt rendszeresen vagy alkalmanként számítógépet, míg az internethasználók aránya 36% volt.

Dinamikusan fejlődő e-szolgáltatások és online kereskedelem

Az EU hivatalos felmérése szerint az utóbbi egy évben Magyarország lépett előre legnagyobbat az e-közigazgatás terén, s a 23. helyről a 14.-re ugrott. A tavalyi év során lezárult az e-közigazgatás első, megalapozó fázisa, s óriási előrelépésnek tekinthető, hogy a 2004. évi CXL. törvény az online ügyintézést a hagyományos ügyintézéssel egyenrangúvá tette. Az Ügyfélkapu 2005-ös indulása óta több mint ötszázezren regisztráltak a mintegy 400 szolgáltatást nyújtó rendszerbe, és eddig mintegy kétmillió tranzakciót hajtottak végre komolyabb biztonsági problémák nélkül. Az IVSZ véleménye szerint a jövőben nem csupán a technológiai fejlesztésekre kell koncentrálni, hanem az állampolgárok számára is elfogadottá, kedvelt és keresett szolgáltatássá kell tenni az e-közigazgatást.

Egyértelműen javult a hazai online kiskereskedelem eredményessége az elmúlt év során, regionális összehasonlításban Magyarország e területen minden vonatkozásban fejlettebb a környező országoknál.

2007-es kihívások: IT-stratégia, oktatás, a lemaradók bevonása

Az IVSZ szerint az idei évben el kell indítani a kétarcú, polarizált digitális kultúra felzárkóztatását, hiszen az ország lakosságának hatvan-hetven százaléka digitálisan írástudatlan, a fővároson kívül – különösen a keleti országrészben – lényegesen alacsonyabb az internetpenetráció. Az internethasználók arányát tekintve csak Szlovákiát és Görögországot előzzük meg, ezzel szemben az internet-hozzáféréssel rendelkezők négyötöde szélessávon csatlakozik a világhálóhoz, ez viszont Európa legfejlettebb harmadára jellemező arány.

Az IVSZ szerint az IKT fejlődését továbbra is gátolja az adórendszer és az oktatás jelenlegi struktúrája. A magyar adórendszer nem kedvez a tudásalapú gazdaságnak, hiszen éppen azokat az „élő munkaerős”, nagy hozzáadott szellemi értéket termelő vállalatokat sújtja a legjobban, amelyek révén a magyar IKT iparág nem csupán „beszállítóvá”, hanem valódi kutatás-fejlesztési és innovációs központtá válhatna. A szövetség támogatja a kezdő vállalkozásokra vonatkozó adókedvezmények bevezetését, amely számukra lehetővé tenné a megerősödést, illetve egy más alapokra épülő, a munkaerő helyett a vagyont érintő adórendszer kialakítását javasolja.

A hazai felsőoktatási rendszer csupán évi 3000 informatikai szakembert, mérnököt bocsát ki, jóllehet hazánk versenyképességének megőrzéséhez és az esetleges fejlődéséhez ennek a két-háromszorosára lenne szükség. Az IVSZ szerint mindenképpen szükséges az informatikai képzés piaci igények alapján történő újraszervezése, illetve az oktatásban részt vevő hallgatók számának drasztikus emelése.