Hirdetés

40 milliárd dollárért vásárolja fel az ARM-ot az NVIDIA

Még a nyár közepén írtunk arról, hogy megválhat az ARM-tól a SoftBank, és azóta vannak különféle pletykák, hogy mely iparági szereplőket érdekelheti a felvásárlás. Mindig is a híresztelések része volt az NVIDIA, és a vállalat friss bejelentése értelmében ez már nem csak találgatás többé, ugyanis 40 milliárd amerikai dollárért cserében megkezdik az akvizíciót.

Az ARM-ot birtokló SoftBank állítólag többet akart kapni a divíziójáért, 52 milliárd dollárról szóltak a pletykák, de összességében a szóban forgó felvásárlással is elégedettek lehetnek, hiszen 2016-ban 32 milliárd amerikai dollárt adtak érte, és most úgy válnak meg tőle ennyiért, hogy az előző üzleti évben üzemi veszteséget termeltek vele. A döntésben nyilván benne van az is, hogy az aktuális tulajdonosnak számító SoftBank úszik az adósságban, tehát érdekelté váltak abban, hogy a könnyen értékesíthető, ráadásul üzemi szinten nem túl jól teljesítő divízióját lecsatolja magáról.

Hirdetés

A felvásárlással a SoftBank 12 milliárd dollárnyi készpénz kap, amiből kétmilliárd dollár gyorsan kifizetésre kerül az aláírásért cserébe. 21,5 milliárd dollárt az NVIDIA részvényekben térít meg, továbbá 5 milliárd dollár jár még készpénzben vagy NVIDIA részvényekben, ha az ARM elér bizonyos, publikusan nem meghatározott üzleti célokat. Végül 1,5 milliárd dollárnyi tőke kerül bevonásra, ami az ARM alkalmazottainak lesz kifizetve.

Az üzletet az érintettek jóváhagyták, és beadták a kérelmeket az engedélyezésre a helyi hatóságoknál. Ebből a szempontból Kína lehet a legnagyobb kérdés, ugyanis az akvizícióval az ARM japán tulajdonból az USA szárnyai alá vándorolna, és manapság azért túl nagy barátságban nincsenek az Egyesült Államokkal, miután a Trump adminisztráció gyakorlatilag kivéreztette a Huawei-t. Az NVIDIA és a SoftBank a felvásárlás végrehajtására jelenleg 18 hónapot számol.

Az NVIDIA számára a felvásárlás leginkább a szerverpiac szempontjából hasznos. Erre hatalmas tervek voltak már több éve az ARM oldalán, 2020-ra, azaz idénre 25%-os részesedést jósoltak maguknak, amiből jelenleg még nem jött össze statisztikailag mérhető eredmény, tehát a piackutatások tekintetében még mindig nullán állnak. Persze a partnereiknek vannak eladásaik, de azok annyira kicsik, hogy nem kimutathatók. Az ARM azonban sosem tett le arról, hogy áttörést érjenek el a szerverpiacon, jelenleg éppen a Neoverse termékskála tervei alapján fejlesztenek, és papíron ezek legalább olyan biztatók, mint amilyenek voltak a korábbi generációs megoldásaik.

Az egyik nagy kérdés az ARM felvásárlása előtt az volt, hogy az NVIDIA egy esetleges akvizíció után lelövi-e a licencelési modellt. Ez nem valószínű, hogy megtörténik. A zöldek egyszerűen kicsik ahhoz, hogy mindenféle segítség nélkül megváltoztassák a szerverpiacot. Az ARM működési modelljének fenntartása tehát nem csak a folyamatos bevétel biztosítása miatt szükséges, hanem egyszerűen meg kell osztani a terheket a különböző partnerekkel, ugyanis így egyszerűbb lehet áttörést elérni a terjedés tekintetében. Az NVIDIA számára az a lényeg, hogy reflektáljon azokra a hiányosságokra, ami az ARM-ot egyelőre nem teszi alternatívává sok-sok vállalat szemében. Ahogy egy korábbi véleménycikkünkben közöltük, a TCO mutatók az ARM-os rendszerek előnyei, de a legtöbb érdeklődő el sem jut addig, hogy ezt mérlegelje, mert borzasztóan költséges lenne a megszokott x86/AMD64 architektúráról átállni. Az NVIDIA oldalán talán meglesz az akarat arra, hogy olcsó fejlesztői rendszerekkel segítsék a váltást, esetleg anyagilag is támogassák azt. Ez az a két tényező, ami változást hozhat, mert pusztán a hardver tekintetében már régóta elég erős az ARM, de láthatóan csak szűk piaci szegmensekben tudnak vele elérni valamit. Ezekre a SoftBank leginkább azért nem költött, mert jelentős, akár sok százmillió dolláros kiadást vont volna maga után évente, és egyáltalán nincs garantálva, hogy egyszer majd eredménye lesz. Az NVIDIA viszont bőven kockáztathat, sőt, különösebb választásuk nincs is, muszáj majd erre költeniük, ha az ARM felvásárlásának értelmet akarnak adni.

Bár az akvizíció lezárása még hónapokra van, azért az NVIDIA nagyjából felvázolta, hogy mik a terveik. Az elsődleges célterület az AI lesz, erre koncentrálják majd a fejlesztéseiket, és az ARM aktuális szerverpiaci útitervét majd fel is akarják gyorsítani. A licencelés egyelőre változatlan marad, sőt, kiegészül majd NVDIA IP-kkel (szellemi tulajdon), tehát effektíve egy megrendelő az ARM dizájnjai mellett elérheti majd az NVIDIA egyes technológiáit is. Itt még a részletek ködösek, de az irány egyértelmű: a zöldek meg akarják osztani a szerverpiac meghódításának terhét a partnerekkel, így ugyanis könnyebben és gyorsabban lehet eredményt elérni.

Az NVIDIA a saját fejlesztéseit összehangolja majd az ARM-mal. Ez azt jelentheti, hogy a skálázhatóság tekintetében a GPU dizájnjaik majd ARMv8-as memóriamodellt kezelő címfordítót kapnak, amivel gyakorlatilag le tudják követni az Intel és az AMD exascale projektjeit. Mint ismeretes, az NVIDIA az USA három exascale projektjéből eddig egyet sem nyert meg, holott korábban azért ezeknek a tendereknek nagyon is a részei voltak. A gondot az jelenti, hogy ilyen extrém skálázás mellett már jelentősen felerősödik az igény arra, hogy a CPU és a GPU egységes memóriaképet lásson, és ilyen szempontból az Intel és az AMD tud komplett rendszert kínálni. Nem véletlen, hogy az Aurora és a Frontier, illetve az El Capitan esetében a CPU és a gyorsítók gyártója ugyanaz a cég, egyszerűen ahhoz, hogy a legfőbb igényt kielégítsék, a GPU-k multiprocesszoraiba AMD64-es címfordítók kellenek. Erre viszont szükséges a licenc, ami sokaknak nincs meg, tehát bizonyos, nagyobb mértékben skálázódó projektek esetében az x86/AMD64-es host CPU eleve kizárja az NVIDIA gyorsítók alkalmazását. A gond itt a programozhatóság, ami egy gyártói platform szintjén nagyságrendekkel könnyebb lesz az egységes memóriakép miatt.

Az ARM-mal az NVIDIA gyakorlatilag szerez magának egy processzorarchitektúrát, és már csak a fentiek következtében is felesleges attól félni, hogy a licencelésre vonatkozó modell megszűnne, ugyanis minél több partner kínál majd ARM-os szerverprocesszort, és minél nagyobb részesedést sikerül majd azokkal elérni, annál több potenciális hely születik meg az NVIDIA, host CPU-val egységes memóriaképet biztosító gyorsítóinak.

Felmerülhet persze a kérdés, hogy miért nem volt elég az NVIDIA számára pusztán licencelni az ARM szerverdizájnjait, hiszen technikailag az is megoldotta volna az előbb részletezett problémát, és akkor a vállalat kínálna a gyorsítói mellé saját ARM-os szerverprocesszort. Pusztán papíron átgondolva ez így van, de ahogy egy fentebb linkelt anyagban részleteztük, az ARM nem igazán hozza azokat a szerverpiaci eredményeket, amiket az előző évtized közepén beharangoztak, és most nagyon finoman fogalmaztunk. Az NVIDIA számára tehát az ARM-nak a jelenlegi működési modellje is probléma, mert tudnának tervezni saját ARM-os processzort, csak semmire nem mennek vele, ha továbbra is nulla százalékhoz közeli marad a cég részesedése a szerverpiacon. A zöldeknek tehát két problémát kell megoldani, hiszen reagálni kell az exascale irányra, vagyis szükségessé vált, hogy a gyorsítók mellé megfelelően egyszerű programozhatóságot biztosító host CPU kerüljön, illetve el kell érni, hogy az ARM terjedni kezdjen a szegmensen belül. Előbbi megoldható pusztán a licenc mellett, de utóbbihoz birtokolniuk kell a céget, hogy direkten tudják kezelni azokat a problémás tényezőket, amelyek miatt az ARM egy helyben toporog a célzott szegmensen belül.

Megemlítendő még, hogy az NVIDIA és az ARM közölte azt is, hogy a felvásárlástól függetlenül az IoT Services Group el lesz adva, arra ugyanis a zöldek sem tartanak igényt.

  • Kapcsolódó cégek: