Eleinte úgy tűnt, a 3D-láz csupán múló hóbort, mely amilyen hirtelen tört be az elektronikai piacra, olyan gyorsan ki is vonul onnan. Számos felmérésből és közvélemény-kutatásból negatív közönség-visszhang hallatszott ki: sokan panaszkodtak a speciális szemüveg elengedhetetlen viselése miatt, mások a 3D-mozizás kiváltotta rosszullétek miatt fejezték ki nemtetszésüket, míg voltak, akiket szimplán nem nyűgözött le az olyannyira fényezett háromdimenziós élmény.
A nagy gyártók úgy gondolták, a tökéletes 3D-hatáshoz megfelelő eszközök szükségesek. Rengeteg pénzt öltek a technológia stabil lábakra állításába, megkezdték saját készülékeik tökéletesítését, továbbfejlesztését, valamint újabb 3D-s megoldások megalkotását. Ennek köszönhetően kapott lendületet a 3D terjedése, ami a már kapható 3D-berendezések árának csökkenését hozta. A különböző 3D HDTV-k ugyan még mindig drágák, de már nem megfizethetetlenek, így bekerültek az otthonokba; egyre több ember fontolgatja, hogy vásárol magának ilyet a közeljövőben.
Hol tart a 3D-technológia?
Az elektronikai óriások belátták, hogy az aktív és passzív szemüveget igénylő 3D-megoldások hosszú távon nem jelentenek tökéletes megoldást, ezért egyre inkább törekednek az autosztereoszkopikus eszközök megalkotására. Ennek néhány képviselője már megtalálható kereskedelmi forgalomban – gondoljunk csak a Nintendo 3DS konzolra, a Toshiba Qosmio F750 notebookra vagy a nemrég megjelent LG Optimus 3D okostelefonra. De mi a helyzet a televíziókkal?
Jelen pillanatban a Sony és a Toshiba a csúcstartó – utóbbi a nemrég lezajlott berlini IFA 2011 kiállításon mutatta be az 55LZ2 óriástévét, melynek 55 hüvelykes kijelzője egyszerre kilenc ember számára képes szemüveg nélküli 3D-tartalmat megjeleníteni. A technológia úgy működik, hogy egy beépített webkamera figyeli a néző helyzetét, valamint fejmozgását, és a tévé eszerint generál két eltérő képet a jobb és a bal szem számára. Az így keletkező kép ugyan háromdimenziós, de veszít minőségből, így még korántsem a legideálisabb. Kényelmi szempontból sem tökéletes, mivel a használható 3D-hatás érdekében nem mindegy, milyen távolságból és szögből szemléljük a képernyőt.
A legtöbb 3D-kijelző általában ezzel a problémával küzd, legyen az szemüveges vagy szemüveg nélküli technológia. Mindazonáltal hiába a fejlett arcfelismerő rendszer, bizony ez a készülék is okozott rosszullétet néhány embernél, akiknek volt szerencséjük élőben is megcsodálni. Bár a Toshiba azt ígéri, hogy orvosolja a problémákat, a televízió jósolt kezdőára igencsak magas ahhoz, hogy tömegcikké váljon, és az elérhető háromdimenziós tartalmak mennyisége is erősen korlátozott még.
A Sony már hónapok óta foglalkozik egy 3D-s eszközzel, melyet hamarosan kereskedelmi forgalomba is hoz. A HMZ-T1 modellszámmal fémjelzett készülék egy olyan fejre erősíthető kijelző (Head Mounted Display), mely két, egyenként 18 milliméter átmérőjű OLED-kijelzővel jeleníti meg a képet viselője számára. A kijelzők natív felbontása 720p, és mivel a két megjelenítő eltérő képeket ad a szemeknek, így áthallás nélküli háromdimenziós kép látható.
A 3D jövője
Míg a televíziókat gyártó nagy cégek a 3D-vel foglalkoznak, addig a vizuális szórakoztatás következő hulláma is kibontakozóban van már: a 4D-mozi. Lényege, hogy a 3D-filmeket fizikai hatásokkal hozzák szinkronba, így a 4D-mozizás interaktív élményt nyújt a nézők számára. A vászon előtt lévő székek olykor „életre kelnek”: minden irányba billenhetnek, valamint masszázsmotorok segítségével finom ütéseket mérnek a székben helyet foglalók hátára. A fejlesztők ennyivel nem érték be. Úgy látták, a kellő hatáshoz több kell, levegőt kevernek és vizet spriccelnek a nézőkre, mindezen felül befújt levegővel és vízzel együtt illatokat, szagokat is juttatnak a vetítőterembe. Nagyon fontos, hogy minden külső hatás a filmmel összhangban történik.
Mexikóban, Thaiföldön, Kínában és pár hónapja Dél-Koreában is működik már 4D-mozi. A CJ 4DPlex nevű vállalat igen komolyan foglalkozik a 4D-mozizással, és nyitott egy irodát Los Angelesben, ahol akciófilmekhez írnak számítógépes programokat. Azt tervezik, ha a közeljövőben megnyíló New York-i 4D-mozinak kellő sikere lesz, megkezdik a terjeszkedést Európában is.
A 3D-szórakoztatás egyértelműen hatalmas szerepet játszik a nagy elektronikai cégek jelenlegi és jövőbeli elképzelései között. Gőzerővel dolgoznak azon, hogy a technológia tökéletesítése és az újabbnál újabb 3D-s eszközök gyártása mellett minél nagyobb tömeget nyerjenek meg, és a 3D egy teljesen köznapi fogyasztói cikké váljon. A „3D-élmény” még mindig egy hangzatos és divatos kifejezés, azonban a 4D-mozi fogalomkörét sem szabad figyelmen kívül hagyni. Az, hogy a szükséges berendezések otthonunkba is eljussanak, még távoli álom, de a filmrajongók és a televíziók szerelmesei valószínűleg ebből is kivehetik részüket a jövőben.
Hungarian Adobe User’s Group (HAUG)
Tarnai László
(3D tech világa – www.3d-tv.hu)