2014-ben borul a Moore-törvény

Amint a tranzisztorok mérete 20-ról 18 nanométerre csökken, a félvezetőipari termékek kereskedelmi célú gyártásainak költsége a rendkívül apró alkatrészek integrálása miatt gazdaságilag ellehetetlenül: ilyen apró méreteknél ugyanis a gyártók lassacskán szembesülni fognak azzal, hogy a félvezetők előállításához használatos berendezések magas ára miatt gyakorlatilag nem lesz kifizetődő a termékek előállítása. Habár az iparág továbbra is előrelépéseket hajt majd végre az egyre apróbb chipalkatrészek kifejlesztésének terén, 2014-től az idők próbáját több mint 40 évig sikerrel kiálló Moore-törvény többé nem lesz alkalmazható – állítja Len Jelinek, az iSuppli elemzője. A szakember úgy látja, miután a félvezetőipar eltávolodik az eddig megszokott trendtől, a chipgyártókat az eddigi gyakorlattal szemben inkább a gazdasági körülmények mozgatják majd a technológia helyett, vagyis többet koncentrálnak majd arra, miként préselhetnének ki profitot egy fix méretű termékből, mielőtt apróbb alkatrészekre váltanának.

A Moore-törvény eredetileg az integrált áramkörök összetettségét volt hivatott jellemezni: a szabály szerint a tranzisztorok száma évente megduplázódik. A tapasztalati megfigyeléseken alapuló elméletet először 1965. április 19-én publikálta a tekintélyes Electronics Magazine hasábjain Gordon E. Moore, az Intel társalapítója (képünkön.) Az eredetileg vegyész-fizikus végzettségű szakember azt írta, hogy évente körülbelül megduplázható az egy szilíciumlapkára gazdaságosan integrálható alkatrészek száma, amellyel arányosan növekszik a számítási teljesítmény és csökken az egy integrált áramkörre eső gyártási költség. Az eredetileg csupán az elkövetkező évtizedre koncentráló, majd 10 évvel később általánosítva Moore-törvényként ismertté váló tudományos előrejelzést módosítani kellett, mert a valóságban 18-24 havonta duplázódik meg az egy lapkára integrált tranzisztorok száma, ám ezt az ütemet meglepő módon azóta is tartja a félvezetőipar. Hogy a trend valóban érvényesül, az csak részben köszönhető Moore megfigyeléseinek – amint sokan rámutattak, a törvény inkább önbeteljesítő jóslatként működik, vagyis nemcsak eredménye, hanem célja is a mérnökök munkájának a fejlődés fenntartása.

Természetesen nem csupán az egyre emelkedő költségek zavarják meg a törvény beteljesülését. Két évvel ezelőtt maga Moore nyilatkozta azt, hogy egy-másfél évtized múlva alapvető korlátokba ütközünk az áramkörök zsugorításának egyenes következményeként fellépő fizikai mozgástérszűkülés miatt, idén májusban pedig Eli Harari, a flashmemória-chipeket gyártó SanDisk vezetője szintén öt évről beszélt a memóriák tárolókapacitásának korlátaival kapcsolatban.

Hirdetés

Azóta történt

  • Elkészült a jövő processzora

    A hagyományos mikroprocesszorra emlékeztető kvantumprocesszor már működik és egyszerű feladatokat hajt végre.

  • Olcsóbbak lehetnek a nagy kapacitású memóriakártyák

    Három bit egy cellában. A Micron és az Intel az év végére ígéri az új technológiát használó memóriachipek sorozatgyártását.

  • 1968. július 18.

    A Fairchild Semiconductort elhagyó Gordon Moore kémikus és Robert Noyce fizikus félvezetőgyártó vállalatot alapít Integrated Electronics, röviden Intel néven. A kezdetben elsősorban memóriachipeket gyártó cég – melynek harmadik alkalmazottja, majd későbbi vezérigazgatója a magyar származású Andrew Grove volt – 1971-ben készíti el a világ első mikroprocesszorát. Ma a memóriaüzletből 1985-ben kiszállni kényszerült Intel processzorai találhatók a PC-k mintegy 80 százalékában.

Előzmények