1966. március 31.

Bajkonurból elindítják, majd Föld körüli parkolópályára állítják a Luna–10 (E-6S-206) második nemzedékű szovjet holdautomatát, mely a Hold első mesterséges bolygója lett. Április 3-án állt Hold körüli pályára, 460 fordulat alatt 219 rádiókapcsolatot létesített. 56 napos éllettartamot követően az akkumulátorok kimerülése miatt az utolsó kapcsolatot május 30-án regisztrálták.

Hirdetés

Azóta történt

  • 1965. április 6.

    A Cape Canaveral-i űrközpontból felbocsátották az első geostacionárius pályára állított kereskedelmi célú távközlési műholdat, az Early Birdnek is nevezett Intelsat 1-et. A 34,5 kg súlyú eszköz közel négy évig volt aktív, Európa és Észak-Amerika között biztosított közvetlen telefonos, televíziós és faxkapcsolatot.

  • 1965. április 23.

    A bajkonuri űrrepülőtér indítóállomásról a modernizált Molnyija–M hordozórakétával állították Föld körüli pályára az első szovjet polgári távközlési műholdat, a Molnyija-1-et. A műhold hengeres tartály, melyet kúpos részek zárnak le, átmérője 1,6 méter, hossza 4 méter, 6 darab napelemszárnyának fesztávolsága 8 méter.

Előzmények

  • 1910. március 27.

    Az USA Iowa államában, De Moines-ban megszületett John Robinson Pierce, aki mérnökként és teoretikusként komoly eredményeket ért el számtalan területen. Egyik legjelentősebb fejlesztése a kollégáival együtt kidolgozott impulzuskód-moduláció (PCM) koncepciójának megalkotása, de a Bellnél dolgozva a sci-fi könyveket is író kutató meghatározó szerepet vállalt a kereskedelmi célú műholdak létrehozásában – Arthur C. Clarke mellett őt tekinthetjük a műholdas technológia egyik atyjának.

  • 1970. február 11.

    Japánban felbocsátják az Ósumi (angolosan: Ohsumi) tesztműholdat, mely nevét egy japán félszigetről kapta. A 2003-ban megsemmisült Ósumi sikeres pályára állítása a Szovjetunió, az USA és Franciaország után Japánt a negyedik űrhatalommá tette.