A HP Magyarországon

Az utóbb években ritkán került az újságok hasábjaira a HP az éppen aktuális fejlesztéseivel, megoldásaival vagy pozitív eredményeivel, de annál többször lehetett olvasni a rossz döntésekről, a kudarcokról, az informatikai (és főleg a fogyasztói) piac átalakulása miatti térvesztésről és a negyedévről negyedévre csökkenő bevételekről, a PC-s üzletág körüli huzavonáról, a vállalat átalakításáról és az ezzel járó több tízezer fős leépítésről, patronhamisításról. Az utóbbi hónapokban már látszanak a Meg Whitman által irányított vállalaton a stabilizáció jelei, bár a vezérigazgató némileg visszavett az optimizmusból a közeljövőre nézve, és az eredetileg idén ősztől kezdődően várt bevételnövekedésre már csak 2014-ben számít.

Hogy alakult a HP sora eközben Magyarországon? Hogyan áll itthon a vállalat, mik az erősségek, az irány, várható-e beruházás vagy szorosabb együttműködés a felsőoktatással? Ezekről is kérdeztük Gonda Gábort, a HP Magyarország vezérigazgatóját.

IT café: Milyen a HP helyzete most Magyarországon? Melyek azok a területek, ahol jól teljesít, és hol kell erősítenie?

Gonda Gábor: A HP az elmúlt két-három évben igyekezett újradefiniálni és újrapozícionálni magát. Erre azért volt szükség, mert mi azt szoktuk mondani, hogy minket a válság kétszeresen sújtott: volt egy globális része, és egy hazai része. A globális válság 2009-ben ért el minket is, ami gyakorlatilag annyit jelentett, hogy a forgalmunk jelentősen visszaesett, majd utána egy-két hazai jelenség is volt, ami visszavetette a cég dinamikáját. Sajnos gyorsabban estünk vissza, mint ahogy a piac zsugorodott, azaz piacrészt is veszítettünk, és ezt a csökkenést a cég a mai napig nem tudta teljesen kiheverni.

Gonda Gábor

A kliensoldali gyártók között nagyon felerősödött a verseny, az ázsiai gyártók (vagyis inkább egy bizonyos – a szerk.) alaposan a nyakunkra jöttek. A nyomtató- és kellékanyag-gyártásban is ádáz küzdelem folyik, és mindeközben azt látjuk, hogy a lakossági fogyasztói piac jelentősen gyengült az elmúlt években. Az utóbbi időben szerencsére sikerült a főbb trendeket stabilizálnunk, ha lehet úgy fogalmazni, „magunkhoz tértünk”, és az irányt mindenképpen jónak gondolom.

Nagyvállalati szektorban az egyik kulcsterületnek számító tároló piacon is visszaestünk, de szerencsére már itt is kezdjük megközelíteni a korábbi jó eredményeket.

IT café: Az állami szektorban hagyományosan erősnek számít a HP Magyarországon, ez a terület hogyan teljesített a nehezebb időszak alatt, és hol tart most?

G.G.: Azt gondolom, hogy most egy pragmatikus, szakmaiságon alapuló együttműködés van az állami szektorral. Szerencsére vannak megrendeléseink, de ebben az időszakban az EU-s források felhasználása és az éppen folyó jelentős beruházások miatt ez most minden jelentősebb piaci szereplőről elmondható. Igyekszünk bizonyítani, hogy szakértelemmel és komoly hozzáadott értékkel tudunk értéket teremteni ezekben a projektekben.

Fókuszterületek

IT café: A HP az informatika teljes skáláját lefedi, de ez egyben azt is jelenti, hogy rengeteg oldalról támadható. Melyik területeken figyelnek különösen a konkurensekre?

G.G.: Ez nagyon vegyes, szinte minden területen meg lehet jelölni egy-két versenytársat. Én mindig azt vallottam, hogy a versenytársakat sosem szabad alábecsülni, és sok olyan ügyes cég van a piacon, akik jól tudják magukat pozícionálni. Ugyanakkor azt is gondolom, hogy mi is lehetnénk magabiztosabbak, hiszen nagyon jó szakmai hátterünk van, kiváló a mérnöki gárdánk, a termékeink versenyképesek. Az alapanyagok tehát megvannak ahhoz, hogy valami jót alkossunk, ezeket kell a megfelelő kombinációban összegyúrni és kivinni a piacra, onnantól nagyon sok baj már nem lehet.

IT café: Mik a jelenlegi fókuszterületek?

G.G.: Az adatközpontok egyértelműen kiemelt fontosságúak a HP számára, és ehhez kapcsolódóan, vagy éppen erre építve a felhőalapú megoldások piacra vitele is prioritást élvez. Az első sikereken már Magyarországon is túl vagyunk, és azon kevés vállalat közé tartozunk, akik néhány „felhőinstalláción” már túl vannak, így aztán bármikor meg tudjuk mutatni élőben is, hogy egy-egy ilyen megoldás hogyan képes kiszolgálni egy adott ügyfél hatékonyságnövelési igényeit.

Ezen kívül ott van az informatikai biztonság területe, ami ma már elképesztően fontos és szerepe csak egyre nő. Amennyire félvállról kezelték ezt a területet mondjuk 8-10 évvel ezelőtt, annyira jön most az igény, hogy legyen adatbiztonság, hálózati biztonság, és úgy összességében olyan rendszerek, megoldások, szolgáltatások működjenek, amik a lehető legjobban védik az ügyfelek adatait.

A big datával kapcsolatban sokszor hangzik el az, hogy Magyarországon még nem igazán van létjogosultsága, és egyébként is kicsik vagyunk hozzá. Pedig ha valaki érti, hogy ez mire is jó, jól tudja, hogy a technológia hasznossága nem az ország és az itt lévő vállalatok méretétől függ. Mi azt látjuk, hogy kezdenek kinyílni az ajtók ebben a témában is, és már megindult a gondolkodás több területen is, legyen az telekommunikáció, pénzügy vagy államigazgatás. Mindenhol lehet ennek helye és szerepe. Nekünk erre az Autonomy-val van egy erős portfóliónk, de ez klasszikusan nem az a terület, ahol egyik napról a másikra fognak beesni a megrendelések.

A visszaesés ellenére a kliensoldali területek továbbra is fontosak, de itt még keressük a helyünket és az utunkat a néhány év alatt alaposan megváltozott piaci környezetben, a tablet kontra PC világban. Igyekszünk felülni a BYOD (hozd a saját készüléked) hullámra azáltal, hogy inkább vállalati felhasználásra alkalmas tableteket gyártunk, de a laptopjaink és a hibrid eszközeink is jól illeszkednek ebbe a vonalba.

A nyomtatás területén újra sokat fordítunk kutatás-fejlesztésre, és olyan irányokba megyünk, amik nem feltétlenül a tradicionális HP stratégia részei, ilyenek például a nagyformátumú nyomtatási megoldások, és volt néhány nagyon szép sikerünk a Scitex és Indigo vonalon – Magyarországon is volt néhány olyan installációnk, ami Európa-szerte egyedi volt.

Nehéz egy olyan széles portfólióból, mint a HP-é néhányat kiemelni, de leginkább ezek most a fő csapásirányok a vállalat életében.

IT café: A jelenlegi kliensoldali piacon hol van a helye a HP-nak? A hagyományos PC-s piac folyamatosan esik, a tableteknél pedig nagyon gyorsan kialakultak a vezető szerepek hardvergyártói és tartalomszolgáltatói oldalon is.

G.G.: Úgy gondolom, hogy – általánosabb értelmezésben – ez az egyetlen és legfontosabb kérdés ma a kliensvilágban azok számára, akik meg akarják érteni, hogy mik a kihívások és mi lehet a következő nagy trend ezen a piacon. Az Apple mintát teremtett azzal, hogy a teljes vertikumot lefedi a termékfejlesztés szempontjából (bár az Apple általában véve is a vertikális integráció híve – a szerk.), és ha jobban megnézi a Microsoft-Nokia üzletet, elég nyilvánvalóan látszik, hogy a Microsoft is ebbe az irányba próbál elmozdulni. (Érdemes itt még megemlíteni az Amazon tabletcsaládját és a mögötte álló szolgáltatásokat is, amik szintén hasonló szellemben működnek – a szerk.). Ez egy izgalmas megközelítése a kliensvilágnak, és úgy tűnik, hogy hosszú távon is működőképes.

Innentől kezdve a tradicionális kliensgyártóknak, mint amilyen a HP is, marad egy nagyon nagy dilemma, hogy mi történik akkor, ha adott esetben az Android is beszorul egy ilyen vertikumba. Mit teszünk az eszközre? Vajon marad-e elég tér arra, hogy egy gyártó belépjen úgy, hogy adott esetben nincs platform az eszközére? Ha visszatekintünk a webOS-re, úgy vélem, hogy a koncepció akkor nagyon erős volt, és ezt az aggályt válaszolta volna meg, ha a HP-nek akkor sikerül áttörni vele.

Összefoglalva, a választ még nem tudom – és sokan mások sem –, de még egyszer hangsúlyozom, hogy szerintem a fő kérdés az, hogy mi lesz azokkal a (kliens)gyártókkal, akik nem tudják a teljes vertikumot lefedni.

Felsőoktatás, munkaerőpiac

IT café: A felhős megoldások iránti igény a nagyvállalati vagy inkább a kkv szektor felől jelentősebb?

G.G.:  Mindkét területen nő az érdeklődés, sőt, a kkv szektorban egy-egy ilyen beruházás az informatikai rendszer kisebb és átláthatóbb mérete miatt adott esetben hamarabb is meghozhatja gyümölcsét, mint a nagyvállalatoknál. Ettől eltekintve még mindig él egy olyan tévhit, hogy a felhő valami rettentően bonyolult és átláthatatlan, csak nagyvállalatoknak való technológia.

IT café: A felsőoktatással kapcsolatos együttműködés a nehezebb évek alatt mintha kicsit háttérbe szorult. Várható ezen a területen valami előrelépés, esetleg nagyobb kezdeményezés?

G.G.: Ez a terület tipikusan olyan, ahol bármennyit teszünk, sosem lesz elég. Idén kifejezetten igyekeztünk ráerősíteni arra, hogy ne csak eszközadományozóként, hanem tartalomhozóként is beszálljunk a felsőoktatásba. Azt is nagyon fontos célként tűztük ki magunk elé, hogy a magyar mérnökképzésben aktívan részt vegyünk, mert ahhoz, hogy a végzős mérnökök versenyképes tudással lépjenek ki a munkaerőpiacra, ahhoz a felsőoktatás és a szakembereket felszívó szektor szoros együttműködése elengedhetetlen. Ez egy ördögi kör, amiből mindkét fél igyekszik kitörni, hiszen a felsőoktatási intézmények azt mondják, hogy nem vagy nagyon nehezen tudnak egy olyan környezetben képezni, ahol 2-3 évente változnak az elvárások, a vállalati szektor pedig nem nagyon talál megfelelő bázisra az oktatásban.

Az én véleményem az, hogy a piaci szereplőknek igenis segíteni kell abban, hogy az oktatási intézmények minden évben versenyképes, aktuális és hasznos tudást tudjanak adni. Az is fontos, hogy megtanítsák a fiatalokat a trendek felismerésére, lásd például a big datát: hiába nem jelentős még itthon a szerepe, ha emiatt nem foglalkoznak vele a leendő szakemberek, akkor sem lesz meg a tudás, amikor ténylegesen szükség lenne rá.

IT café: Van esély arra, hogy a HP a jövőben egy nagyobb beruházás keretében egy technológiai, K+F központot hozzon létre Magyarországon?

G.G.: Ezt nehéz megmondani, de egyelőre inkább azt tartom fontosnak, hogy „szedjük rendbe” a magyar felsőoktatási rendszert és infrastruktúrát, hogy egyáltalán lehessen mire stabilan alapozni a jövőben, és hogy legyünk versenyképesek. Ez alatt elsősorban nem azt értem, hogy „a HP” legyen versenyképes, hanem itthon versenyképes és jól képzett munkaerőnk legyen, amiből nyilván a HP is tud majd profitálni.

K+F-et illetően mindig keresni fogjuk a lehetőséget arra, hogy valami újat teremtsünk – most is van néhány pályázatunk beadva, amik mind olyasmit hoznának létre, ami a magyar gazdaságnak hasznára válhatna. Hogy lesz-e valamilyen nagyobb beruházás ezen a téren, arra most nem tudok válaszolni.

IT café: Mekkora problémát jelent a HP-nak a harmadik féltől származó és a hamisított nyomtatókellékek használata? Milyen lépéseket tesznek ez ellen?

G.G.: Komoly problémát jelent, de azon felül, hogy az ügyfeleinket és vásárlóinkat igyekszünk meggyőzni arról, hogy a jobb minőségű, eredeti termékeknél maradjanak, és edukáljuk őket a potenciális károkról, mást nem nagyon tudunk tenni. Röviden, leginkább marketing eszközeink vannak ezen a téren.