Fókuszterületek

IT café: A HP az informatika teljes skáláját lefedi, de ez egyben azt is jelenti, hogy rengeteg oldalról támadható. Melyik területeken figyelnek különösen a konkurensekre?

G.G.: Ez nagyon vegyes, szinte minden területen meg lehet jelölni egy-két versenytársat. Én mindig azt vallottam, hogy a versenytársakat sosem szabad alábecsülni, és sok olyan ügyes cég van a piacon, akik jól tudják magukat pozícionálni. Ugyanakkor azt is gondolom, hogy mi is lehetnénk magabiztosabbak, hiszen nagyon jó szakmai hátterünk van, kiváló a mérnöki gárdánk, a termékeink versenyképesek. Az alapanyagok tehát megvannak ahhoz, hogy valami jót alkossunk, ezeket kell a megfelelő kombinációban összegyúrni és kivinni a piacra, onnantól nagyon sok baj már nem lehet.

IT café: Mik a jelenlegi fókuszterületek?

G.G.: Az adatközpontok egyértelműen kiemelt fontosságúak a HP számára, és ehhez kapcsolódóan, vagy éppen erre építve a felhőalapú megoldások piacra vitele is prioritást élvez. Az első sikereken már Magyarországon is túl vagyunk, és azon kevés vállalat közé tartozunk, akik néhány „felhőinstalláción” már túl vannak, így aztán bármikor meg tudjuk mutatni élőben is, hogy egy-egy ilyen megoldás hogyan képes kiszolgálni egy adott ügyfél hatékonyságnövelési igényeit.

Ezen kívül ott van az informatikai biztonság területe, ami ma már elképesztően fontos és szerepe csak egyre nő. Amennyire félvállról kezelték ezt a területet mondjuk 8-10 évvel ezelőtt, annyira jön most az igény, hogy legyen adatbiztonság, hálózati biztonság, és úgy összességében olyan rendszerek, megoldások, szolgáltatások működjenek, amik a lehető legjobban védik az ügyfelek adatait.

A big datával kapcsolatban sokszor hangzik el az, hogy Magyarországon még nem igazán van létjogosultsága, és egyébként is kicsik vagyunk hozzá. Pedig ha valaki érti, hogy ez mire is jó, jól tudja, hogy a technológia hasznossága nem az ország és az itt lévő vállalatok méretétől függ. Mi azt látjuk, hogy kezdenek kinyílni az ajtók ebben a témában is, és már megindult a gondolkodás több területen is, legyen az telekommunikáció, pénzügy vagy államigazgatás. Mindenhol lehet ennek helye és szerepe. Nekünk erre az Autonomy-val van egy erős portfóliónk, de ez klasszikusan nem az a terület, ahol egyik napról a másikra fognak beesni a megrendelések.

A visszaesés ellenére a kliensoldali területek továbbra is fontosak, de itt még keressük a helyünket és az utunkat a néhány év alatt alaposan megváltozott piaci környezetben, a tablet kontra PC világban. Igyekszünk felülni a BYOD (hozd a saját készüléked) hullámra azáltal, hogy inkább vállalati felhasználásra alkalmas tableteket gyártunk, de a laptopjaink és a hibrid eszközeink is jól illeszkednek ebbe a vonalba.

A nyomtatás területén újra sokat fordítunk kutatás-fejlesztésre, és olyan irányokba megyünk, amik nem feltétlenül a tradicionális HP stratégia részei, ilyenek például a nagyformátumú nyomtatási megoldások, és volt néhány nagyon szép sikerünk a Scitex és Indigo vonalon – Magyarországon is volt néhány olyan installációnk, ami Európa-szerte egyedi volt.

Nehéz egy olyan széles portfólióból, mint a HP-é néhányat kiemelni, de leginkább ezek most a fő csapásirányok a vállalat életében.

IT café: A jelenlegi kliensoldali piacon hol van a helye a HP-nak? A hagyományos PC-s piac folyamatosan esik, a tableteknél pedig nagyon gyorsan kialakultak a vezető szerepek hardvergyártói és tartalomszolgáltatói oldalon is.

G.G.: Úgy gondolom, hogy – általánosabb értelmezésben – ez az egyetlen és legfontosabb kérdés ma a kliensvilágban azok számára, akik meg akarják érteni, hogy mik a kihívások és mi lehet a következő nagy trend ezen a piacon. Az Apple mintát teremtett azzal, hogy a teljes vertikumot lefedi a termékfejlesztés szempontjából (bár az Apple általában véve is a vertikális integráció híve – a szerk.), és ha jobban megnézi a Microsoft-Nokia üzletet, elég nyilvánvalóan látszik, hogy a Microsoft is ebbe az irányba próbál elmozdulni. (Érdemes itt még megemlíteni az Amazon tabletcsaládját és a mögötte álló szolgáltatásokat is, amik szintén hasonló szellemben működnek – a szerk.). Ez egy izgalmas megközelítése a kliensvilágnak, és úgy tűnik, hogy hosszú távon is működőképes.

Innentől kezdve a tradicionális kliensgyártóknak, mint amilyen a HP is, marad egy nagyon nagy dilemma, hogy mi történik akkor, ha adott esetben az Android is beszorul egy ilyen vertikumba. Mit teszünk az eszközre? Vajon marad-e elég tér arra, hogy egy gyártó belépjen úgy, hogy adott esetben nincs platform az eszközére? Ha visszatekintünk a webOS-re, úgy vélem, hogy a koncepció akkor nagyon erős volt, és ezt az aggályt válaszolta volna meg, ha a HP-nek akkor sikerül áttörni vele.

Összefoglalva, a választ még nem tudom – és sokan mások sem –, de még egyszer hangsúlyozom, hogy szerintem a fő kérdés az, hogy mi lesz azokkal a (kliens)gyártókkal, akik nem tudják a teljes vertikumot lefedni.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!