Puskaporszag

A múlt héten a világ több nagyvárosában tartottak szenvedélyektől sem mentes demonstrációkat a taxisok a hallatlan dinamizmussal terjeszkedő San Franciscó-i alapítású társaság, az Uber ellen, mivel úgy ítélik meg, hogy az egyszerű mobilalkalmazásra építő vállalkozás teljesen tönkreteszi ezt a hagyományos iparágat. Az Uber ellen nem először lázadtak fel a hivatásos személyszállítók, az Egyesült Államokban már piaci megjelenésükkor hatalmas ellenkezés fogadta őket – a párizsi eseményekről idén januárban az IT café is beszámolt –, de ekkora, nemzetközileg összehangolt akció még nem történt.

A magyar taxisok már eddig is aggódhattak, de csak távolról figyelték az eseményeket, ám épp a tüntetésekkel egy időben jelent meg az Uber oldalán egy álláshirdetés, melyben Budapestre keresnek vezető menedzsert. Ez nyilvánvalóan azt jelenti, hogy hazánkban is el akarják indítani a szolgáltatást, így érthető, hogy a magyar sajtóban, de főképp a taxisok között vihart kavart az információ.

A lehetséges folytatásról, a következményekről és a taxisok állásfoglalásáról megkérdeztük a Taxi Gépkocsivezetők Független Szakszervezetének elnökét, Farkas Zsoltot, aki részletesen ismertette aggályaikat.

De mielőtt erre rátérnék, röviden nézzük meg, hogy fest az az „ördög”, amelytől úgy rettegnek a taxisok.

Közvetítők és önkéntes sofőrök

A 2009-ben alapított Uber egy okostelefonos alkalmazáson keresztül nyújt személyszállítási szolgáltatást. A hihetetlen sebességgel növekvő és gazdagodó cég jelenleg 36 ország közel 130 nagyvárosában van jelen, a 2 évvel ezelőtti 75-höz képest most már több mint 1000 alkalmazottat foglalkoztat, bevételét félévente megduplázza, értékét pedig több mint 18 milliárd dollárra (4000 milliárd forint) becsülik, ezzel az Uber a világ egyik legnagyobb startupja.

A szolgáltatás lelke egy, a Google térképével integrált alkalmazás, melyen keresztül a felhasználó egy gombnyomással hívhat egy autót, de egyebeket is tud: az igénybevevő látja a közelben tartózkodó Uber-kocsikat, nyomon követheti ezek mozgását, információkat kap a sofőrök egyes adatairól, illetve a szolgáltatásban kiérdemelt minősítéséről. Az értünk küldött taxis telefonon vagy szöveges üzenetben értesít minket arról, hogy elindult a térképen megadott találkozási pontra. És van egy nagy előnye: az utasnak a célba érkezéskor nem kell fizetnie, ez átutalással történik, a megtett út és eltelt idő alapján levonják az adott összeget a számláról: a bevételen az Uber és a sofőr 20/80 arányban osztoznak.

A vállalkozás részéről óriási üzlet mindez, mivel az önkéntes sofőrök miatt (erről mindjárt) kiiktatták a hagyományos modellből a taxitársaságot, így többek között a költséges infrastruktúrára sincs szükségük: gyakorlatilag csak az alkalmazást tartják karban és információközvetítést végeznek. Ráadásul drága reklámkampányokra sem kell költeniük: az Ubert használók 95 százaléka ismerőstől értesült a szolgáltatásról, vagyis a szájról szájra szálló propaganda tökéletesen működik.

A taxisok felháborodását természetesen a másik oldal váltja ki, a sofőrök alkalmazása, ugyanis a fent említett okostelefonos előnyöket az innovatívabb társaságok már alkalmazzák vagy a közeljövőben alkalmazni fogják – igaz, csak a társaságon belül. A probléma gyökere az, hogy az Uberbe sofőrként bizonyos feltételek teljesítése után gyakorlatilag bárki beszállhat – és ezek a vállalkozók erős, gyakorlatilag megnyerhetetlen versenyt teremtenek a taxisok számára azzal, hogy a legtöbbször olcsóbbak (de legalábbis nem drágábbak) a hivatásosoknál (bár elég széles az árazási skála, bizonyos esetekben nagyon drága is tud lenni egy Uber-utazás, de az ügyfelek ennek ellenére kedvelik). Ennek fő oka, hogy a szabad sofőröknek – mivel nem taxisok, hanem személyszállítást végző vállalkozók – nem kell azokat a nagyon komoly költségeket kitermelniük, amit a szigorúan szabályozott körülmények között dolgozó taxisoknak igen (engedély megszerzése, az autóval kapcsolatos, nem kevés pénzbe kerülő beruházások stb.).

És azt még nem is említettük, hogy a sikeren felbuzdulva az Uber szeretné üzleti modelljét kiterjeszteni (most arról nem is szólva, hogy ha a Google vezető nélkül autója használatra kész lesz, akkor szinte adja magát a két tevékenység összekapcsolása): az Uber ugyanis globális platformként pozícionálja magát, amelyen keresztül nem csak tömegközlekedést, de akár a postai szolgáltatásokat és az áruszállítást is forradalmasítaná, így nem csak a taxitársaságok vagy autókölcsönzők, de a szállítmányozási cégek hatalmas piacára is beléphetne.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!