Egyre jobb üzlet a kalózoldal

Magyar oldalak is vannak a listán

A DCA által kiválasztott 596 kalózoldal közé magyarok is beférkőztek. Az volt a feltétel ugyanis, hogy az USA-ból is elérhetőnek kell lenni. A torrentoldalak és egyéb P2P site-ok közé befért például a torrentkereső, de a kisebb méretű fájlmegosztók között megtalálható a data.hu is. Előbbi több mint 4400 megkeresést kapott 2011 óta, míg a data.hu ellen a Google találati listával kapcsolatos eltávolítási kérelmek száma meghaladja a 800-at.

A hazai jogvédő szervezeteket azonban hiába keressük a bejelentők között, Magyarországon nem divat a Google találati listájából eltávolítani a jogsértő tartalmakat. Először azt gondoltam, hogy biztos a DMCA kitétel miatt nem találom sem a ProArt, sem az Artisjus nevét, de még a BSA magyarországi képviseletét ellátó SBGK ügyvédi irodák letiltási kérelmeit sem.

A neve elhallgatását kérő, a fenti szervezetek munkájába belelátó forrásom szerint két fontos összetevő miatt nem tűnnek aktívnak a hazai jogvédők. Egyrészt tényleg nem foglalkoznak túl komolyan az internet monitorozásával, illetve a jogsértő tartalmak eltávolításával, másrészt ha mégis, akkor a legtöbb esetben nem invesztálnak "felesleges energiát" ezekbe az ügyekbe, a jogsértőt magát kötelezik arra, hogy töröltesse az inkriminált részeit honlapjának, illetve a Google előzményeknek.

Csak egy cég a sok közül, ők végzik a piszkos munkát
Csak egy cég a sok közül, ők végzik a piszkos munkát

Szerettem volna ellenpéldát hozni, megmutatni, hogy az amerikai BSA ehhez képest mit tesz az ügy érdekében, és újabb érdekességre bukkantam. Egyrészt, a BSA nemzetközileg sem tesz semmit. Legalábbis nem önmaga. 2011 óta egyetlen szerzői joggal kapcsolatos bejelentésnek van nyoma a Google átláthatósági jelentésében.

A BSA csak akkor mozdul, ha egy domain-ben megtalálják a nevüket
A BSA csak akkor mozdul, ha egy domain-ben megtalálják a nevüket

Kiderült, hogy a legtöbb szerzői jogi jogosult, vagy azok megbízottai további megbízások útján, egyszerűen kiszervezik egy internetfigyelő, vagy kifejezetten jogsértő tartalmakra specializálódott vállalkozás felé a tiltást. Így fordulhat elő például, hogy egy aukciófigyeléssel, fórummonitorozással és általános webcrawlerrel rendelkező vállalkozás (French Solutions Ltd.) 2011 óta több, mint 66 000 ügyben indított letiltási eljárást. Nyilván megbízásra tette.

Az ilyen típusú keretszerződések azonban általában nem publikusak, leggyakrabban azért kerül rájuk sor, mert az adott vállalat, akinek a jogai sérülnek, nem szeretne a gonosz multi képében tetszelegni, nem vállalja a direkt konfrontációt a jogsértővel szemben, így inkább megbíz egy külsős céget, aki nagyon hatékonyan talál meg információkat a világhálón, ráadásul semmilyen etikai vagy érzelmi aggálya nincs egy-egy letiltással, felszólítással kapcsolatban.

Van értelme harcolni a kalózoldalak ellen?

A jelen cikkünk alapjául szolgáló DCA felmérésből kiderül, hogy a kiválasztott 596 oldal közül a top 3 (Piratebay, Bitsnoop, ufox) ellen 2013 harmadik negyedévében 127 panasz érkezett a Google-hoz, ennek ellenére különösebb fennakadás vagy probléma nélkül üzemelnek. Ez azért lehetséges, mert az adott jogtulajdonos (vagy annak képviselője) kizárólag a saját érdekkörébe tartozó jogsértések ellen lép fel.

Hazánkban is egyre gyakrabban igyekszenek azonban együttesen fellépni a szervezetek jogos tulajdonuk védelmében. Néhány éve még elképzelhetetlen volt, hogy piaci versenytársak közös asztalnál tárgyaljanak a kalózkodás elleni stratégia kidolgozásáról (tisztán civil kezdeményezés alapján). A közös fellépés egyértelműen eredményesebb, de a Bitsnoop méretűvé duzzadt oldalak ellen egyelőre ez sem hatékony fegyver.

Marad egyelőre tehát a szélmalomharc, amelyre a legjobb példának ismét a Megaupload ügyet tudom felhozni, ahol a lefoglalások, Dotcom előzetesbe helyezése ellenére néhány hónapon belül elkészült a Mega, az egykori megaupload tulaj legújabb fájlmegosztó oldala, vagy a Piratebay folyamatos kálváriája (böngészőt adnak ki, költözködnek), mellyel a felhasználók szemszögéből szinte zökkenőmentesen tartják életben az oldalt, és ezzel együtt a keresődobozokat is. Melyeket továbbra is a nagy márkák, a tőkeerős cégek finanszíroznak, akik a fejlesztéseket és a tartalmakat is.

Azóta történt