Hirdetés

A routercsere önmagában kevés

Féltávnál

A BIX alagsorában, kék neonfényben bolyongtam. A portán nem tudták pontosan megmondani merre kell menni, csak annyit, hogy a nyíl balra mutat, ami a "sajtónyilvános projektmérföldkő eseményre" érkezőknek szól. Balra kanyarodtam. Bár az irodák, illetve a gazdasági titkárság feliratok gyanút ébresztettek bennem, hogy rossz felé megyek, mégis elsétáltam a folyosó végéig, újabb nyilat keresve. Nagyon tudni akartam, hogy milyen lehet egy sajtónyilvános projektmérföldkő esemény, ezért céltudatosan lefelé vettem az irányt. Kiírás, útbaigazítás nem lévén segítséget kértem az egyik szobában hangulatosan egymásra halmozott raklapoknak támaszkodó úrtól. A rettentő hosszúnak tetsző folyosó túlsó végén van a kis tárgyaló, így alkalmam nyílt a teljes alagsort megismerni. Mindenképp különleges élmény a szinte minden szobából hideg kék fény különböző árnyalatait okádó (hol ledes, hol neoncsöves) fényorgia, de szerencsére nem nekem kell egész nap nézni.

A Sulinet+ program projektmérföldkő eseményén azt jelentette be Nagy Miklós, a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézet (NIIFI) igazgatója, hogy a tervezett 4 500 közoktatási intézményből 2469-ben már lecserélték a sulinetes rack-ek tartalmát olyan eszközökre, amelyek a tervek szerint legalább 5 éves szolgálatot tehetnek majd. A routerek mindegyike képes Gbps-os sávszélesség kezelésére. Ezzel sok meghibásodásból fakadó leállástól mentesülnek majd a közoktatási intézmények a tervek szerint.

Forrás: Sulinet
Forrás: Sulinet

Nagyjából egy hónapja írtunk utoljára arról, hogy a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Infokommunikációért Felelős Államtitkárságának (NFM) felügyeletével, az Emberi Erőforrások Minisztériuma Köznevelésért Felelős Államtitkárságával (EMMI) együttműködve a hazai oktatás és kutatás információs infrastruktúráját fejlesztő és működtető Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézet (NIIFI) a Sulinet+ projektjének keretében korszerűsíti a közintézményekben található végpontokat.

Most, hogy túl vannak az eszközök cseréjének felén, illetve hamarosan használhatóvá válik az integrált webmenedzsment is, felhívtunk néhány iskolát, meséljék el mi a helyzet náluk. A korábbi cikkeinkhez kapcsolódó fórumokon érdekes kérdések merültek fel, mint például hány eszköz kapcsolódik egyszerre a vérszegény sávszélességgel rendelkező iskolai hálózatra, illetve többek között az is, hogy minek fejleszteni, amikor a géppark sem alkalmas a jobb felhasználói élmény megteremtésére. Éppen ezért (illetve mert a sajtónyilvános projektmérföldkő eseményen [SPE] többször is a miskolci eredményeket hozták példaként, felhívtam néhány miskolci, illetve néhány fővárosi közoktatási intézményt is, gyakorlatilag hasra ütéses alapon.

Ebédbefizetés vagy internet

A miskolci Bláthy Ottó Szakközépiskolában három hónapja cserélték a Sulinetes rackszekrény tartalmát, ez némi gyorsulást hozott is az iskola életében. Bár pontos számokat nem tudott mondani Túróczi Ferenc, az iskola műszaki igazgatóhelyettese, ugyanis a tanári kar, illetve általánosságban a személyzet külön hálózaton van, ezt a UPC szolgáltatja nekik. Ha minden igaz, 4 Mbps sebességre dupláztak rá. Túróczi némi unszolásra bevallotta, hogy azért nem lennének szomorúak, ha már a következő fázis végén járnánk, amikor is megérkezhet hozzájuk is a 100 Mbps kapcsolat. Persze konkrét tervek, időpontok még nincsenek, tudom meg a háttérből segítő úrtól, aki néha kiegészíti a műszaki igazgatóhelyettes válaszait. Neki is súgnak egyébként, ő egy másik vonalban a rendszergazdával beszél. Nagyon segítőkészek voltak, de azért nem akartak közvetlen kapcsolatot biztosítani. Az iskolának egyébként 510 tanulója van jelenleg, de az nem jellemző, hogy mindenki egyszerre akarná használni a hálózatot. Igazán nagy gond még nem volt a lassú internetből, Túróczi egyetlen nevezetes esetre emlékszik, az sem a sebességből adódott, mondja. Egy tanulmányi versenyen egyszerre sok tanuló akart a hálózathoz csatlakozni, de a fogadó fél szervere minősült kevésnek a stabil kapcsolathoz.

Egy miskolci gimnáziumot is megkerestem kérdéseimmel, ők egy darabig tanácstalanul hallgatták a kérdéseimet, majd többször sikerült úgy félrekapcsolniuk, hogy megszakadt a vonal. A harmadik után nem próbálkoztam tovább. Helyette megkerestem néhány budapesti általános iskolát. Kiderült például, hogy a 18. kerületi Gulner Gyula Általános Iskola hiába van egészen jó helyzetben (felújították az épületeket, újakat húztak fel, minden tanterembe bevezették az internet-csatlakozási lehetőséget, stb.) a nagyjából 400 tanulóval működő intézményben ebédbefizetésekkor nem nagyon van internethasználat, ugyanis a titkárságnak kell az a csekély sávszélesség, amit a Sulinet biztosít.

Forrás: eMagyarország
Forrás: eMagyarország

Pest megyében egyébként még nem kezdődött meg az eszközpark cseréje, de nagy kérdés, hogy mire lesz elég a jelenlegi fejlesztés, éreznek-e majd jelentős javulást az iskolákban. Az új eszközök legalább garanciálisak lesznek, egy darabig megint nem kell házilag barkácsolni, amint azt több iskola is tette eddig. Az egyik bubapesti általános iskolában például a gondnok (aki az iskola mellett lakik) saját pénzen, magánelőfizetőként használt előfizetésével egészítik ki szükség esetén a lehetőségeket, ha például valamilyen verseny, vagy akár csak informatika óra miatt szükség van rá. Sokan azonban nem hogy a nevüket, magát a nyilatkozatot sem vállalták, "megoldjuk magunknak" morogtak többen az orruk alatt a telefonban.

Tény, hogy Nagy Miklósnak (NIIFI) igaza van abban, hogy mostanra jóval fenntarthatóbb a rendszer, mint például 2003-ban volt, akkor ugyanis 7,2 milliárdból mindössze 500 iskola ISDN kapcsolatát sikerült fenntartani. A TOP-1.1.312/1-2013 pályázat keretében beszereztek 3600 darab Cisco 892FSP típusú, GigabitEthernet portokkal rendelkező eszközt. A telepítés már tavaly novemberben elkezdődött, eddig 2469 helyen végeztek. Hamarosan Pest megyében is megtörténnek az eszközcserék, és akkor majd jöhet a következő lépés, melynek keretében 2014 első felében 962 közoktatási intézményt látnának el legalább 50 Mbps sebességű Sulinettel, majd a második félévben még 2841-et.

Magyarország lakosságának közel 50 százaléka a mai napig digitális analfabéta, ez ellen mindenképpen tenni kell - szögezte le végül a NIIFI igazgatója. Pozitív példaként hozta fel a miskolci laptop osztogatást, illetve alapvetően a Magyarország E-pont rendszert is. Sajnálatát fejezte ki, hogy közben a projekt mögül elfogyott a pénz.

Hirdetés

Azóta történt

Előzmények