Hány csillag van az égen?
A Tesla befektetői alig várják, hogy végre nyereségessé váljon a vállalat, miközben a realitás talaján maradva ők is pontosan tudják, hogy akár évek is kellhetnek ahhoz, hogy beinduljon a folyamat. Az Apple háza tájáról érkező pletykák, illetve új igazolások kapcsán a General Motors egyik prominens vezetője jegyezte meg, hogy ezen a területen bizony nagy a verseny, a profithányad pedig alapvetően elég alacsony. Az ehhez hasonló kijelentések ellenére a pénzüket az autóipari újoncba helyezők bizakodóak.
Egy majdnem sikerült landolás
A lelkesedés nem alaptalan, bár nem feltétlenül a kerekes szerkezeteknek szól, sokkal inkább Elon Musk személyének, aki több fronton is próbál érvényesülni. A másik vállalkozása például, amelyik az űrbe repít dolgokat, igen sikeresnek mondható. Amikor pedig azt írom sikeresnek mondható, arra gondolok, hogy a SpaceX Exploration Technologies 4,2 milliárd dolláros szerződést kötött felszerelések és utánpótlás szállítására, illetve asztronauták űrbe juttatására. Az űrbéli cél egyelőre a Nemzetközi Űrállomás, ide érkeznek majd az űrhajósok és a szállítandó dolgok. A Pentagon is bizakodó, arra számítanak, hogy hamarosan harcászati felszereléseket is szállíthat majd Musk űrvállalata.
A SpaceX befektetői közé (ahogy arról az IT café is beszámolt) jelentős tőkével megérkezett idén a Google és a Fidelity Investments, a csoport 1 milliárd dollárt tett a vállalkozásba, ezzel a papírok 10 százalékát birtokolják, a SpaceX értéke pedig meghaladja a 10 milliárdot. A keresőóriás nem jótékonykodik, konkrét céljai vannak a négyezer főt foglalkoztató űrvállalattal: többéves tervük az űrből internetet juttatni a nehezen hozzáférhető helyekre, ezáltal még több reklámot szórva és még nagyobb bevételre szert téve. Emellett persze fontos a műholdképek gyakori frissítése és egyre jobb minőségű leközlése is, bár ez utóbbival már most sincs probléma, ahogy az a lenti videóból jól látszik.
A fentiek kapcsán felmerülhet a kérdés, hogy mitől ennyire sikeres a SpaceX. Egyrészt olyan rakétahajtóművel rendelkeznek, amihez fogható csak az oroszoknak van. A SpaceX által fejlesztett Merlin 1D a valaha gyártott legmagasabb tolóerő-súly aránnyal rendelkezik. Az oroszok RD-276-os hajtóműve ettől nem sokkal marad el, viszont az ukrajnai háború miatt az amerikaiakat rengeteg kritika éri, amikor nem amerikai hajtóműveket alkalmaznak, hanem Kelet-Európából vásárolnak meghajtást. Másrészt Musk a vetélytársaihoz képest nagyon olcsón képes tárgyakat az űrbe juttatni, ha pedig sikerül egyben visszahozni a hordozórakétát (amire jó kilátásai vannak), az a jelenlegi, 60 millió dolláros költségeket a töredékére szoríthatja le. Tegyük hozzá, hogy a United Launch Alliance (ULA, a Lockheed Martin és a Boeing közös vállalata) 225 milliót kér egy-egy fellövésért, tehát jelenleg nem lennének versenyben, ha a SpaceX is indulhatna közbeszerzéseken. Ami miatt azonban mégis az ULA az egyetlen partnere az amerikai Légierőnek az nem más, mint a nemzetbiztonsági átvilágítás, amin eddig még nem esett át Musk vállalata.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
