Ahogy 1984 elmúlt, a hidegháború is véget ért, a paranoia azonban örök. Colin Clifford professzor szerint belénk is van drótozva a „valaki figyel” hangulat. Persze mindez nem teljesen alaptalan, mondhatni okunk is van rá, hogy így érezzünk, hiszen a Wikileaks és Edward Snowden ügye kapcsán egyértelművé vált mindenki számára, hogy kormányok és ügynökségek tömegesen és illegális módszerekkel igyekeznek adatokat gyűjteni a polgárok online tevékenységéről, egyúttal a megfigyelés jogi akadályainak elhárításával próbálják a Nagy Testvér útját szabadabbá tenni.

Alapvető, hogy óvatosnak kell lenni az interneten – ahogy az utcán is körülnézünk mielőtt az úttestre lépnénk, vagy bezárjuk az ajtót ha üresen hagyjuk a lakást – ugyanakkor sokan egyre inkább az irracionalitás irányába mozdulnak el ezen a téren. Vannak, akik bankkártya adataikat nem hajlandók begépelni sehova, mások nem bíznak az online piacterekben, akadnak akik a Facebookot kerülik nagy ívben, és olyanok is, akik mikrózzák a személyiket. Akad, aki csak úgy dolgozik saját munkáin, hogy közben lehúzza a gépet a netről, ha pedig csatlakozik, akkor előbb leválasztja kényes anyagokat tartalmazó meghajtóját.

A hírességek között is akadnak furcsa megoldásokkal élő felhasználók, ilyen George R. R. Martin, a Trónok Harca szerzője. A sci-fi és fantasy műfajokban az HBO sorozata előtt is elismert író igazán következetes, munkáit egy sem USB-t, sem Ethernet csatlakozást nem tartalmazó, így távolról nem hekkelhető DOS alapú régi PC-be gépeli be, az annak idején méltán népszerű WordStar 4.0 szövegszerkesztő segítségével. A program karakteres megjelenítést használ, se grafikus felülete, se helyesírás ellenőrzője, sem automatikus javítási opciók nincsenek benne, ezek amúgy is csak idegesítenék az írót.

[+]

A legtöbben azonban nem ennyire tudatosak, még az igazi rettegők is gyakorta rést hagynak a para-pajzson: amit egyik helyen titkolnak, azt kiadják másutt vagy felülnek teljesen átlátszó átveréseknek. Akik R.R. Martin módszerét fokozva valóban régi, kiöregedett vagy egyedi rendszerekre és adattárolóra bízzák a pótolhatatlant, számolniuk kell a meghibásodásokkal, inkompatibilitással.

Ha ez sem riasztja el az embert, választhat régi, ritka 8-bites gépeket, például a Videoton TV Computert és tárolhatja magnószalagon vagy floppyn az adatokat. Ekkor azonban könnyen lehet, hogy a harminc éves gép feladja, tönkremegy a kazettás magnetofon, ezeket nem egyszerű javítani, illetve nem feltétlenül olcsó javíttatni sem. A 8-bites gépeken persze mai szemmel nézve erős titkosítási eljárásokat nem fogunk tudni használni, legfeljebb saját fejlesztésű szoftverbe építhetnénk igen visszafogott erejű rejtjelezést, vagyis a mentéseinket csak az adathordozó és a rendszer ritkasága óvná valamelyest. Ha pedig modern rendszerekre akarjuk majd átvinni a kész művet, akkor sem lesz egyszerű dolgunk és azonnal ott a probléma, hogy igénybe kell vennünk egy olyan eszközt, amit eddig a pontig kifejezetten kerültünk.

(forrás: Kevin Smith) [+]

Akárhogy is, tökéletes védelem nem létezik, vagy ha mégis, jellemzően élhetetlenné teszi a mindennapjainkat. Ugyanakkor léteznek olyan irányelvek és eljárások, melyeket követve valóban biztonságosabb lehet az internetes jelenlétünk. Mindenképp használjunk erős jelszót és kétlépcsős azonosítást (SMS, token, kulcsfájl), így pusztán egy ellopott jelszóval nem hozzáférhető a fiókunk.

Ha nem otthonról netezünk, akkor böngésszünk biztonságos VPN-en keresztül. VPN-es átjáróra előfizethetünk havi párezer Ft-ért, de sok otthoni router és NAS alkalmas rá, hogy beállítsunk VPN kiszolgálót. Sőt, egyes böngészők eleve támogatják a privát szörfölést, például az Opera beépítve kínálja ezt a szolgáltatást. Arra azonban figyeljünk, hogy az ismeretlen, lenyomozhatatlan tulajdonosi hátterű szolgáltatók olyanok, mint a parkolóban késeket árusítók.

Ha jót akarunk magunknak, ne hagyjuk gépünket őrizetlenül, legyen jelszó a felhasználói fiókhoz és minden alkalommal zároljuk, ha elhagyjuk a helyiséget. Egyre több telefont lehet ujjlenyomattal, vagy íriszünk alapján feloldani, de a jelszavas védelmet mindegyik támogatja, használjuk ezeket!

Ragasztószalagot a kamerára! [+]

Ha igazán fontos és bizalmas az adat amivel dolgozunk, akkor titkosítani kell, nyílt formában, ingyenes felhőszolgáltatónál tárolni hatalmas hiba. Azért biztonsági mentésünk is legyen, ki tudja? Végül egy érdekes és egy nagyon fontos dolog: a manapság kapható laptopok webkamerát is tartalmaznak, ám időről-időre rá kell jönnünk, olyankor is rögzíthetnek, mikor éppen nem szeretnénk. Ragasszuk le őket bátran ha nincsenek használatban, ahogy Zuckerberg is tette! És ne feledjük, az otthoni hálózatunk is legyen biztonságos, használjuk például a WPA2-es védelmet, válasszunk ehhez is bonyolult jelszót és lehetőség szerint tűzfalat is!