Botrányok sorozata: mi lesz veled, NVIDIA?

A tetőről nagyot lehet esni


A napokban az Apple és a HP is szabadkozásra kényszerült az NVIDIA termékei miatt: vajon mi történt a céggel?

Nem indult rosszul a 2008-as naptári év az NVIDIA számára, hiszen januárban még arról adtunk hírt, hogy a Forbes magazin 400 cég közül az év vállalatának választotta a kaliforniai vállalkozást.

Februárban kiderült, hogy felvásárolták a fizikai gyorsítás feltalálóját, az Ageiát, ezzel próbálva konkurenciát teremteni a közben az Intel kezébe került Havoknak. További sikerként könyvelhető el a cég számára, hogy az Apple a februári MacBook Pro frissítése idején már mellőzte az integrált Intel GPU használatát, helyette GeForce 8600M GT-t alkalmaztak.

Márciusban a DigiTimes híroldal azt állíltotta, hogy a cég tárgyalásokat folytat a nehéz anyagi helyzetben lévő VIA felvásárlásáról, de ezt a felek hivatalosan nem erősítették meg. Az ügylet mindenesetre nem jött létre.

Áprilisban jött az első átnevezés (ami annyira megtetszett nekik, hogy azóta is folytatják e remek hagyományt), a GeForce 8800 GS-ből lett 9600 GSO; mindkettő a G92-es GPU-ra épül, az órajeleken kívül semmi más különbség nincs a két termék között.

Májusban a népszerű informatikai bulvárlap, a The Inquirer arról írt, hogy az NVIDIA egy új ARM architektúrájú processzorszériát jelent be, mely a mobiloknál nagyobb hordozható gépek alapja lehet. Felmerült, hogy esetleg az Intel Atom CPU-i ellen pozicionálhatják ezeket a termékeket, amelyek így akár net- vagy kisebb notebookokba is bekerülhetnek, ennek azonban egyelőre nincs nyoma.

Júniusban bemutatták a GeForce 200-as magra épülő új GPU-kat, néhány nappal később azonban az ATI is demózta a Radeon HD4000-es GPU-k képességeit, amik ár/teljesítmény arányban egyszerűen elsöpörték a vadonatúj NVIDIA GPU-kra épülő kártyákat. Itt már látszott, hogy az ATI új fejlesztési irányvonala kifizetődő lehet; az R600-as GPU (HD 2000-es sorozat) tervezésénél szem előtt tartották a későbbiekben esedékes könnyű fejleszthetőséget, ami azt eredményezte, hogy az RV770-es GPU 45%-nyi plusz alkatrészmennyiség felhasználása mellett – az RV670-hez képest – majdnem dupla akkora teljesítményt hozott. A finomabb gyártástechnológiának köszönhetően a kihozatali arány is magasabb, így olcsóbban állíthatóak elő ezek a „vörös” chipek, mint a riválisé.

Júliusban aztán végképp negatívba fordult az NVIDIA idei röppályája, amikor kiderült, hogy bizonyos mobil chipsetjeinek, illetve mobil GPU-inak tokozása nem képes hosszú távon elviselni a hőstresszt, így anyagfáradás miatt csütörtököt mondanak. Nem adtak ki hivatalos információt arról, mely chipsetek és milyen notebookok lehetnek érintettek, de rávették a notebookgyártókat, hogy adjanak ki BIOS-frissítést, ami előbb bekapcsolja ezekben a gépekben a hűtőventillátort, így odázva el az esetleges meghibásodás idejét a garanciaidőn túlra, amikorra az NVIDIA már nem vállal cserét a hibás darabokra. Állítólag a GTX200-as GPU-knál is előfordult ez a hiba, de mivel a cég nem adott ki hivatalos értesítést erről, tulajdonképpen bármelyik NVIDIA GPU-ra épülő terméknél előfordulhat ez a jellegű hiba.

A garanciális javítások fedezésére elkülönített majd’ 200 millió dollár és az ATI ellentámadása aztán 6 év után negatívba rántotta a cég második negyedéves mérlegét. A „vörös roham” arra kényszerítette a Santa Clara-i céget, hogy frissítse a GTX-sorozat GPU-it, ők viszont a grafikus kártyák gyártóit hozták lehetetlen helyzetbe, hiszen azok a korábbi szériából felhalmozott termékek árából – érthető okok miatt – nem szívesen engednek, így téve nehézkessé a frissített modell piacra kerülését.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!

Azóta történt

Előzmények