Norton versenytársak, klónok és utódok

A sikeres koncepciót sokan megpróbálták továbbfejleszteni, több kevesebb sikerrel. Számos platformra, még OS/2-re és Amigára is jelentek meg egészen jól sikerült variációk.

Nálunk az egyik legismertebb klón annak idején a Volkov Commander (VC) volt, mely 1992-ben jelent meg. Szerzője egy ukrán programozó, Vszevolod Vladiszlavlovics Volkov. A program az itthoni közvélekedéssel ellentétben nem volt ingyenes, 30 napos időkorláttal védett shareware és preview változatok voltak hozzáférhetők (eltekintve az akkori, igen laza szoftverjogi kultúrában elfogadott tört változatoktól). A 2001-re keltezett 4.05-ös verzió volt az utolsó teljes kiadás, mely még mindig ugyanaz, a szinte megszólalásig Norton Commanderre hajazó, kétpaneles, 100 kB alatti fájlkezelő maradt – még a funkcióbillentyűk szerepe is ugyanaz benne. Máig is minimalista, nem támogatja a hosszú állományneveket, és ma már csak DOS-rajongók használják.

[+]
Volkov Commander

Funkcionalitását, beállítási, testreszabási lehetőségeit tekintve lényegesen túlhaladja a Norton Commandert viszonylag korai vetélytársa, az 1991-ben megjelent, három moldovai programozó által Pascalban készített DOS Navigator (DN). Az első kiadás után az egészet újraírták az objektumorientált Turbo Vision keretrendszerrel, mely szöveges képernyőn tette lehetővé ablakok, panelek rugalmas használatát. E rugalmasság révén a DOS Navigator nem csak Norton-klón módban használható, tetszőleges számú panelt hozhatunk létre. A megjelenítésben, a szelektív kijelölésben, felülírásban, összegzésekben többet nyújt az eredetileg shareware szoftver ihletőjénél – ugyanakkor hibából is több akad benne. 1999-ben az 1.51-es változattól ingyenessé tette a jogtulajdonos Ritlab a terméket, forráskód szinten is. Emiatt lelkes programozók hosszú évekig fejlesztették különféle leágazásait, bedolgozóit, beépítve a hosszú állománynevek, a Linux vagy az OS/2 támogatását. Legismertebb utódok a Necromancer’s Dos Navigator (NDN) és a DOS Navigator Open Source Project.

[+]
DOS Navigator

Viszonylag későn, 1996-ban érkezett a FAR Manager (File and ARchive Manager), cserében rögtön natív 32 bites Windows-alkalmazásként indult, aminek természetes velejárója volt a hosszú állománynevek támogatása és az erőforrások hatékonyabb felhasználása. Azok számára készült, akik továbbra is a szöveges képernyőket és ablakokat részesítik előnyben a grafikus felülettel szemben, ha fájlkezelésről van szó. Fixen két panellel rendelkezik, ezek oszlopai azonban rugalmasan beállíthatók, a Lua szkriptnyelv és bedolgozók támogatásával pedig jócskán bővíthető a program tudása. Van szintaxiskiemelő és autocomplete bedolgozó a szövegszerkesztőhöz, Registry-illesztő, 7-zip és FTP integráció, hex editor, és átvehetők a Total Commander bedolgozói is. Az eredetileg shareware program kezdetben csak a volt Szovjetunió polgárai számára volt ingyenes, magánhasználatra. Az 1.8-as változattól a felülvizsgált BSD licenc alapján ingyenesen hozzáférhető a program és a forráskód is.

[+]
A FAR Manager natív 32 bites Windows-alkalmazásként kezdettől támogatta a hosszú állományneveket

1993-ban jelent meg a Windows Commander, melyet Christian Ghisler svájci fejlesztő 2002-ben nevezett át Total Comanderré. (Nem azért, mert nem tetszett neki a WC rövidítés, hanem mert a Microsoft perrel fenyegette a védett Windows név használata miatt.)

A Windows platformon máig shareware licenc alatt kiadott program először 16, majd 32, végül 64 bites Windows rendszerekhez is elkészült és jócskán túltett a Norton Commanderen tudásban, ugyanakkor megtartotta annak alapfilozófiáját és gyorsbillentyűit. A szövegesképernyő-fóbiában szenvedő felhasználók örömére grafikus felületet használ, és bizony szebb, mint az eredeti NC. Mivel a shareware periódus nem időkorlátos, ezért mindmáig fél Magyarország nyomogatja az 1-es, 2-es vagy 3-as gombokat a figyelmeztető dialógus bezárásához a program indításakor. (Szerintünk a sok gombnyomás megér 44 dollárt.) A Windows CE, Windows Mobile, Pocket PC és Android változatok már ingyenesen használhatók.

[+]
A legsikeresebb klón Windows alatt a Total Commander

A Total Commander talán a legnépszerűbb a ma használatos klónok közül, ami a bevált kétpaneles recepten túl a használható FTP/FXP modulnak, valamint az extrém hosszú fájlnevek, a paralel/USB link és szinkronizáció támogatásának is köszönhető. A paneleken belül nyitható lapok (tab) is segítik a jobb szervezést, és nem csak számos platformon, de több tucat nyelven is használható a program.

A windowsos klón sikerét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy létezik klónja. Marek Jasinski készítette el a FreeCommandert, mely csak 32 bites Windows-változatban ingyenes (ez is fut x64-es Windows alatt), és kevesebb nyelvre fordították le, ám funkcionalitásban és felépítésben felér a Total Commanderrel, és vállalati használatra is ingyenes. Csak a támogatók számára elérhető a natív 64 bites változat. Létezik hordozható változata is.

[+]
freeCommander vegyes megjelenítéssel

Linux-kedvelők bizonyára ismerik és használják a Midnight Commandert, mely megjelenésében az eredeti Nortont másolja, de aktív projekt lévén tudásában túlhaladja azt. Legmarkánsabb előnye azonban nem ez, hanem az, hogy közönséges Telnet vagy SSH ablakból, távolról kezelhető. GNU licenchez kötött, így ingyenes, és majdnem minden PC-s platformra elérhető (OS/2-re és OpemVMS-re nem), sőt Amiga OS-re is létezik.

Főleg Linux alatt népszerű az Midnight Commander