2017. november 19., vasárnap

Gyorskeresés

Útvonal

Cikkek » Biztonság rovat

Mikor olvashatja el a főnök a leveleimet?

Interjú Majtényi Lászlóval a munkahelyi adatvédelem problémáiról.

Jeremy Bentham és az egyensúly

A digitális korszak egyik legfontosabb problémája az adatvédelem, s azon belül is különösen érzékeny terület a munkahelyeken keletkező személyes adatok, információk kezelése. E szinte mindenkit érintő témát járjuk körül most induló sorozatunkban. Elsőként Majtényi Lászlót, Magyarország volt adatvédelmi biztosát, a szakterület elismert teoretikusát kérdeztük a hazai munkahelyi adatvédelem legégetőbb gondjairól.

Hirdetés

it.news: Az adatvédelmi biztos honlapján található állásfoglalásokat olvasva jól látható, hogy a biztos a munkahelyi adatvédelemmel kapcsolatban hozzá fordulóknak gyakran nem tud kielégítő választ adni, mert bár világosak az adatvédelmi jogszabályok, a napi munka során olyan speciális és folyamatosan változó helyzetek adódnak, melyekre konkrét rendelkezés nem vonatkozik. Mi a megoldás ezekben az esetekben? Az adatvédelmi törvényből kell valamilyen módon levezetni, hogy mi a teendő, új jogszabályokra lenne szükség, vagy esetleg valamilyen más megoldást kell találni?


Majtényi László: Az adatvédelmi jognak, a törvény alkalmazásának szakmai szempontból egyik legszebb és legizgalmasabb területe a munkahelyi adatvédelem, épp az állandó változás miatt. Az Európai Unió iránymutatása ebben a kérdésben egyébként elég világos és tiszta. A magyar gyakorlat esetében is egyrészt az Alkotmány, másrészt az adatvédelmi törvény rendelkezéseinek megfelelően kell eljárni. Az információs önrendelkezés elvét figyelembe véve azt mondhatjuk, hogy akkor és úgy lehet a dolgozóról adatokat gyűjteni, ha ez az ő alkotmányos jogait nem sérti. Ugyanakkor, bár a gyengébb fél, a munkavállalók adatait kell megvédeni az erősebb fél, a munkaadó esetleges túlkapásaitól, azt sem szabad elfelejteni, hogy a dolgozó mégis csak azért van a munkahelyén, hogy ott a tulajdonos által biztosított körülmények között munkát végezzen, s ebből fakadóan a munkaadó természetesen meg kívánja védeni az érdekeit, hiszen a munkaszerződésben a munkavállaló bizonyos kötelezettségeket vállalt.

Majtényi László

Jogász, főbb szakterületei: az információs jogok és az ombudsman intézmények. Több egyetemen tanít, ügyvéd. 1995–2001 között a Magyar Köztársaság adatvédelmi biztosa, ezt megelőzően az Alkotmánybíróság főtanácsosa (1990–1995). Korábban egyetemi docens (1980–1985), jogtanácsos (1975–1980). Számos, itthon és külföldön közreadott könyv, könyvrészlet, publikáció szerzője. Az Eötvös Károly Intézet elnöke.

A munkaadó és a munkavállaló viszonya azonban ma már jelentősen átalakult a klasszikus kapitalizmus korához képest. Az a mentalitás szerencsére eltűnőben van, amelyet a 40-es évekbeli mozgalmi dal mint modern rabszolgaságot jellemzett („a lelkem a vállalatot illeti meg”) – ma már extrém példának hat, hogy Henry Ford annak idején esténként végigjárta a kocsmákat, sőt alkalmazottainak lakásait is, hogy a dolgozói ne dorbézoljanak, hanem otthon pihenjenek, hiszen „tulajdonának” tekintette őket, akiknek reggel pihenten kellett munkába állniuk, hogy a maximális hasznot termeljék a tulajdonosnak. Ez a viszony napjainkra fokozatosan megváltozott, s azt mondhatjuk: ma a munkaadónak kiterjedt ellenőrzési jogosítványai vannak, ám tiszteletben kell tartania alkalmazottai személyiségi jogait. Ma két, egymással ellentétes tendencia befolyásolja a munkaadó és az alkalmazottak viszonyának változását. Az egyik az, hogy egyre több cég igyekszik csapatépítéssel úgy alakítani a belső állapotokat, hogy szinte második otthonként tekintsenek dolgozóik a munkahelyre. Emellett a munkahelyek a magánélet helyszínei is (barátságok köttetnek, szerelmek szövődnek stb.), tehát a magánszféra megkerülhetetlenül jelen van a munkavégzés helyszínén.


Az amerikai Statevill fegyintézet
egy megvalósult Panopticon

A másik tendencia viszont Jeremy Bentham Panopticon-elképzelésére épül, melynek keretei között a brit gondolkodó megtervezte a „tökéletes börtönt”, ahol a kör alaprajzú épületben a „láthatatlan látó” középről megfigyelhetett mindenkit. Bár a Panopticon nem épült meg, az elgondolásnak nagy hatása volt a börtönök, kórházak, munkahelyek építészeti kialakítására. S a modern technológia – elsősorban a videomegfigyelés kialakulása – ezt a rendszert valóban a tökéletességig tudta fejleszteni. Az ilyen megfigyelés biztonsági szempontból természetesen gyakran indokolt, gondoljunk csak a raktárak felügyeletére, a pénzintézetekben, bankjegykiadó automatáknál alkalmazott kamerákra stb. Ám körültekintően kell eljárni, s a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetnek van is egy ajánlása, melyben kifejtik, hogy mit lehet megfigyelni, és mit nem.


A Panopticon eredeti terve és a Daily Telegraph mai szerkesztősége

it.news: Ezek szerint az adatvédelmi gyakorlatban folyamatosan egyensúlyozni kell a munkavállaló és a munkáltató érdekei között.

M. L.: Igen, s ezért nem tartom igazán helytállónak az adatvédelmi szakirodalomban – s nem csak ott – alkalmazott megnevezéseket, melyek szerint létezik a Nagy Testvér, mely az államhatalom folyamatos figyelmét, illetve a Kist Testvér, mely a fürkésző munkaadót jelenti. Ugyanis a meggyőző tapasztalat azt mutatja, hogy érvényes a közhely: „az ellenség belülről támad”. Az igazán nagy károkat a cégeknek valójában nem a zseniális hackerek vagy crackerek okozzák; a legtöbb esetben egy belső ember is benne van az információ illetéktelen megszerzésére indított akcióban. Elegendő egy megfelelő jelszó kijuttatása, s máris ipari titkok birtokába kerülhetnek az ebben érdekeltek. Ezért az adatvédelmet úgy beállítani, hogy itt a „gonosz tőkés” és a „szegény, szerencsétlen munkás” áll szemben egymással, éppúgy helytelen, mint azt mondani, hogy minden munkavállaló potenciális ipari kém. A digitális fejlődés nem csak a megfigyelést volt képes szinte a tökéletességig emelni. Az erőviszonyok ilyen téren roppant labilissá váltak, a munkáltató is kiszolgáltatottja lett alkalmazottjának.

Ezek az új viszonyok tehát roppant nehéz döntések elé állíthatják a jogalkalmazót, hiszen ha egy bizalmas információkat kezelő dolgozó, más módja nem lévén az adatok megszerzésére, a mobiltelefonjával lefényképezi a fontos információkat tartalmazó monitort – szakértők szerint ez egy olyan probléma, melyre gyakorlatilag nincs megoldás, hacsak ki nem tiltják a mobiltelefont a munkavégzés helyéről, ám ez nagyon sok esetben, ha a telefon munkaeszköz, lehetetlen –, az nyilvánvalóan megengedhetetlen a tulajdonos számára, ám adatvédelmi szempontból elfogadhatatlan egy, a munkavállalót figyelő kamera is. Ezekben a speciális helyzetetekben rengeteg kivétel akad, amelyek esetében egyedi döntéseket kell hozni, hogy sem a munkaadó érdekei, sem a dolgozó személyiségi jogai ne sérüljenek.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!

Azóta történt

Copyright © 2000-2017 PROHARDVER Informatikai Kft.