Még nincs célkeresztben

Először is figyelembe kell vennünk egy külső tényezőt, azt, hogy mekkora a rendszerünk ellen irányuló (lehetséges) fenyegetettség. Jelenleg a vírusokat, malware-eket szinte kizárólag Windows és OS X rendszerekre specializálják, alig néhány pingvines kártevő létezik. Egyetlen viszonylag hathatós malware megvalósításról (Hand of Thief) tudunk, mely kifejezetten Linux rendszereket támad (itt is engedelmesen be kell gépelnünk a root/sudo jelszót ahhoz, hogy fertőzhessen), ugyanakkor Windowsra tömegével vannak kártékony alkalmazások. Ennek oka egyszerűen az, hogy sokkal több a Windows és Mac felhasználó, mint azok, akik Linux desktopot választanak, ráadásul utóbbiak biztonságtechnikailag általában valamivel képzettebbek is. Az is tény azonban, hogy nagyon lassan, de nő a Linux tábor, ami a W3schools.com statisztikái szerint jelenleg majdnem 5 százalék, ezzel párhuzamosan pedig nő a „mezei felhasználók” aránya is, ezért aztán valószínűleg egyre inkább célkeresztbe kerül majd a platform a jövőben. A teljes képhez hozzátartozik, hogy az olyan keresztplatformos megoldások, mint az Oracle Java vagy az Adobe Flash olykor rést ütnek a pajzson és egyetemes támadási pontot nyújtanak minden rendszeren, így Linux alatt is.

A nyílt forráskód ereje

A Linux, ellentétben a Windowszal egy ingyenes, sőt nyílt forráskódú rendszer és a hozzá elérhető alapszoftverek is azok. Ez azt jelenti, hogy bárki felterjeszthet nem csak egy hibajelentést, hanem egy hibajavítást is és az – ha megfelel a szakmai követelményeknek és jóváhagyják – bekerülhet a következő frissítésbe. Ennek egyik előnye, hogy a kódot folyamatosan auditálják a disztribúció gazdái, illetve bárki betekinthet a programba és kiszúrhat nem csak hibákat, de esetleges rosszindulatú modulokat is. Az sem mellékes, hogy a hibajavítási ciklusok itt nem több hónaposak, olykor már napok alatt kint lehet egy javítás.

Annyit hozzátennénk, hogy a legtöbb Linux disztro nem csak nyílt forráskódú, hanem magántulajdonban lévő, csak épp ingyenesen közzé tehető szoftvercsomagokat is kínál. Ez néhány tényleg izgalmas alkalmazással (pl. Xara) bővíti a palettát, ugyanakkor ezek a bináris formában átadott szoftverek nem auditálhatók olyan hatékonysággal, mint amikhez forráskód szinten fér hozzá a közösség.

Biztonságos szoftverraktárak

A Windows 8 óta része a rendszernek a Windows Store, ahol az új kezelőfelületre szabott alkalmazásokból válogathatunk. A legtöbb esetben azonban – a népszerű Windows 7 és XP alatt pedig mindig – a szoftvereket a fejlesztőtől származó telepítő elindításával adhatjuk a rendszerhez, a szoftvereknek semmilyen harmadik fél által végzett biztonsági ellenőrzésen nem kell átmenniük, így elvben bármilyen kódot tartalmazhatnak. A Linux már nagyon rég csomagokra, csomagkezelőkre és szoftverboltra (pl. Ubuntu alatt a Szoftverközpont) építi az alkalmazás ellátást, a csomagok tartalma ellenőrzött, sőt a legtöbb esetben az ellenőrzés forráskód szintű. Ugyan telepíthetünk külső szoftverraktárból is, de ha ennek nem vagyunk szakértői, akkor is kiválóan eléldegélhetünk a hivatalos, biztonságos kínálaton. Nincs „warez” effektus sem, semmilyen motivációnk nincs arra, hogy máshonnan szerezzünk be tört szoftvereket, hiszen az alkalmazások jó része ingyen hozzáférhető, így nem fordulhat elő, hogy egy crack.exével sóznak ránk egy jó kis trójait.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!