Digitális átállás és Európa legnagyobb tévégyára

Tegnap délután fél egykor lezárult a magyarországi digitális átállás első szakasza, melynek eredményeként 14 megyében digitális földfelszíni adás váltotta fel az eddigi analóg sugárzást, melynek alapjait 1961-ben fektették le. Mivel a Samsung hazai televízió-gyártása is jelentős mérföldkőhöz érkezett – a dél-koreai gyártó jászfényszarui gyára immár a huszonötödik évét tapossa –, az NMHH, a Samsung Magyarország és Jászfényszaru képviselői egy közös sajtótájékoztatót tartottak a gyárban, ami előtt volt szerencsénk egy kis betekintést nyerni a jászfényszarui tévégyártás működésébe. Sajnos fotózni és videózni – az ilyenkor szokásos módon – nem lehetett, ezért csak néhány, az előtérben és a gyáron kívül készült képpel tudunk szolgálni, de amennyiben kérésünk meghallgatásra talál, és utólag kapunk néhány további képet a Samsungtól, amivel frissíteni fogjuk a cikket.

Félmilliárd dollárnyi befektetés a kezdetek óta

A Samsung gyár 1989-ben indult, és az elmúlt közel negyed évszázad során fejlődése a magyarországi elektronikai- és tévégyártás egyik sikertörténetévé vált. Miközben a dél-koreai vállalat sorra zárta be nagy európai (portugál és angol) gyárait, a jászfényszarui telephely folyamatosan nőtt, és mára európa legnagyobb, továbbá a világ egyik legmodernebb tévégyárává nőtte ki magát. Lee Kyu Jin elmondta, hogy sok magyar mérnök gyártástechnológiai fejlesztését a világ összes Samsung gyárában alkalmazzák, és a cég számára kiemelt fontossággal bír az itteni gyártás. A fejlődés nagyságrendjét jól szemlélteti, hogy a korai években még csak néhány tíz- és százezer darab tévé gördült le az itteni gyártósorokról, mára ez a szám elérte az évi 15 milliót (a tízmilliomodik televízió 2004-ben készült el).

A vállalat eddig 450 millió dollárt fektetett a magyarországi gyár fejlesztésébe, melynek létszáma 3000 fő körül mozog, bár ez a szám a fogyasztói elektronikai termékekre jellemző szezonalitás miatt a pörgősebb hónapokban néhány száz fővel megemelkedik. A sajtótájékoztatón Sólymár Károly Balázs, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infokommunikációért felelős helyettes államtitkára elmondta, hogy a magyar kormány nemsokára stratégiai megállapodást fog kötni a Samsunggal, melynek eredményeként további jelentős beruházások várhatóak a dél-koreai vállalat részéről, ami számos új munkahelyet is teremt majd a most huszadik évét betöltő és mindössze hatezer fős kisvárosban, de további konkrétumokat nem árult el a döntéssel kapcsolatban. Apropó kisváros: arra a kérdésünkre, hogy mennyire nehéz a városba csábítani és megtartani a képzett munkaerőt (főleg a mérnököket), Győriné Dr. Ceglédi Márta Mária, Jászfényszaru polgármestere büszkén mesélte, hogy nemrég adtak át egy nyolclakásos modern önkormányzati társasházat, melybe a Samsung miatt a városba költöző mérnökök költözhettek be.

Tizenötmillió, évente

Első lépésben az alkatrészraktárt nézhettük meg, ahonnan a gyár termelési területeinek anyagellátását folyamatosan biztosítják. Itt egyszerre nyolc operátor dolgozik, és vannak úgynevezett önjáró robotok is, melyek teljesen önállóan képesek elszállítani az alkatrészeket a célterületre, egy fényvisszaverő fémcsík felett navigálva. A raktárban nagyjából 1000-1200 különböző alkatrész van, és az IC-k programozása már a gyártás előtt megtörténik.

A raktárból a kijelzőgyártás területére kalauzoltak minket, ahol – értelemszerűen – a tv-k lelke készül. A különböző vezérlőpanelek gyártása lényegében teljesen automatizált, mindössze egy operátor van egy adott gépsor mellett, a ciklusidő 20-30 másodperc körül mozog, azaz ennyi idő szükséges egy-egy munkafázis elvégzéséhe, a bonyolultabb panelek (jellemzően plazma) esetében ez az idő akár egy percre is felmehet. A gyártósor végén egészen a közelmúltig manuális funkcionális tesztre volt szükség, de egy új fejlesztés lehetőséget adott ennek a lépésnek az automatizálására is. Mintegy 500 különféle modellhez való panelt tudnak legyártani, ez a nagy szám részben a Samsung igen széles termékspektrumából, részben viszont a most már akár 5 éves periódust felölelő garanciális javítás alkatrészigénye miatt van. A 37 gyártósorból mindössze egy-két soron futnak az alacsony darabszámú megrendelések (szintén jellemzően plazma, van olyan típus, amiből hetente alig néhány tíz készül). Az SMD (azaz felületszerelt) alkatrészek automatizált beültetése ma már talán senkit nem lep meg, de azok számára, akik nem szoktak hozzá a gépek által végzett munka üteméhez, a mai napig lebilincselő látvány tud lenni az, ahogy egy robotkar a másodperc tört része alatt megfog egy beültetésre váró alkatrészt, azt a pozicionálás során elhúzza egy kamera felett, ami érzékeli az ideális beültetési pozíciótól szükséges eltérést, utasítja a kart a szükséges korrekció elvégzésére, majd az alkatrész a helyére kerül a panelen – ezek a lépések alig néhány szempillantás alatt zajlanak le.

A vezérlőpanelek gyártásának megismerése után lehetőségünk volt betekinteni magának a kijelzőnek a teljes összeszerelésébe is. Az itt dolgozó 400 fő kezei közül 15-18 ezer darab készre szerelt kijelző kerül ki naponta. A kijelzőgyártás csak tavaly májusban indult, de már a május-szeptemberi időszak alatt elérték az egymillió darabot, pedig a főszezon a szeptember-decemberi időszak (ahogy a szórakoztatóelektronikai készülékek esetében ez lenni szokott). Szabó Gábor LCM termelésvezető megmutatta nekünk a tisztateres szerelés folyamatát – a gyakorlatilag pormentes szerelési területre azért van szükség, hogy a legkisebb kosz se kerülhessen be az alkatrészek közé a kijelzők összerakásakor. Ha valahogy mégis megtörténne, ezt egy automatikus, a milliméternél is kisebb szennyeződést is felismerni képes kamerarendszer automatikusan kiszűri. A gyártási folyamat során egy ponton meg kell fordítani 180 fokban a kijelzőt, amit egy gép végez nagyon látványos módon és látszólag játszi könnyedséggel (és az általunk megtekintett soron csak kisméretű kijelzők készültek, érdekes lenne látni, ahogy a 60 colos vagy nagyobb, és ennek megfelelően többszörös tömegű paneleket forgatja meg ily módon a gép). A gyártás során 400 ppm (parts per million) hibaszázalék a megengedett, azaz egymillió kijelzőből elvileg maximálisan 400 darab végezheti hibásan.

Végezetül a végösszeszerelés és csomagolás folyamatát nézhettük meg, azaz ezekről a sorokról már kész, tesztelt és csomagolt készülékek gördülnek le. A Samsung szerint innen már nem kerülhet a boltokba hibás termék, a többlépcsős minőségellenőrzésnek elvileg minden rosszul működő vagy egyéb hibával rendelkező tévét ki kell szűrnie. Az itteni soroknál az alkatrészek maximum másfél órát várakoznak (ez nagyjából egy kamionnyi mennyiségnek felel meg), és átlagosan másfél-két perc szükséges az összes munkafolyamat elvégzéséhez.