Windows 1.0 – Windows 2.0

A Microsoft legújabb operációs rendszere, a mérföldkőnek szánt, új korszak kezdetét jelző Windows 10 holnap jelenik meg hivatalosan, és ebből az alkalomból se szeri, se száma a Microsoft Windows történetét összefoglaló cikkeknek. Mi is készültünk egy ilyennel, ám mivel tisztában vagyunk azzal, hogy milyen nehéz, sőt lehetetlen teljes képet adni, ezért egyetlen szempontból tekintjük át a Windows múltját: az alábbi leírásban azt szedtük össze, hogy a gyártó milyen módon hirdette, ajánlotta az új verziókat, vagyis hogy a Microsoft miről gondolta azt, hogy eladhatóbbá teszi a szoftvert.

A két első rendszert azért tárgyaljuk együtt, mivel a 2.0-s verzió valójában csak egy minimálisan továbbfejlesztett változata volt a 1.0-snak – tartalmazott ugyan fontos újdonságokat, de alapvetően nem tekinthető gyökeresen új operációs rendszernek.

Az első Windowst Bill Gates már 1983. november 10-én bemutatta, de hivatalosan csak 1985. november 20-án jelent meg – vagyis ez alapján idén lesz harminc éves. A 2.0 debütálására 1987. december 9-én került sor.

A Windows 95 megjelenéséig a Microsoft a Windowst nem operációs rendszerként gyártotta, ezt az ajánlókban, a hirdetésekben is hangsúlyozták: az 1.0-t az operációs rendszer „környezetének”, az MS-DOS 2.0 eszközmeghajtójának, a DOS kiterjesztésének nevezték a prospektusokban. A felhasználók számára az igazi nagy újdonság a piacon és a versenytársaknál elemeiben már meglévő, egérrel használható grafikus felhasználói felület egyedi összeállítása volt, és ez igen sokat nyomott a latban, hiszen az átlagfelhasználó megszabadulhatott a parancssortól.

[+]

Az első sajtóközleményben emellett kiemelték a másik – valójában az előbbinél is fontosabb – nóvumot, a többfeladatos (multitasking) működést, vagyis hogy a rendszerben több program is futtatható párhuzamosan, és ezek között egyszerű az átváltás.

A harmadik vonzó tulajdonság, melyet hangsúlyoztak, hogy megjelentek olyan, mára már teljesen megszokott beépített szoftverek, amelyek a napi munkavégzést segítették: egyszerű szövegszerkesztő, illetve rajzoló program, fájlkezelő, óra, naptár stb.

Mindezt Steve Ballmer, a Microsoft későbbi vezérigazgatója egy reklámban így foglalta össze:

Windows 3.x – Windows NT

Az 1990-ben megjelent 3.0, az 1992-ben kiadott 3.1., illetve a már magyar nyelven is elérhető, 1993-tól kapható (Windows for Workgroups) 3.11 még mindig DOS-alapú programok, felhasználói felületek voltak, ám a korábbi változatokhoz képest jelentősen kibővültek a képességeik – különösen az irodai környezetben leginkább elterjedt 3.11-é.

A 3.0 később ikonikussá vált új kényelmi szolgáltatásokat hozott: programkezelő, fájlkezelő, nyomtatásvezérlő, klasszikussá avanzsált ikonok. Ezek voltak azok a kényelmi funkciók, melyekre a marketingkampányokban is támaszkodtak. A fejlesztőket pedig a szoftverfejlesztő készlet (Software Development Kit – SDK) kiadásával nyerték meg maguknak.

A 3.1 két fontos újítással kedvezett a felhasználóknak: a szövegszerkesztés élményét és gyakorlatát teljesen átalakító TrueType betűtípusokkal, illetve a hardverek fejlődését követő multimédiatámogatással.

A 3.11 különösen az intézmények, szervezetek és vállalatok körében lett népszerű, mivel – ahogy a neve is mutatja – beépített hálózati funkciókkal rendelkezett, így nagy segítséget jelentett a helyi hálózatok (LAN) kiépítésében és menedzselésében.

A 3.x-es változatok fejlesztésével párhuzamosan folyt egy új terméksorozat, az eredetileg vállalati környezetbe szánt NT rendszer kialakítása. Ez már önálló operációs rendszer volt – és még ma is ezt a termékvonalat kínálja a cég, hiszen a Windows NT 3.1-től a Windows 8.1-ig (illetve: a Windows 10-ig), valamint a kiszolgálói oldalon a Windows Advanced Server NT 3.1-től a Windows Server 2012-ig minden rendszer ebbe a termékcsaládba tartozik.

Windows 9x

Habár a Windows 95 felhasználói felületében és funkcióiban is nagy ugrás volt, nemcsak emiatt nevezetes, hanem azért is, mert a kilencvenes évek közepére gigavállalattá gyarapodó Microsoft a Windows 95 bevezető kampányát szokatlanul, egész pályás letámadással vitte végig. Habár a marketingstratégia sikeres volt, sokakban mégis ekkor alakult ki az az ellenszenves kép, mely azóta is, gyakorlatilag napjainkig az egyik meghatározó eleme a Microsoftról mint nagyvállalatról szóló diskurzusoknak. Mindezt erősítette, hogy ezekben az években botrány botrányt követett a cég háza táján, és ezek közül a legtöbb a versenytársakkal szembeni agresszív fellépéssel kapcsolatos – elég csak az Internet Explorer „helyzetbe hozására” gondolni.

A bevezető reklámkampányt igen gondosan tervezték meg, és már két évvel a megjelenés előtt megindították. Sokan a magyarul porhintésnek mondható „vaporware” reklámozás tökélyre fejlesztőjének tartják a Microsoftot, akik ezt a módszert épp a Windows 95 kampányában alkalmazták először kiterjedten és erőszakosan. De mindenesetre nagy sikerrel: annak idején először a Windows 95 megjelenésekor fordult elő először Magyarországon, hogy már éjszaka hosszú sorok kígyóztak a számítástechnikai boltok előtt, hogy reggel mihamarabb beszerezhessék a programot.

Az 1995. augusztus 24-én megjelent Windows 95 már támogatta a natív 32-bites alkalmazásokat, a plug and play szoftver- és hardvertelepítést, a hosszú fájlneveket, továbbfejlesztett multimédiás lehetőségekkel rendelkezett, itt jelent meg először a későbbi SP (service pack) elődje – és ne feledjük: itt vezették be a Start menüt és Start gombot, melynek hiányára oly sokan panaszkodtak a Windows 8.x-nél.

A 9x-es sorozatnak később még több tagja is megjelent: Windows 98, Windows 98 Second Edition, Windows ME (ez volt az utolsó DOS-alapú rendszer), melynek NT-alapú párja a Windows 2000 volt. Ezek a változatok azonban hiába hoztak még több – jellemzően igen hasznos és a későbbiekben is megtartott, illetve továbbfejlesztett – újítást (USB-támogatás, hibernáció, több monitoros működés támogatása, az Internet Explorer újabb verziói, a továbbfejlesztett Windows Media Player, Movie Maker, rendszer-visszaállítás stb.), a felhasználók körében mégsem lettek igazán népszerűek – sőt szakmai megítélésük a mai napig nagy vitákat képes generálni, például instabilitásuk miatt: ez volt a gyakori „kék halálok” korszaka.

Windows XP – Vista

A 9.x széria viszonylagos sikertelensége és a komoly szakmai kritikák mindenképp arra kényszerítették a Microsoftot, hogy a következő verzióban valami nagyot dobjanak. És bár eleinte egyáltalán nem úgy tűnt, az új OS, a 2001. október 25-én kiadott Windows XP a vállalat történetének mindeddig legsikeresebb operációs rendszere lett.

Az erős kampány most sem maradt el, sőt. A hivatalos bejelentést minden eddiginél teátrálisabb felhajtással tették meg: „A Windows XP a Microsoft valaha készült legjobb operációs rendszere!” – e szavak kíséretében adta át az aranykódot Bill Gates és Jim Allchin a cég redmondi központjában a világ hat legnagyobb számítógépgyártó vállalatának képviselőinek, akik ezután akciófilmekbe illő jelenet során – kezükben a fémtáskákba zárt szoftverekkel – a campusról helikopterrel repültek vissza a PC-gyártó üzemekbe, hogy ott mihamarabb megkezdődhessen a Windows XP több millió PC-re történő előtelepítése.

És további jellemzésül csak egy rövid részlet, az akkori marketinganyagból: „Tizenöt évnyi kutatás, a felhasználók visszajelzései alapján történt hosszas fejlesztőmunka áll az új operációs rendszer mögött. A Windows XP már az Internetre született, új dizájnjával, megnövelt teljesítményével, a digitális média területén nyújtott kiemelkedő szolgáltatásaival mind az otthoni, mind a vállalati felhasználók számára növekvő hatékonyságot és új felhasználói élményeket ígér. Az otthoni felhasználók immár olyan operációs rendszert ismerhetnek meg, amely ugyanazt a megbízhatóságot, teljesítményt és biztonságot garantálja számukra, melyet munkahelyi környezetükben a Windows 2000 révén már megtapasztalhattak. A Windows XP megjelenésével immár az otthoni gépekkel is biztonságosan lehet majd online vásárolni, játszani, tanulni.”

E rendszerben lett általános az NT, megjelent a Win95-ben bevezetett Windows Explorer (Intéző) alaposan átalakított, továbbfejlesztett új verziója, a később sokat szidott Internet Explorer 6, a .NET Passport szolgáltatások, Remote Assistance stb., illetve itt már jó néhány kiadás jelent meg, de a legfontosabb a Home, illetve a Professional verziók voltak.

Ma már kevesen emlékeznek arra, hogy a Windows XP – főként az első szervizcsomag megjelenéséig – a kritikák kereszttüzébe került (eszköztámogatás hiánya, bugok, instabilitás stb.), ám ezek a későbbi frissítések során jórészt megszűntek. Mára a legtöbb felhasználóban csak a nosztalgia él a még jelenleg is viszonylag sok helyen futó OS iránt.

Habár a Microsoft a következő főverziót, a Windows Vistát is nagy dobásnak szánta, ez az OS sokkal inkább kudarcnak számít, mint sikernek. A vállalat történetének leghosszabb ideig fejlesztett operációs rendszere hiába tartalmazott már sok olyan újítást, melyek aztán a Windows 7-ben is visszaköszöntek, az XP-hez ragaszkodó fogyasztók bizalmát nem sikerült elnyerni, és a profik körében is sokan elégedetlenkedtek – gyakran joggal, ugyanis talán épp a hosszú és töredezett fejlesztési folyamatnak köszönhetően a bevezetés után számtalan idegesítő hibával találkozhattak a rendszert használva.

Windows 7 és 8.x

Szakemberek arra számítottak, hogy a Vista bukásából levontak annyi tanulságot a Microsoftnál, hogy az erre épülő következő verzió meghozza a várva várt sikert. És ez így is történt.

A Windows 7-et sokan Vista R2-nek (második kiadás) nevezték, és tulajdonképpen nem is állnak messze a valóságtól. A Windows 7 a Vista jobban átgondolt, tovább optimalizált és csinosított változata. Ha röviden össze akarjuk foglalni a Windows 7 újdonságait, erre jutunk: új felhasználói felület, kisebb hardverigény, gyorsabb és megbízhatóbb működés, kevesebb beépített kellékprogram, az új generációs „multitouch” érintőkijelzők támogatása – s mindeközben a visszafelé kompatibilitás megőrzése.

Mindez be is jött, a felhasználók megkedvelték – a hibajavításokon átesett, kiforrott Win7 napjainkban legalább annyira népszerű, mint annak idején az XP –, és a szakemberek elfogadták.

A Windows 8, illetve a 8.1 viszont igen döcögősen indult – hogy finoman fogalmazzunk. De nem az induláskor minden OS-nél előjövő hibák miatt, hanem azért, mert a vállalat a 8-assal új koncepció megvalósításába kezdett: a teljes Windows termékvonal egységesítésébe. E változások döntő része a motorháztető alatt történt meg, ám a felhasználói felületet is átalakították („csempék”), hogy közelebb hozzák egymáshoz a mobil eszközökön és az egyéb gépeken használt felületet – és ez sokaknál kiverte a biztosítékot, emlékezzünk csak a „vissza az Asztalt és a Start menüt” véget nem érő vitáira.

E háború azóta lecsendesedett, sokan megszokták vagy megszerették az új felület – az elégedetleneknek pedig a Microsoft már a 8.1-ben is, de majd még inkább a Windows 10-ben biztosít olyan lehetőségeket, hogy saját ízlésüknek megfelelő felhasználói felületet használjanak.

Windows 10

A legújabb operációs rendszert illetően egyvalami biztos: ebben a változatban is az „egy Windows” koncepció érvényesül, és a 8.1-et megszokott átlagfelhasználó ismerős környezetben találja magát – ráadásul a rendszer vadonatúj böngészőt kap, az Internet Explorert leváltó Microsoft Edge-et.

Az igazi változás az, hogy innentől kezdve a Windows már nem termék, hanem szolgáltatás. Ez azt jelenti, hogy új funkciókkal fog gazdagodni menet közben, technikai-műszaki fejlesztések érkeznek majd frissítés formájában, de már sokkal sűrűbben, mint a korábban megszokott másfél-, kétéves ritmusokban frissített Windows 7 és 8. A megmaradó patchkeddeken az eddig megszokott módon adják ki a biztonsági frissítéseket. A korábbi rendszerek esetében új funkciókat az alverziók tartalmaztak, amire jellemzően sokat kellett várni, ez mostantól nem lesz gond.