Internet Explorer 9 – újra versenyben

Elaludtak

ie9-logóA Microsoft rengeteget változott az elmúlt öt-hat év során. Bár a Windows Vista nem aratott akkora sikert, mint amekkorát vártak tőle, de már ennek fejlesztése során érezhettük a változás jeleit. A cég egyre nyíltabbá kezdett válni nemcsak a fejlesztők, de a nagyközönség felé is, már a tervezési fázisban is egyre nagyobb hangsúlyt kaptak a felhasználói visszajelzések, és látszólag az internetes közösségek hangját is egyre tisztábban hallották Redmondban. Az utóbbi évek termékei szinte kivétel nélkül igen sikeresek lettek: a Windows 7 (és Server 2008), az Office 2010 és az Xbox Kinect – csak hogy a három legnagyobbat említsük – egyaránt népszerűek. Maradt azonban néhány szoftver a Microsoft kínálatában, amely a mai napig nem tudott megszabadulni rossz hírétől – ilyen az Internet Explorer.

Hogy kicsit tisztábban lássuk az Internet Explorer jelenlegi helyzetét, ejtsünk meg egy nagyon rövid történelmi visszatekintést. A böngésző első három verziója meglehetősen kezdetleges volt, a programon eleinte mindössze hat fejlesztő dolgozott, az alapokat ráadásul a Spyglasstól licencelt Mosaic szolgáltatta, így – annak ellenére, hogy a Windows 95-be csomagolva terjesztették – nem keltett nagy érdeklődést. Az áttörést a 4-es verzió hozta, melyben már a Microsoft saját fejlesztésű és a mai napig használt, Trident elnevezésű motorja dolgozott. Ez volt az első változat, melyet – vitatható módon – szorosan integráltak a Windows rendszerbe, annak kvázi elválaszthatatlan részét képezte. Ez idő tájt a böngészőpiacot a Netscape uralta, a Microsoftnak pedig minden varázslatát be kellett vetnie, hogy felkapaszkodjon a létrán, ami végül sikerült, olyannyira, hogy 2002-re piacvezetővé váltak, nem kevesebb mint 95 százalékos részesedéssel. A siker persze részben a Windowsnak köszönhető, hiszen minden eladott példányban ott volt az Internet Explorer is, de nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a tényt sem, hogy az IE bizony a 90-es évek leginnovatívabb internetböngészője volt. Számos olyan új funkciót hozott, melyek a mai napig kiemelik a többiek közül, idővel pedig több megoldása is a fő webes leírónyelv, a HTML részévé vált.

Az ActiveX, az AJAX, a beágyazható médiatartalmak és Java-alkalmazások, a CSS-stíluslapok fejlett támogatása, a különleges biztonsági és központi menedzsmentmegoldások, mind-mind közkedvelt platformmá változtatták az Internet Explorert, különösképp céges környezetben, ahol számtalan vállalati alkalmazás született IE-alapokra.

A Microsoft azonban elkövette története egyik legnagyobb hibáját: a sikeres böngészőt egyszerűen magára hagyta, és évekig „elfelejtette” azt továbbfejleszteni. Nem tudni pontosan, miért, talán más üzletágakra kellett összpontosítaniuk, talán egyszerűen úgy gondolták, az IE „elég jó”, mindenesetre az elkövetkezendő néhány év alatt a világ elrohant mellettük. Az Internet Explorer mára annyira elavulttá és kényelmetlenné vált, hogy a webfejlesztők és a felhasználók egy jelentős körében is kvázi szitokszóvá alacsonyodott a neve, az ifjú titánoknak – mint a Mozilla Firefox, a Google Chrome vagy akár az Apple Safari – pedig egyáltalán nem esett nehezére megszerezniük a felhasználók kegyeit. Míg a Mozilla az IE biztonsági hiányosságaira alapozta kampányát, a Google a sebességre helyezte a hangsúlyt – és tény, hogy a redmondiak böngészője valóban minden téren elmaradt a vetélytársaktól. Bár a Microsoft pár éve felébredve Csipkerózsika-álmából ugyan ismét ráfeküdt az alkalmazás továbbfejlesztésére, néhány alapvető hiányosság pótlásán és a legbiztonságosabb böngésző cím visszaszerzésén kívül nem sokra jutott; a vetélytársak mind sebesség, mind a webes szabványok támogatása terén fényévekre elhúztak az alapjaiban még mindig ősrégi IE-től. A legújabb 9-es változattal azonban mindez megváltozni látszik.

2010 egyértelműen a felhő éve volt, és a forradalom még csak most kezdődik. Egyre több vállalat – köztük a Microsoft – biztosít olyan webes alapokon nyugvó online szolgáltatásokat, melyek olyan feladatokat látnak el, amiket korábban csak számítógépre telepített, helyi alkalmazásokkal lehetett elvégezni, legyen szó e-mailezésről, irodai dokumentumok (akár csoportmunkában történő) szerkesztéséről vagy különböző multimédiás feladatokról. Az ablak a felhőre pedig természetesen az internetböngésző. A Microsoft szerencsére felismerte, hogy óriási lemaradásban van ezen a téren, és ha nem változtat sürgősen a helyzeten, végképp lemarad – és kimarad – az új versenyből. Az Internet Explorer 9 fejlesztése kimondottan az ilyen online szolgáltatásokra és a ma oly népszerű közösségi hálózatokra fókuszál. A böngésző több olyan egyedi funkciót nyújt, mely zökkenőmentessé teszi az átjárást a felhasználó gépe és a felhő között, és egyre inkább elhalványítja a helyi és az online szolgáltatások közötti határvonalat.

Hirdetés

Az Internet Explorer 9-et három szóval lehetne röviden jellemezni: gyors, biztonságos, kompatibilis. De lássuk részletesebben is, milyen fejlesztések történtek az említett területeken!

Telepítés, felhasználói felület

Az Internet Explorer 9 telepítése rendkívül egyszerű, egyetlen gombot kell lenyomunk hozzá, majd megvárni, míg a varázsló végez. Újdonság, hogy a művelethez a legtöbb esetben nem szükséges a Windows újraindítása, erre csak akkor van szükség, ha valamely futó programunk megakadályozza a kritikus fájlok azonnali frissítését, ekkor sajnos elkerülhetetlen a restart.


Piros pont az újraindítás elhagyásáért

A böngésző természetesen gyorsabban indul, mint a régebbi változatok, bár a Windows Vista és 7 operációs rendszerek alkalmazás-előtöltési funkciójának köszönhetően ez talán nem is annyira fontos, pár napos használat után az indítás lényegében szempillantás alatt történik.

Az Internet Explorer 9 felhasználói felülete sokat változott. A fejlesztők elmondása szerint a hangsúlyt a tartalomra szerették volna helyezni, ezért a böngésző finoman a háttérbe húzódik, kevés gombot, ikont és egyéb vezérlőelemet mutat, és az a néhány is monokróm, diszkrét megjelenésű. A menük, eszköztárak és a státuszsor mind eltűntek, bár vissza lehet kapcsolni őket. Az alapértelmezett kezdőlapról a leggyakrabban használt oldalainkat nyithatjuk meg egyetlen kattintással. A keresősáv egybeolvadt a címsorral, ha a böngésző nem ismeri fel címként a beírt szöveget, továbbítja azt az alapértelmezett vagy a felhasználó által kiválasztott keresőszolgáltatásnak. A lapfülek elrendezése is módosult: egy magasságba kerültek a címsorral. Erre a függőleges hely maximalizálásának érdekében volt szükség, a Microsoft statisztikái szerint pedig a felhasználók többsége általában 3 vagy kevesebb fület tart nyitva, tehát a címsáv melletti helynek a legtöbb esetben elegendőnek kell lennie.


A kezdőlapon „gyorstárcsázhatunk”

A béta-verzió megjelenése után azonban sok tesztelő jelezte, hogy szeretné a füleket a címsor alá helyezni, mert egy idő után túlzsúfolttá válik a felület, így a Microsoft lehetővé tette a fülsáv külön sorba helyezését is.

Gondolva a balkezesekre és a más böngészőről áttérőkre is, a navigációs gombokat bal oldalra is helyezhetjük, ekkor a frissítés és leállítás ikonok a címsor elejére kerülnek. A böngészési előzményeket a vissza gomb nyomva tartásával hívhatjuk elő.

A fülek több hasznos funkcióval is rendelkeznek. Az egymásból nyitott, egy témához tartozó lapok azonos színnel jelennek meg, ezzel könnyítve azok áttekintését, a fülek sorrendje pedig átrendezhető. Természetesen lehetőség van a véletlenül bezárt lapok újra kinyitására, valamint a betöltött oldalak megduplázására is, és végre nem szükséges az egyes fülek bezárásához előbb aktiválni azokat. Újdonság, hogy az egyes füleket egyszerűen ki is húzhatjuk az ablakból, ezáltal azok önálló ablakokká válnak. E trükk és az Aero Snap funkció közös használatával például lehetővé válik két oldal egymás melletti összehasonlítása.

A különböző ablakok fülei ugyanezen módszerrel akár vissza is rendezhetők, „bedokkolhatók” egy közös ablakba.


A lapok fülön csíphetők

A lapfülek nemcsak ablakból ablakba húzhatók, hanem – Windows 7 használata esetén – a gyakran látogatott webhelyek a tálcára, vagy akár a Start menüre is ráhelyezhetők, ekkor egy saját gombot kapnak. A weboldalak üzemeltetői ráadásul néhány sor hozzáadásával e gombok „ugrólistáit” is bővíthetik, azonnali hozzáférést biztosítva lapjuk bizonyos funkcióihoz. Médialejátszótól kezdve értesítéseken át sokféle funkciót igénybe vehetünk így. Már több népszerű oldal is élt ezzel a lehetőséggel (például Bing, WordPress, Twitter, Facebook, Hotmail), így magunk is kipróbálhatjuk ezeket az extrákat.

A tálcára (és a Start menüre) tűzhető webparancsikonokkal a Microsoftnak az volt a célja, hogy az online szolgáltatások a felhasználó felé ne mutassanak sok eltérést a hagyományos alkalmazásokhoz képest, az integráltság érzetét keltsék, és természetesnek hasson azok indítása és kezelése. Ezt az érzést tovább erősíti, hogy az egyes IE-ablakok megjelenítik a webhely ikonjait, valamint átveszik azok színvilágát is.

További újítás, hogy a vágólapra helyezett webcímekre egy kattintással ugorhatunk a környezeti menü használatával. Ahelyett, hogy a kívánt címre a szokásos „másolás, címsorba illesztés, enter” műveletsorral ugornánk, ezentúl egy üres területre való jobbkattintással is továbbléphetünk.

A böngésző értesítései is változtak. A biztonsági és egyéb figyelmeztetések, valamint a letöltést irányító gombok mind alulra, egy sárga-fehér színekben megjelenő sávra kerültek, mely feltűnő villogással hívja fel magára a figyelmet, ha a felhasználó nem kattint rá. Kérdés, hogy ezt a fajta figyelmeztetést az ártó szándékú weboldalak mennyivel könnyebben imitálják majd, mint a korábbi, felső biztonsági sávot vagy a felbukkanó párbeszédablakokat.

A letöltéseket egy vadonatúj letöltésvezérlőből irányíthatjuk. Ennek hiánya hosszú évek óta az egyik legfájóbb pont volt, több tesztelőtársammal együtt már akkor kértük ennek beépítését, amikor a Vistát még Longhornnak hívták. Beletelt pár évbe, de végre megkaptuk. A letöltésvezérlő rendkívül puritán, de igazából nincs is többre szükség: az egyes fájlok mellett láthatjuk az aktuális letöltési mappát, az adatátvitel sebességét és a folyamat előrehaladását százalékos értékben. Az alapértelmezett letöltési mappa is ebben az ablakban állítható be. A letöltésvezérlőt a Ctrl+J billentyűkombinációval vagy a főablak eszközök menüjéből (fogaskerék ikon) nyithatjuk meg.


A várva-várt letöltésvezérlő

Biztonság

Az Internet Explorer biztonságossága körül éles véleménykülönbségekkel találkozhatunk. Sokan a legrosszabb, legveszélyesebb böngészőnek tartják, mások elismerően bólintanak, ha megkérdezik őket. Ez elsőre talán furcsának tűnhet, de könnyen magyarázható, és valamilyen szinten mindkét félnek igazat adhatunk. Mint korábban említettük, a 2000-es évek elején az Internet Explorer lényegében egyeduralkodó volt a weben, és bár ez hízelgő lehet a Microsoft számára, egyúttal óriási veszélyeket is rejt magában. Egy ilyen hatalmas elterjedtséggel rendelkező szoftver – mely ráadásul a fő csatornát képezi a számítógép és a külvilág között – nyilvánvalóan az internetes bűnözők első számú célpontjává válik. Az Explorer hőskorában még innovatívnak és egyedülállónak számító képességei (elsősorban az ActiveX-vezérlők) egyik napról a másikra potenciális veszélyforrássá tették a platformot, ennek folyományaképp pedig sok éven át ádáz küzdelem zajlott a rossz fiúk és a Microsoft között, míg végül a redmondiaknak a Vistával és annak biztonsági újításaival sikerült lényegesen ellenállóbbá tenniük a böngészőt.

A sebek azonban lassan gyógyulnak, és a mára már rettentően elavultnak tekinthető, de még mindig figyelemre méltó jelenléttel bíró 6-os verzió nem hagyja feledésbe merülni a rossz emlékeket. Sok felhasználó, de főként a vállalatok sajnos annyira bebetonozták rendszerükbe az IE 6-ost, hogy annak káros hatásaival még jó ideig számolnunk kell. A Microsoft olyannyira próbál szabadulni saját mumusától, hogy nemrég kampányt is indított az Internet Explorer 6 piaci részesedésének visszaszorítása érdekében.

Ha azonban leszámítjuk a felelőtlenül, rendszergazdai jogosultsággal internetező és a biztonsági figyelmeztetésekre fittyet hányó felhasználók által okozott károkat, az Internet Explorer bizony az egyik, ha nem a legbiztonságosabb böngésző, és erre a 9-es verzió még egy lapáttal rátesz.

Az internetes támadásoknak három fő csoportja van: a felhasználókat becsapó adathalászat, a böngészőt és azon keresztül az operációs rendszert közvetlenül támadó kártevők, valamint a népszerű weboldalak feltörése.

Az új Internet Explorer több olyan védelemmel is rendelkezik, melyek megnehezítik a manapság egyre inkább terjedőben lévő, úgynevezett „social engineering” módszerrel működő, vagyis a felhasználókat a népszerű közösségi hálózatok és egyéb online szolgáltatások lemásolásával csapdába csaló és ott bizalmas adataik kiadására ösztönző támadásokat. A böngésző figyelmeztet, ha a webhely tanúsítványa lejárt, nem érvényes, vagy nem az adott oldalhoz tartozik, tehát feltehetőleg hamisított. A beépített SmartScreen szűrő folyamatosan frissülő tiltólisták használatával óvja meg a felhasználót az ártó szándékú weboldalakra való fellépéstől, valamint a gyanús fájlok letöltésétől.

Egy független biztonsági szakértő cég, az NSS Labs mérései szerint az Internet Explorer jelenleg magasan vezet, ha csak a social engineering kártevők kiszűrésének hatékonyságát tekintjük.


Az Internet Explorer hatékonyan véd az online támadások ellen

Mivel az Internet Explorer 9 csak Windows Vista vagy újabb rendszerre telepíthető, azonnal profitál az új Windowsok biztonsági újításaiból is, például az úgynevezett „homokozó” jelenlétéből, mely egy, a rendszer többi részétől elszeparált környezetben futtatja a böngészőt, ezzel megakadályozva, hogy a programban esetlegesen lefuttatott kártékony kódok befolyásolhassák a Windows működését. A Vista óta (valójában az XP SP2 óta) a Microsoft első számú stratégiája a biztonságos kód írása, minden kényelmi, funkcióbeli bővítés csak akkor jelenhet meg a programokban, ha azok átestek egy szigorú és szerteágazó biztonsági ellenőrzés-sorozaton. Az Internet Explorer késői változatai is e „secure-by-design” filozófia alapján készültek, így a redmondi cég különösen büszke rá, hogy 2010-ben az ő böngészőjük tartalmazta a legkevesebb sérülékenységet. Az alábbi statisztika a National Vulnerability Database eredményeit mutatja.


Az Internet Explorer lett az elmúlt év legbiztonságosabb böngészője

Az utóbbi években egyre gyakoribbá vált a forgalmas weboldalak közvetlen feltörése, így egy modern böngészőnek ezekre a veszélyekre is fel kell készülnie. A feltört webhelyeken elhelyezett ártó szándékú kódok átirányíthatják a bevitt adatokat egy másik kiszolgálóra, megfigyelhetik a gépen leütött billentyűket, vagy egyéb műveleteket is végezhetnek a felhasználó nevében. Az Internet Explorer az ilyen, úgynevezett „cross-site scripting” támadások ellen is rendelkezik védelemmel, és gyanús viselkedés esetén azonnal letilt minden szkriptműveletet.

Az Internet Explorer 9 rendelkezik ActiveX-szűréssel is, mely alapértelmezésként ugyan nincs bekapcsolva, de ha engedélyezzük (Eszközök/Biztonság/ActiveX-szűrés), megakadályozza minden ilyen technológiát használó beépülő modul futását. Ez nemcsak növeli a biztonságot, de a lapok betöltődésének sebességén is nagymértékben javít. Cserébe a lapon elhelyezett némely szolgáltatás – tipikusan beágyazott videók vagy menük – nem fog működni, amíg nem engedélyezzük a lapon a vezérlők futását.


Beépülő modulok tiltása – itt egy YouTube-videó lenne

Az InPrivate Filtering névre hallgató követésvédelmi technológiát is továbbfejlesztették, ezentúl – szintén az egyszerűség jegyében – „Követésvédelem (Tracking Protection)” néven találkozhatunk vele. A dolog lényege, hogy megakadályozhatjuk, hogy a weboldalak tudtunk nélkül harmadik félnek továbbítsanak rólunk bármilyen információt. Ezeket az adatokat általában látogatottsági és egyéb felhasználói statisztikák készítéséhez, online reklámozáshoz használják, de sok esetben sértik az internetezők személyiségi jogait, és felhasználhatók illegális célokra is.

A Követésvédelem listák alapján működik, ilyen listákat letölthetünk a Microsoft partnereitől, de online közösségek és egyéni felhasználók is létrehozhatják azokat. A listák olyan weboldalak címeit tartalmazzák, melyek külső adatszolgáltatóként vannak jelen számos lapon. A lista explicit módon tilthat, de ugyanígy engedélyezhet is, igény szerint. Fontos megemlíteni, hogy egy-egy tiltólista használatával ugyan növeljük adataink védelmét, és gyorsítjuk a böngészés folyamatát, de előfordulhat, hogy egyes webszájtok funkcionalitása csorbulhat – nem töltődnek be a menük, nem jelennek meg a közösségi szolgáltatásokhoz kapcsolódó vezérlőelemek (például a Facebook Like gombja), stb. Ha egy oldalon problémákba ütközünk, az ActiveX-szűréshez hasonlóan letilthatjuk a tiltást – vagy engedélyezhetjük az engedélyezést.

Sebesség, szabványkövetés

Az Internet Explorer lassú – ezt mindenki tudja, aki próbált már vele iWiW-ezni vagy egyéb úgynevezett „szkriptnehéz” oldalakat látogatni. Noha a mindennapos böngészésben látványosan nem jelentkezik a böngésző e gyengesége, az erőforrás-igényes webes alkalmazások gyors terjedésével egyre inkább kényelmetlenné válik az öreg kétfedelűvel szelni a felhőket. Az Internet Explorer fejlesztőcsapata nem kis csodát vitt végbe, amikor az új motort tervezte: a böngésző utolsóból majdnem elsővé vált. Azért csak majdnem, mert ahány mérési metodikát használunk, annyiféle eredményt kapunk, ráadásul a számítógép teljesítménye is komolyan befolyásolhatja az értékeket. Lényeg a lényeg: az Internet Explorer 9 nemcsak gyors, de nagyon gyors. Köszönhető ez többek közt a vadonatúj, Chakra nevet viselő JavaScript-motornak, mely még a sebességbajnok Google Chrome-mal is felveszi a versenyt, sőt egyes mérések szerint hajszálnyival előtte is jár.

A másik ütőkártya a Microsoft kezében a grafikus hardveres gyorsítás, mely nemcsak a videólejátszást, de az egyéb grafikai elemeket és a szöveges tartalmak leképezését is a videokártya erőforrásainak bevonásával végzi. A hardveres gyorsítás kihasználásához modern videokártyával és lehetőleg friss eszközmeghajtó programmal kell rendelkeznünk. Ha a feltételek nem teljesülnek, a böngésző automatikusan letiltja a lehetőséget, és nem is tudjuk bekapcsolni azt.


Ezen a gépen sajnos nem elérhető a grafikus gyorsítás

Az IE9 egyéb apró trükkökkel is próbálja gyorsítani a működését. Mivel igen sok esetben a böngésző teljesítményét harmadik féltől származó bővítmények rontják jelentősen, az első indítás alkalmával lehetőségünk van kiválasztani, melyekre van feltétlenül szükségünk, illetve szemrevételezhetjük, melyiknek mennyi időbe telik az elindulás.

Szabványkövetés

Elérkeztünk ahhoz a témához, mely internet-szerte a legnagyobb vitákat kavarta a Microsoft új böngészőjével kapcsolatban. Mint azt a cikk elején említettük, annak ellenére, hogy az IE-fejlesztők a 90-es években rengeteget újítottak és tettek a web fejlődéséért, az Internet Explorer 6-os elkészültével mintha megállt volna az élet Redmondban. Eltelt 10 év, a világ hatalmasat változott, de az Internet Explorer leragadt a múltban, tekintélyes piaci részesedésének köszönhetően pedig rengeteget ártott a webes szabványok és az online szolgáltatások fejlődésének. Bár a Microsoft a 7-es és 8-as verziókkal némileg próbálta kiköszörülni a csorbát, a HTML5-korszak beköszöntével nyilvánvalóvá vált, hogy gyökeres változásokra lesz szükség, ha fel akarják venni a versenyt a többiekkel.

Az elsőként 1990-ben szabványosított HTML leírónyelv ötödik verziója számos újdonságot hoz, de a fő fejlesztési irányelv az, hogy az online szolgáltatások igénybevételéhez ne legyen szükség különféle bővítmények használatára, azok funkcióit maga a HTML-kód lássa el. Ilyen feladat többek közt az online médiatartalmak lejátszása, adatbázis-kapcsolatok kezelése, fájlok „fogd és vidd” módszerrel történő beillesztése, vagyis az online szolgáltatások kvázi alkalmazásokként való futtatása. Ha ez a cél teljesül, az sokak szerint a Flash, a Silverlight és a Java végét jelentheti (bár a Silverlight a webtől eltávolodva egyre inkább a Javához is hasonló alkalmazásplatformmá válik).

Az Internet Explorer szabványkövetését övező vita alapját az adja, hogy a szóban forgó, új generációs webszabványok (HTML5 és CSS3) rengeteg összetevőből állnak, azok kezelése böngészőnként eltérhet, mindennek tetejébe pedig a szabvány még csak tervezetként létezik, vagyis igen messze áll a késztől. A HTML5 fejlesztéséért felelős egyik nemzetközi szervezet, a World Wide Web Consortium (W3C) – melynek egyébként aktív tagja a Microsoft is – egy nemrég kiadott közleményben jelezte, hogy csak 2014-re várható a specifikáció véglegesítése.

A Microsoft lépten-nyomon hangsúlyozza, hogy az Internet Explorer 9 igen komolyan támogatja a HTML5 szabványt, a vetélytársak – főként a Mozilla – pedig rendre meg is cáfolják őket. A kritikák általában azzal vádolják a céget, hogy a nagyközönségnek készített bemutatókon csak a teljes funkciókészlet egy kis szeletét tesztelik, és mindig csak azokat, melyeket már implementáltak saját böngészőjükbe, így nem csoda, ha általában kitűnő eredményeket érnek el. Úgy fair azonban, ha megemlítjük, hogy a konkurens cégek mérési módszerei sem mindig kifogástalanok. A Firefox és a Chrome fejlesztői legtöbbször a html5test.com és az ACID3 tesztjeire hivatkoznak mint referenciákra, érdemes azonban tudni, hogy ezek a tesztoldalak szintén csak a HTML5-támogatás bizonyos részeit vizsgálják, és sok esetben csak bizonyos funkciók meglétét ellenőrzik, de azok helyes működését már nem.

Mint azt John Hrvatin, az Internet Explorer Team programmenedzsere egy nemrég készített interjúban elmondta: a Microsoftnak nem célja, hogy beszálljon egy olyan számháborúba, ahol hetente változnak a szabályok, és a még alig-alig használt funkciók véglegesítés előtti beépítésével a későbbiekben esetleg keresztbe tegyen a felhasználóknak és a fejlesztőknek. A cél a minél jobb minőségű implementálás és ezáltal a kiszámítható működés. A Microsoft a W3C által üzemeltetett hivatalos tesztet használja referenciaként, mely bár egyelőre valóban csak bizonyos részeket tesztel, de azokat a funkcionalitás minősége szempontjából is. Az e tesztekre való támaszkodás biztosítja, hogy a későbbiekben már semmin ne kelljen változtatni, és a már beépített funkciók a későbbi verziókban is ugyanúgy működjenek, ahogy jelenleg. Mindezt figyelembe véve elismerésre méltó lehet, hogy a hivatalos W3C HTML5-implementációs teszten, ahol csak a már végleges funkciók próbája zajlik, jelenleg is az Internet Explorer 9 vezet.

És hogy mit jelent mindez a felhasználók számára? Az igazság az, hogy jelenleg lényegében semmit. HTML5-tel néhány demonstrációs és esettanulmány-célokat szolgáló oldalon kívül még nem nagyon találkozhatunk, és legalább 2-3 év kell még ahhoz, hogy a támogatás esetleges hiányosságait valóban megérezzük. Marketingszempontból egy fontos kártya, melyet minden fejlesztő – a Microsoft is – lelkesen lobogtat, ha saját terméke népszerűsítéséről van szó, de gyakorlati haszna jelenleg még a nullához közelít. A Microsoft mindenesetre saját bevallása szerint elkötelezett a HTML5 sikerre vitele mellett, W3C-tagként folyamatosan annak fejlesztésén tevékenykedik, azzal pedig, hogy fejlesztői közvetlenül a szabványba dolgoznak és nem saját útjukat járva, talán elkerülhető lesz egy újabb, az IE6 esetében kialakulthoz hasonló katasztrófa is.

Konklúzió

Az Internet Explorer 9 még nem a végállomás, csak egy mérföldkő, de annak rendkívül jelentős. Rengeteg még a tennivaló, sok munka vár a fejlesztőkre, de az már most látszik, hogy a 9-es verzió kezdi visszazökkenteni a redmondi szoftvervállalatot a helyes vágányra. Az új Explorer iránt érezhetően nagy az érdeklődés, a béta- és RC-verziókból ez idáig több mint 40 millió példányt töltöttek le, a böngésző pedig hosszú évek óta tartó folyamatos piacvesztése után most először tudta (1,31%-kal) növelni részesedését.

Az IE9 nem fogja megváltani a világot, a sok év alatt felgyűlt frusztrációt és rossz emlékeket nehéz lesz feledtetnie, de egy esélyt mindenképpen megérdemel. És ha arra nem is elég, hogy főnixmadárként feltámadva újra az élvonalba repítse a Microsoftot, annak valószínűleg sokan örülnek, hogy újra a versenypályán üdvözölhetjük az Internet Explorert is.

Az Internet Explorer 9 az alábbi operációs rendszerekre telepíthető:

  • Windows Vista Service Pack 2 (32 és 64 bit)
  • Windows 7 (32 és 64 bit)
  • Windows Server 2008 Service Pack 2 (32 és 64 bit)
  • Windows Server 2008 R2

A Windows XP a terméktámogatás 2009. áprilisi megszűnése és technológiai korlátok miatt nem támogatott.

A böngészőt a Microsoft weboldaláról bárki ingyenesen beszerezheti (A végleges változat csak cikkünk megjelenését követően, magyar idő szerint március 15-én reggel 5 órától lesz letölthető – a szerk.). Azok a felhasználók, akik telepítették a Release Candidate verziót, a Windows Update szolgáltatáson keresztül automatikusan frissíthetnek a végleges kiadásra. Ha angol nyelvű Windowst használunk magyar nyelvi csomaggal, az Internet Explorer 9 telepítője automatikusan letölti és telepíti a böngészőhöz tartozó nyelvi csomagot is.

moonman

Azóta történt

Előzmények