Interjú: a dél-koreai cégek útja a csúcsra

Nagyon mélyről indulva

A dél-koreai vállalatok, és azon belül is az LG és a Samsung 2015-re a szórakoztatóelektronikai, IT és telekommunikációs iparág leginnovatívabb vállalatai közé küzdötte fel magát. Még tíz évvel ezelőtt is nehezen lehetett elképzelni, hogy akkori vetélytársaik döntő többsége csak a hátukat nézheti majd idővel. A sikereik rengeteg dologgal magyarázhatóak, mi most arra voltunk kíváncsiak, hogy vajon volt-e köze ehhez annak, hogy ezek a vállalatok honnan származnak, hogy Dél-Korea, és az ott élő emberek mentalitása szerepet játszott-e az elért eredményekben.

Dr. Csoma Mózes, ELTE Koreai Tanszék
Dr. Csoma Mózes, ELTE Koreai Tanszék [+]

Ennek érdekében felkerestük Dr. Csoma Mózest, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Koreai Tanszékének vezetőjét, aki készséggel válaszolt kérdéseinkre.

PROHARDVER!: Száz évvel ezelőtt a mai Dél-Korea egy ipari létesítményekkel nem rendelkező agrárország volt, ma pedig a világ egyik legfejlettebb állama. Milyen út vezetett idáig?

Dr. Csoma Mózes, ELTE: Való igaz, hogy a Koreai-félsziget a huszadik század elején elmaradottnak számított, amely ráadásul 1910-ben a japán megszállás miatt elvesztette önálló állami létét. A japán gyarmati uralom egészen 1945-ig tartott, amikor a szövetséges hatalmak ideiglenes megoldásként kettéosztották az országot egy északi és egy déli részre. Érdekes, hogy akkoriban még az előbbi volt a fejlettebb, hiszen a gyarmatosítók az ipari üzemeket, bányákat és erőműveket oda helyezték el, a déli területek pedig az éléskamra szerepét töltötték be.

1950-ben kitört a két országrész közti háború, amely egészen 1953-ig tartott, a két koreai állam konfliktusát csupán fegyverszünet zárta le. Az ezt követő majd egy évtizedben Dél-Koreában nagyon lassan haladt az újjáépítés, a háború utáni gazdasági káosz egészen 1961-ig elhúzódott. Ezen év májusában katonai hatalomátvétel zajlott le Pak Csong Hi tábornok vezetésével, aki egy nagyon szigorú tekintélyuralmi rendszert vezetett be. Az ebből következő belpolitikai stabilitás ugyanakkor nagyon kedvező hátteret kínált a dél-korai, exportorientált gazdaságfejlesztési modell kialakításához.

A Koreai-félsziget
A Koreai-félsziget (forrás: Google Maps) [+]

Pak Csong Hi és munkatársainak egyik elsődleges célja az ország gazdasági viszonyainak helyreállítása volt. Nagy hatást gyakorolt rájuk a japán modernizáció mellett a háború utáni Nyugat-Németország fellendülése, tehát ez a két ország volt számukra a minta, amelyik nagyon mélyről indult és amely viszonylag rövid időn belül nagyon komoly eredményeket ért el úgy, hogy számottevő nyersanyagkészlettel nem rendelkezett.

PH!: Voltak stratégiai ágazatok, amelyre kiemelt figyelmet fordított a dél-koreai vezetés?

Dr. Csoma Mózes: Igen, a hajóépítést, a vegy- és gépjárműipart, valamint a vas- és acélgyártást jelölték meg a legfontosabb területeknek. Mindezek jó alapot jelentettek ahhoz, hogy a nyolcvanas években ezek mellé bekerüljön a félvezetőgyártás is, amely tulajdonképpen megágyazott a Samsung és az LG későbbi sikereinek.

A fellendülés időszaka

PH!: Ez logikusan hangzik, de honnan volt meg az ehhez szükséges tőke? Egy csettintéssel sajnos nem lehet ipari üzemeket teremteni...

Dr. Csoma Mózes: 1965-ben Pak Csong Hi normalizálta a viszonyt Japánnal, azzal az országgal, amellyel húsz éven keresztül semmilyen kapcsolatuk nem volt. A japánok ezután gazdasági modernizációs támogatást nyújtottak Dél-Koreának, amely egyfajta háborús jóvátételként is felfogható. Emellett ezzel egy időben az Egyesült Államoktól és Nyugat-Németországtól is felvettek hiteleket, és az első nagy lökést tulajdonképpen ez az anyagi bázis adta meg. A következőt pedig a vietnámi konfliktus, hiszen Dél-Korea igen sokat profitált a háborús konjuktúrából. Az amerikai hadsereg ellátását ugyanis nagy részben dél-koreai cégek segítségével oldották meg. Például a dél-vietnámi területeken ekkor bukkant fel egy kisebb, autószereléssel foglalkozó cég, amelyet úgy hívnak: Hyundai.

Szöul 1953-ban
Szöul 1953-ban (forrás: Stripes) [+]

Ebben az időszakban jelentek meg, és indultak el a felemelkedés útján azok a családi vállalatok, amelyek idomultak a kormány korábban vázolt stratégiájához, és amelyek ezáltal az államtól nagyon komoly támogatást kaptak. A hetvenes években így vált meghatározó konszernné a Daewoo, a Samsung, és a később Goldstar, majd LG néven ismert Kümszong.

PH!: Ha jól értem, akkor ezek a vállalatok – igazodva a kormány elképzeléseihez – több stratégiai ágazat működésében is kulcsszerepet játszottak?

Dr. Csoma Mózes: Igen, és ez mind a mai napig így van. Noha például a Samsung Magyarországon elsősorban elektronikai cikkeiről, telefonjairól, televíziókészülékeiről vagy háztartási gépeiről ismert, de a vállalatcsoport foglalkozik többek között hajóépítéssel, jelen van a nehéz- és gyógyászati iparban, gyártanak autókat, teherautókat, sőt még házakat is építenek. Ez a több lábon állás gyakorlatilag az összes nagy dél-koreai cégről elmondható, de azért az is igaz, hogy más-más ágazatra fordítanak kiemelt figyelmet. Az LG csoport egyes vállalatai révén például régóta borzasztóan erős a vegyiparban, és például egy óriási saját kiskereskedelmi bolthálózattal is rendelkezett.

Szöul manapság
Szöul manapság (forrás: All World Towns) [+]

Tehát kilencvenes évek végére eljutottunk odáig, hogy a nagy dél-koreai vállalatok hathatós állami segítséggel jelentősen megerősödtek, és működésük ekkor már több biztos alapon nyugodott. Ez tette lehetővé, hogy a Samsung és az LG rövid időn belül a szórakoztatóelektronika, IT és telekommunikációs iparágban az élre törjön, hiszen az egyes komponensek gyártását és fejlesztését meg tudták házon belül oldani, és nem mellékesen rendelkeztek az ehhez szükséges tőkével is. Ezzel párhuzamosan meg lehet említeni a Hyundai és a Daewoo eltűnését a szektorból: az előbbi esetében a más jellegű tevékenységek (autógyártás, építkezés és ingatlanfejlesztés) kizárólagossá válása, míg utóbbinál a korrupciós botrányok járultak hozzá az IT és a szórakoztatóelektronikai jelenlét leépüléséhez.

A siker záloga

PH!: Sokszor lehet olyan pletykákat hallani – leginkább értelemszerűen a riválisok háza tájáról –, hogy a dél-koreai állam továbbra is komolyan támogatja a Samsungot és az LG-t, és rajtuk keresztül egyfajta kulturális és gazdasági expanziót hajt végre. Ön mit gondol erről?

Dr. Csoma Mózes: Száz százalékos biztonsággal nem lehet kijelenteni semmit, de személy szerint ezt egy téves állításnak tartom. E két világcég az elmúlt évtizedekben teljesen piaci alapokon működött, és a dél-koreai állam nem vállal semmilen szerepet a működésükben. Azt sem gondolom, hogy expanzióról lenne szó, hiszen egyáltalán nem beszélhetünk erőszakos terjeszkedésről. Az tény, hogy a Samsung és az LG is rendszeresen támogat dél-koreai vonatkozású eseményeket, de emellett rengeteg más olyan rendezvényt, előadót vagy intézményt is, amely nem kapcsolódik az országhoz.


(forrás: Tistory) [+]

PH!: A Samsung vagy az LG legtöbb riválisáról elmondható, hogy több lábon áll, a japánoknál még a munkamorál vagy a mentalitás is nagyon hasonló. Akkor mi az a plusz, ami a dél-koreai cégeket az élre tudta röpíteni a versenyben?

Dr. Csoma Mózes: A japán cégekhez hasonlóan a koreaiak is kiemelt figyelmet fordítanak a tanulásra, a képzésre, és egyáltalán arra, hogy a már létező eljárásokat és termékeket tovább javítsák. Amiben viszont felülmúlják a japán vetélytársakat, az, hogy tudják, hogyan lehet vonzóvá tenni egy adott technológiát vagy modellt. Kiemelt figyelmet fordítottak az elmúlt időszakban a dizájnra és úgy általában a marketingre. A Samsung és az LG sokáig egy kicsit lenézett márka volt, és rengeteg pénzt és energiát öltek abba, hogy ezen változtassanak. A kétezres évek első négy-öt évében volt a fordulópont, tehát amikor a lapostévék, telefonok, digitális fényképezőgépek egyre inkább elterjedtté váltak. Mondhatjuk, hogy ez a digitális forradalom hozta el a dél-koreai cégek áttörését, de egyúttal az is igaz, hogy ebben a forradalomban ezek a vállalatok kulcsszerepet játszottak.

LG HQ
LG HQ (forrás: Panoramio) [+]

Azonban ez pusztán a siker megtartásához nem elég. A Samsung és az LG is jó érzékkel ismerte fel az innováció fontosságát. Nagyon sokat invesztáltak és invesztálnak jelenleg is a kutatás-fejlesztésbe, a célból, hogy olyan technológiákkal álljanak elő, amelyek egyrészt a lehető legmagasabb szinten kielégítik a már meglévő fogyasztói igényeket, másrészt újakat generálnak. Ez a mentalitás egyébként egész Dél-Koreára jellemző. Ott rendkívül nagy hangsúlyt fektetnek a különféle szolgáltatásokra, például teljesen általánosnak számít, hogy valaki este 10-kor bemegy egy boltba, vásárol egy öltönyt, amit még azon melegében egy még természetesen nyitva lévő szabóságban méretre igazíttat.

PH!: Lehet igazságtartalma azoknak a pletykáknak, melyek szerint az LG és a Samsung csak látszólag vetélkednek, ám valójában összejátszanak, leosztják egymás között a lapokat?

Dr. Csoma Mózes: A koreaiakra nagyon jellemző a versengés, vetélkedés, épp emiatt sem reálisak ezek az állítások. Egyébként a saját személyes tapasztalataim alapján is kizártnak tartom, hogy a Samsung és az LG titokban összefogna.

elefant

Azóta történt