Hirdetés

Interjú: a dél-koreai cégek útja a csúcsra

Nagyon mélyről indulva

A dél-koreai vállalatok, és azon belül is az LG és a Samsung 2015-re a szórakoztatóelektronikai, IT és telekommunikációs iparág leginnovatívabb vállalatai közé küzdötte fel magát. Még tíz évvel ezelőtt is nehezen lehetett elképzelni, hogy akkori vetélytársaik döntő többsége csak a hátukat nézheti majd idővel. A sikereik rengeteg dologgal magyarázhatóak, mi most arra voltunk kíváncsiak, hogy vajon volt-e köze ehhez annak, hogy ezek a vállalatok honnan származnak, hogy Dél-Korea, és az ott élő emberek mentalitása szerepet játszott-e az elért eredményekben.

Dr. Csoma Mózes, ELTE Koreai Tanszék
Dr. Csoma Mózes, ELTE Koreai Tanszék [+]

Ennek érdekében felkerestük Dr. Csoma Mózest, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Koreai Tanszékének vezetőjét, aki készséggel válaszolt kérdéseinkre.

PROHARDVER!: Száz évvel ezelőtt a mai Dél-Korea egy ipari létesítményekkel nem rendelkező agrárország volt, ma pedig a világ egyik legfejlettebb állama. Milyen út vezetett idáig?

Dr. Csoma Mózes, ELTE: Való igaz, hogy a Koreai-félsziget a huszadik század elején elmaradottnak számított, amely ráadásul 1910-ben a japán megszállás miatt elvesztette önálló állami létét. A japán gyarmati uralom egészen 1945-ig tartott, amikor a szövetséges hatalmak ideiglenes megoldásként kettéosztották az országot egy északi és egy déli részre. Érdekes, hogy akkoriban még az előbbi volt a fejlettebb, hiszen a gyarmatosítók az ipari üzemeket, bányákat és erőműveket oda helyezték el, a déli területek pedig az éléskamra szerepét töltötték be.

1950-ben kitört a két országrész közti háború, amely egészen 1953-ig tartott, a két koreai állam konfliktusát csupán fegyverszünet zárta le. Az ezt követő majd egy évtizedben Dél-Koreában nagyon lassan haladt az újjáépítés, a háború utáni gazdasági káosz egészen 1961-ig elhúzódott. Ezen év májusában katonai hatalomátvétel zajlott le Pak Csong Hi tábornok vezetésével, aki egy nagyon szigorú tekintélyuralmi rendszert vezetett be. Az ebből következő belpolitikai stabilitás ugyanakkor nagyon kedvező hátteret kínált a dél-korai, exportorientált gazdaságfejlesztési modell kialakításához.

A Koreai-félsziget
A Koreai-félsziget (forrás: Google Maps) [+]

Pak Csong Hi és munkatársainak egyik elsődleges célja az ország gazdasági viszonyainak helyreállítása volt. Nagy hatást gyakorolt rájuk a japán modernizáció mellett a háború utáni Nyugat-Németország fellendülése, tehát ez a két ország volt számukra a minta, amelyik nagyon mélyről indult és amely viszonylag rövid időn belül nagyon komoly eredményeket ért el úgy, hogy számottevő nyersanyagkészlettel nem rendelkezett.

PH!: Voltak stratégiai ágazatok, amelyre kiemelt figyelmet fordított a dél-koreai vezetés?

Dr. Csoma Mózes: Igen, a hajóépítést, a vegy- és gépjárműipart, valamint a vas- és acélgyártást jelölték meg a legfontosabb területeknek. Mindezek jó alapot jelentettek ahhoz, hogy a nyolcvanas években ezek mellé bekerüljön a félvezetőgyártás is, amely tulajdonképpen megágyazott a Samsung és az LG későbbi sikereinek.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!

  • Kapcsolódó cégek:

Azóta történt