Interjú: a dél-koreai cégek útja a csúcsra

A fellendülés időszaka

PH!: Ez logikusan hangzik, de honnan volt meg az ehhez szükséges tőke? Egy csettintéssel sajnos nem lehet ipari üzemeket teremteni...

Dr. Csoma Mózes: 1965-ben Pak Csong Hi normalizálta a viszonyt Japánnal, azzal az országgal, amellyel húsz éven keresztül semmilyen kapcsolatuk nem volt. A japánok ezután gazdasági modernizációs támogatást nyújtottak Dél-Koreának, amely egyfajta háborús jóvátételként is felfogható. Emellett ezzel egy időben az Egyesült Államoktól és Nyugat-Németországtól is felvettek hiteleket, és az első nagy lökést tulajdonképpen ez az anyagi bázis adta meg. A következőt pedig a vietnámi konfliktus, hiszen Dél-Korea igen sokat profitált a háborús konjuktúrából. Az amerikai hadsereg ellátását ugyanis nagy részben dél-koreai cégek segítségével oldották meg. Például a dél-vietnámi területeken ekkor bukkant fel egy kisebb, autószereléssel foglalkozó cég, amelyet úgy hívnak: Hyundai.

Szöul 1953-ban
Szöul 1953-ban (forrás: Stripes) [+]

Ebben az időszakban jelentek meg, és indultak el a felemelkedés útján azok a családi vállalatok, amelyek idomultak a kormány korábban vázolt stratégiájához, és amelyek ezáltal az államtól nagyon komoly támogatást kaptak. A hetvenes években így vált meghatározó konszernné a Daewoo, a Samsung, és a később Goldstar, majd LG néven ismert Kümszong.

PH!: Ha jól értem, akkor ezek a vállalatok – igazodva a kormány elképzeléseihez – több stratégiai ágazat működésében is kulcsszerepet játszottak?

Dr. Csoma Mózes: Igen, és ez mind a mai napig így van. Noha például a Samsung Magyarországon elsősorban elektronikai cikkeiről, telefonjairól, televíziókészülékeiről vagy háztartási gépeiről ismert, de a vállalatcsoport foglalkozik többek között hajóépítéssel, jelen van a nehéz- és gyógyászati iparban, gyártanak autókat, teherautókat, sőt még házakat is építenek. Ez a több lábon állás gyakorlatilag az összes nagy dél-koreai cégről elmondható, de azért az is igaz, hogy más-más ágazatra fordítanak kiemelt figyelmet. Az LG csoport egyes vállalatai révén például régóta borzasztóan erős a vegyiparban, és például egy óriási saját kiskereskedelmi bolthálózattal is rendelkezett.

Szöul manapság
Szöul manapság (forrás: All World Towns) [+]

Tehát kilencvenes évek végére eljutottunk odáig, hogy a nagy dél-koreai vállalatok hathatós állami segítséggel jelentősen megerősödtek, és működésük ekkor már több biztos alapon nyugodott. Ez tette lehetővé, hogy a Samsung és az LG rövid időn belül a szórakoztatóelektronika, IT és telekommunikációs iparágban az élre törjön, hiszen az egyes komponensek gyártását és fejlesztését meg tudták házon belül oldani, és nem mellékesen rendelkeztek az ehhez szükséges tőkével is. Ezzel párhuzamosan meg lehet említeni a Hyundai és a Daewoo eltűnését a szektorból: az előbbi esetében a más jellegű tevékenységek (autógyártás, építkezés és ingatlanfejlesztés) kizárólagossá válása, míg utóbbinál a korrupciós botrányok járultak hozzá az IT és a szórakoztatóelektronikai jelenlét leépüléséhez.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!

Azóta történt