Fókuszt vált az Intel
Június elején lép piacra az Intel legújabb processzorgenerációja. Az asztali gépekben és laptopokban, Ultrabookokban alkalmazott Core i vonalon a Haswell lép az Ivy Bridge örökébe, míg az Atom generáció hírnevét a Silvermont öregbíti. Az új architektúra technikai oldalával a Prohardver egy minden részletre kiterjedő cikk keretében foglalkozik, mi viszont kicsit más szemszögből vizsgáljuk a témát: várhatóan milyen hatása lesz az új generációnak a piacra, milyen lehetőségeket látnak benne a gyártók, a mindennapi használat során nekünk milyen előnyünk származhat az új technológiára épülő eszközökből, és mennyire alakíthatja át a következő 1-2 év kínálatát a Haswell-család?
Évtizedekig folyt a teljesítményverseny, a gyártók azt tartották szem előtt, hogy nagyobb teljesítményű processzorokat alkossanak és adjanak el. Természetes, hiszen – ha még visszaemlékszünk például a Windows 95 megjelenésére – egy-egy új operációs rendszer vagy szoftvercsomag vásárlásakor mindig az volt a kérdés, hogy vajon a jelenlegi konfiguráción futni fog-e, vagy új gépet kell venni hozzá? Úgy tűnik azonban, hogy a helyzet mára megváltozott, a szoftverfejlesztőknek már bőven rendelkezésére áll a szükséges teljesítmény, a Windows 7 és 8 bevezetésekor már egyáltalán nem volt olyan központi téma a rendszerkövetelményekben a CPU kérdése. A kétezres évek második felétől már a laptopra áttérés sem jelentett nagy teljesítménykompromisszumot, amit jól mutat az is, hogy 2007-ben Magyarországon is több mobil PC-t vásároltak, mint asztali munkaállomást. Egy mai százezer forint körüli laptop bőven megfelel böngészéshez és irodai használathoz, ha pedig árban kicsit feljebb megyünk, akkor már szinte elkényeztetve érezhetjük magunkat a napi rutinfeladatok elvégzése során (már ameddig ehhez a kellemes élményhez hozzá nem szokunk).
A kilencvenes évek végének sztárja, a Pentium MMX. Akkor még a nyers teljesítmény növelése volt a legfontosabb.
A hajszának vége, de növekedéssel azért szolgál a Haswell, az új Intel CPU-k az elődmodellekhez képest 6-8 százalékos erőtöbbletet könyvelhet el, ami a gyakorlatban szinte észrevehetetlen, és leginkább szintetikus tesztek alatt mutatható ki. Más a helyzet az integrált grafikával. A Haswellnek köszönhetően az integrált grafikus megoldások jelentősen erősödnek, és már nem feltétlenül lesz szükség dedikált VGA-val ellátott gépre, ha éppen lazítani, játszani támad kedvünk. Ez természetesen az Intel egyik fő célja volt a Haswell tervezésekor.
A CPU-val integrált Intel grafikus vezérlők komoly előrelépést könyvelhetnek el a Haswell architektúrával, igaz, ezzel még mindig csak felzárkóznak a konkurens AMD megoldásokhoz. Ugyanakkor már ez is elég lehet ahhoz, hogy többen válasszák az Intel valamely vékony, elegáns, integrált grafikus vezérlővel ellátott megoldását egy dedikált grafikus vezérlővel (NVIDIA vagy AMD) ellátott, nagyobb fogyasztású laptop helyett. Munka és játék során egyaránt hasznát vehetjük majd a Display Port 1.2 támogatás megjelenésének, a HDMI képességeit felülmúló digitális grafikus csatlakozó kétszeres sávszélessége révén már nem csak a 2K (Full HD), hanem a 4K (UHD) felbontású megjelenítést és három monitor használatát is lehetővé teszi. Eddig ez az Intel integrált vezérlőivel nem volt megoldható.
A régebben sokat bírált Intel integrált 3D grafika a benchmark eredményeket nézve végre valóban elkezdhet kilépni a vetélytársak árnyékából, de a játékosok számára egyelőre korántsem jelent végső megoldást. Akik a munka, kreatív hobbi mellett egy kis virtuális csihipuhira vágynak, azok a noteszgépeken általánosan használt 1366×768-as felbontásban egészen élvezhető, folyamatos képet kaphatnak majd az új integrált Intel vezérlőkkel, akkor is, ha az újabb játékok közül válogatnak majd. Ugyanakkor a teljes részletességhez és nagy felbontáshoz, vagyis a teljes élményhez továbbra is szükség lesz majd másik gyártótól származó, önálló grafikus vezérlőre.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
