Előszó
Számítógépeink különféle részegységekből állnak össze, mint például: központi feldolgozó egység – ismertebb nevén processzor –, videokártya, optikai egység, hagyományos merevlemezes és/vagy tartós állapotú meghajtó, azaz SSD, és egyéb más alkatrészek, amiket felesleges lenne felsorolni.
Különösen a nyári hőségben igaz az, hogy figyelnünk kell számítógépben található egyes alkatrészek hőmérsékletére külön-külön is, de ez a környezeti tényező nem az egyetlen, amit szoftverekkel tudunk monitorozni. Azonban egyes, erre kifejezetten érzékeny részegységeknél az egyik legfontosabb. Két példa: Egy CPU-nál kiolvastathatunk olyan adatokat, mint a gyártás éve, a foglalat típusa, a magok száma stb. … de a két leglényegesebb érték, az az aktuális sebessége – ennek igazából túlhajtóknál van releváns szerepe – és a hőmérséklet. E kettő szorosan összefügg, mert mennél nagyobb frekvencián dolgozik, annál inkább melegszik. Azt mondanom sem nagyon kell, hogy alapfeltétel a rendszeres portalanítás ebből a szempontból. A második példa alanyai a háttértárak, legyen szó HDD-ről vagy SSD meghajtóról, itt is van szerepe a hőmérsékletnek – és figyelni is kell, hogy lehetőleg az ideális tartományon belül ingadozzon ez az érték; de a S.M.A.R.T. adatok figyelemmel kísérésére egy külön erre a célra fejlesztett szoftver ezen felül nagyon ajánlott. Példának okáért, az AIDA64 is képes kijelezni a háttértárak hőmérsékletét, de ha van egy Hard Disk Sentinel licencünk, ami ezen felül még számtalan más funkciót tartalmaz – ráadásul nevéből következtethetően direkt erre a célra fejlesztve –, akkor miért ne csinálnánk azt, hogy az AIDA64-gyel monitorozunk minden mást, a HDS-t pedig teljes eszköztárával vetjük be adataink védelmének érdekében?!
Az ilyen jellegű programok tehát folyamatosan tájékoztatják a felhasználót a számítógépükben helyet foglaló tárhelyek állapotáról. Fontos azonban leszögezni, hogy – különösen az SSD meghajtókra igaz ez – száz százalékos védelem nincs a hirtelen bekövetkező drasztikus hardverhibák előrejelzésére, de a legtöbb esetben nem minden előzmény nélkül történik az eszköz örök égi vadászmezőkre való eltávozása. Tovább csökkenthető az adatvesztés kockázata felhőszolgáltatások igénybevételével, illetve fizikailag is elkülönülő, rendszeres időközönként végzett lokális biztonsági mentésekkel. Előbbinél kompromisszumokra van szükség, hiszen általában véve elmondható, hogy a felhő-technológiájú tárhelyekre mentés sebességben és a rendelkezésre álló szabad helyben is felhasználónként lényegesen korlátozottabb, mint az utóbbi esetben, ahol csak a rendszerünk sebessége és az általunk vásárolt egység mérete szab határt.
Az eddig említett két szoftverről három dolog mondható el: mindegyik hazai gyökerekkel rendelkezik, kategóriájában a legjobbak között van, és alapvetően fizetős szoftverek. A cikkben azonban lesz példa ingyenes megoldásra is.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
