Gyakori Linux problémák és megoldásuk

Wi-Fi használata Linux alatt Windows driverekkel

Alapvetően más tapasztalataink lesznek a meghajtóprogramokkal kapcsolatban Linux alatt, mint amit Windowson megszokhattunk. A Windows telepítése során egy általános driverkészlettel látja el a rendszert, így – hacsak nem előtelepített laptopot vettünk – egyből kezdődhet a megfelelő driverek kézi installálása, letöltésekből vagy a hardver komponensekhez, perifériákhoz mellékelt lemezekről. A Linux a legtöbb esetben ehhez képest elkényezteti a felhasználót, nem szükséges semmilyen drivert letölteni és feltelepíteni, kapásból megfelelően működik a videokártya, jó esetben a hálózati adapterek és a hang is megy. (Ez utóbbi nem csoda, hisz a legtöbb alaplapon egy olcsó AC97 vagy HD Audio chip van). Akkor van baj, ha valami mégsem kerek, a leggyakoribb probléma például, hogy a különféle Wi-Fi adaptereket nem ismeri fel a telepítő.

Ilyenkor segíthet egy újabb, frissebb kernelre alapuló Linux kiadás telepítése, persze megfelelő adatmentés után. Egyes kiadások pedig megengedőbbek a zárt forráskódú driverek alkalmazását illetően, ezekre áttérve megeshet, hogy mégis működik a rendszerünk. Ilyen például a mostanában elég sokat dicsért Linux Mint, legalábbis annak Európába szánt kiadása.

Látványos tud lenni a Mint Cinnamon ablakkezelővel – forrás Flickr, growdigital
Látványos tud lenni a Mint Cinnamon ablakkezelővel – forrás Flickr, growdigital

Persze nem biztos, hogy az áttérés megoldja a problémát és bizonyára okkal használtuk eddig azt a disztribúciót, amit. Mindenesetre egy Mint Live ISO letöltése és indítólemezzé gyúrása után könnyen meggyőződhetünk róla, hogy a Mint vajon elboldogul-e elárvult vezérlőnkkel. Ha nem, vagy ha semmiképp sem szeretnénk disztribúciót váltani, akkor még mindig van egy út előttünk, de ehhez kicsit mélyebbre kell ásnunk. Persze internetkapcsolatra szükségünk lesz – legalábbis így a legkényelmesebb a szervizelés –, ezért egy átmeneti időszakra váltsunk vissza kábeles internet hozzáférésre.

Mentő megoldásként érdemes igénybe venni az Ndiswrapper szolgáltatásait. Ez egy olyan program, ami Linux alatt leutánozza a Windows hálózati adaptereket kézben tartó NDIS API működését, olyan hatékonyan, hogy a gyári Windows hálózati eszközök drivereit is képes működtetni. Azaz, ha nem tudunk Linux drivert szerezni a Wi-Fi adapterhez, akkor elég, ha megvan hozzá a Windows XP driver és az Ndiswrapper segítségével ezt beilleszthetjük a rendszerbe. A program PCI, USB és PCMCIA csatolófelületű eszközökkel egyaránt tud dolgozni.

Az ingyenes szoftver megtalálható az Ubuntu Universe telepítőforrásban, ha a Szoftverközpontban rákeresünk az Ndiswrapperre, akkor előfordulhat, hogy kérnünk kell a Universe forrás használatát, de ez csak plusz egy kattintásunkba kerül.

Ezután máris előttünk az Ndiswrapper Driver Installation Tool (leánykori nevén ndisgtk), jelöljük be hozzá az opcionális csomagokat és mehet a telepítés. Az Ndiswrapper maga parancssori eszköz, de az ndisgtkban olyan hatékony grafikus front-end (kezelőfelület) jár hozzá, hogy általában felesleges gépeléssel bajlódnunk.

Persze az eredeti Wi-Fi driverekre nem telepítőcsomagos megtestesülésükben lesz szükségünk, hanem pőrén, csak a lényegre koncentrálva. Konkrétan az inf és sys állományokat kell valamiképpen kicsomagolni a telepítőkészletből, vagy letölteni az internetről, esetleg átemelni a párhuzamos Windows partícióról. Ezeket gyűjtsük össze home mappánk alatt egy bölcsen elnevezett (pl. wifidriver) alkönyvtárban. Indítsuk el az imént telepített ndisgtket, mutassuk meg neki az inf és sys fájlokat tartalmazó mappánkat és készen is vagyunk.

Lehetnek még problémáink, amennyiben a rendszer telepítéskor ugyan felismerte, de nem tudta működésre bírni az adaptert, ekkor a Linux drivert feketelistára (blacklistre) kell tenni. Itt már nem ússzuk meg a terminált és a hardver eszközlisták böngészését, és az eljárás összességében elég bonyolult ahhoz, hogy megérjen egy külön ismertetőt.

Az Ndiswrapper egy bevált megoldás, grafikus felület is van hozzá, de megvannak a korlátai. Nem implementálják a készítők az NDIS 6 API-t, ami lehetővé tenné Windows Vista és Windows 7 alá készült driverek adoptálását. Gondot okozhat az is, hogy kevés 64 bites driver érhető el Windows XP-re, viszont egyre többen telepítenének 64 bites Linuxot (ezen csak 64 bites eredeti drivert tud használni az Ndiswrapper). Mindenesetre a régi gépek Wi-Fi problémáit hatékonyan orvosolhatjuk vele, ha más megoldás nincs, akkor érdemes kipróbálni. Ha kudarcot vallanánk, akkor mentő megoldás lehet egy olyan külső PCMCIA vagy USB Wi-Fi adapter használata, mely szerepel az operációs rendszer kompatibilitási listáján, az Ubuntu minősített hálózati komponens listája itt található.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!

Azóta történt

Előzmények