Európai GRID-csúcs Budapesten
A globális méretű elosztott informatikai rendszerek kialakulásában egyre nagyobb szerepet játszanak a robbanásszerűen fejlődő adatátviteli megoldások, ahol ma már megoldhatóvá válik az erőforrások és a szolgáltatások jelenleginél hatékonyabb működtetése. A felhasználók számára az informatikai alkalmazásoknál hasonló lehetőségek nyílnak meg, mint például az elektromos hálózatok esetében: az igények és a kapacitások kiegyenlítődhetnek. Az elosztott informatikai rendszerek szolgáltatásszemléletű átalakulása napjaink kihívása.
Jövő héten Budapest lesz a házigazdája az Európai Unió egyik kiemelt kutatás-fejlesztési konferenciájának, ahol a Grid rendszerekről tanácskozik majd az 50 országból érkező több mint 600 kutató. Az EGEE’07 rendezvényt a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem – mint a projekt egyik résztvevő intézménye – rendezi. Dr. Szeberényi Imrét a BME IIT docensét, a BME IK igazgatóhelyettesét, a konferencia főszervezőjét kértük meg, beszéljen nekünk kicsit a Gridről és a jövő heti konferencia programjáról.
Mi a lényege és mik a fontosabb céljai az EGEE-projektnek?
Az első fázis, amely 2004 és 2006 között zajlott, az infrastruktúra kiépítését, a napi 24 órás üzemeltetés feltételeinek megteremtését és az alkalmazások fejlesztésének támogatását tekintette legfontosabb célnak. Egyik fontos eredménye a gLite köztesréteg, mely integrálja a korábbi fejlesztések eredményeit és a korszerű web technológia lehetőségeit.
A 2008-ban záruló második fázis már az alkalmazások fejlesztését, a rendszer folyamatos üzemeltetését és a rendszer előnyeinek széles körű megismertetését, valamint az infrastruktúra további bővítését tűzte ki célul. Jelenleg már 50 ország 243 helyszínének – tárolási és számítási – erőforrásai érhetők el. A pár perccel ezelőtt készült statisztika több mint 40 ezer CPU-t és 10 petabájt tárolókapacitást jelzett a rendszerben.
Áttekintés az LCG által kiosztott feladatokról – (c) CERN
Nagyon fontos kiemelni a célok közül az ipari felhasználás támogatását, a Grid technológia ipari elterjesztését. Ezért a projekt rendszeresen szervez szerte a világon úgynevezett ipari napokat és felhasználói fórumokat, ahol fontos szereplők az ipar szakemberei. Így a fejlesztők és az üzemeltetők közvetlen visszacsatolásokat is kapnak a felhasználóktól.
Röviden válaszolva: a legfontosabb cél a jelenleg működő rendszer fenntartása, bővítése, az alkalmazási területek növelése, valamint a technológia átadása az ipar számára.
A magyarok milyen területeken kapcsolódnak a programhoz?
Négy fő terület emelhető ki: az alkalmazásfejlesztés támogatása, illetve maga az alkalmazásfejlesztés, az eredmények széles körű megismertetése, az oktatás és az erőforrásokhoz való hozzájárulás. A jelenlegi konferencia megrendezési lehetősége mindenképpen elismerés a magyar résztvevők (a BME, az ELTE, a KFKI, a NIIF és a SZTAKI) számára. Ez azt mutatja, hogy Magyarország időben kapcsolódott be a Grid technológia kutatásába. Szerénytelennek hangzik, de biztosan mondhatom: ott vagyunk az élvonalban. Úgy gondolom, hogy az évtized elején e célra adott állami támogatások mostanra értek be.
A BME Információtechnológiai Innovációs és Tudásközpontban a HP-val közösen a Grid és egy skálázható tároló rendszer, az SFS (Scalable File Share) összehangolásán dolgoznak. Milyen konkrét feladatokra kell itt gondolnunk?
A nagy kapacitású, skálázható tárolórendszerek üzemeltetése, tervezése számos olyan problémát vet fel, ami Grid környezetben is felvetődik. Kísérletünk célja a válaszok keresése ezekre a kérdésekre. Ilyen például, hogy hogyan lehet hatékonyan és gyorsan nagyméretű fájlrendszereket szinkronozni. Kezdetben az EGEE tárolórendszere és a nálunk elhelyezett SFS összekapcsolását végeztük el, mára azonban előtérbe került a szinkronozás kérdése.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
