Egy kiállítás (m)argójára - ahogy mi láttuk
Autóval utaztunk a körülbelül 270 kilométerre fekvő Horná Súčára, szombaton, a tökéletes pillanatban épp egy traktort előztünk az oda vezető úton (tökéletesen megelőztük, szóval biztosan igazuk van a PI-hívőknek). A cseh és a szlovák határon fekvő településnek van ugyan magyar neve (Felsőszúcs), de magát magyarnak valló lakója tudomásunk (és a Google Maps) szerint nincs. A hely meglehetősen vidéken van, aminek előnye, hogy nem tolonganak a bérlők, így stabilan rendelkezésre áll a terem, ugyanott szálláslehetőség is akad. Parkolóhely mindenképpen van, azzal nincs gond, és a parkolóban igazán érdekes jószágokat lehet látni -- legalábbis a Forever idején.
[+]
Az épület, amiben a rendezvény helyet kapott, egy nagyon szocreál, kissé lepukkant panelkonstrukció, talán kollégiumként vagy garniszállóként szolgálhat, mindenesetre nagyon csúnya.
[+]
Maga a terem viszont nem rossz, azaz a célnak teljesen megfelel, ami méretét és beosztását illeti. Van emelvény, két kivetítő is elfért benne, középen egy csoportnyi szék, a falak mentén körben asztalok találhatók, ezekre lehet kirakni a portékát, azaz a nyolc bites gépeket, ősi vagy épp modern perifériákat, szóval itt telepedhetnek le a kocka urak. Nem figyelmetlenségből írtam csupán urakat, egy ilyen partyn a hölgyek nagyon ritkák, a szombati nap során három alkalmi és egy résztvevő hölgylátogatóval találkoztunk. A (sajnos) közegidegen látogatók vetettek néhány furcsálló pillantást a retró-kocka közönségre és látszólag értelmetlen portékáikra, majd megkönnyebbülten távoztak, miután meggyőződtek róla, hogy párjuk/családtagjuk szépen és ártalmatlanul eljátszik itt. Az asztalokat ad-hoc, érkezési sorrendben lehet elfoglalni, vagy épp felkutatni, átrendezni, nincs ülésrend.
[+]
[+]
Lehet szeretni a falusi környezetet vagy épp nem, megvannak az előnyei és a hátrányai is. Az biztos, hogy Felsőszúcs egy szép, dimbes-dombos helyen van (tavasszal és nyáron persze jobban mutathat), kanyargós utakkal, patakkal, fejlődő falunak tűnik.
[+]
Ha a szomszéd épp nem aznap trágyázott volna, akkor a levegőre se lett volna panaszunk, szerencsére az fajta ízes falusi ájer csak a parkoló környékét árasztotta el. A falu hátránya, hogy itt aztán szinte miden bezár szombat délig, kivéve a kocsmát. Bolt híján azért benéztünk ide is, hogy szert tegyünk egy kis sörre és üdítőre meg rágcsálnivalóra, ha már más nincs. Bent úgy tűnt jól összeszokott helyi közösség ücsörgött, akik nem tűntek nagyon vendégszeretőnek. Talán még a székeket is számozták, és lehet az is, hogy elkerülte figyelmünket az ajtóra függesztett szlovák nyelvű felirat: belépés csak törzsvendégeknek? Angolul senki nem beszélt, magyarul nem is láttuk értelmét próbálkozni.
[+]
Annál barátságosabbak a civilek a kocsmán kívül. Mikor pizzéria iránt érdeklődtünk, egy úr elvitt négyünket a saját autójával, miután letett arról, hogy kézzel-lábbal mutogassa el, merre kellene mennünk. Hihetetlen, de két pizzéria is van Felsőszúcson, de ebből szombat ebédidőben egyik sincs nyitva. Három után viszont kiszállíttatni is lehet, és az árak cseppet sem magasak. Telefonos rendelés csak szlovákul kivitelezhető persze, bár lehet, hogy más szláv nyelvekkel is kiegyeznek – minket is töredékes orosz tudásunk mentett meg az éhhaláltól.
[+]
A rendezvény helyszíne negyedórányi gyaloglásra van a falu központjától, és mindenért ki kell menni, vagy eleve hozni kell otthonról – sajnos ezt a szervezők nem tudatják a jelentkezőkkel. A közvetlen helyszínen csak két alkalommal, kb. 10 percre találtuk nyitva a büfét, ahol kávét, sört meg üdítőt lehetett venni. Az ellátás szinte teljes hiánya a Forever legnagyobb gyengéje, amitől többször ökölbe szorult a talpunk, nem is igazán értjük, hogy miért nem akad a faluban legalább egy élelmes vállalkozó, aki kis befektetéssel kihasználhatná, hogy 50-100 önfeledten szórakozni vágyó fizetőképes korú ember zsúfolódik ott össze minden évben két napra. Legalább ígéret van rá, hogy jövőre jobb lesz.
[+]
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
