Amikor kétszer keresünk egy filmmel
A crowdfunding, azaz a közösségi finanszírozás egyik legsikeresebb területe a film; tucatnyi projekt megvalósulását segítették a támogatók a Kickstarteren, Indiegogon és társaikon keresztül. Nem árt azonban egy pillantást vetni például a Kung Fury, illetve a más, sikerrel finanszírozott filmek titkaira, mielőtt magunk is producernek, rendezőnek állnánk.
Bár közhely, az internet megváltoztatta a hétköznapokat, az üzleti életet és minden mást is. Ma már a finanszírozásra is az internet kínálja a legrugalmasabb lehetőséget és tucatnyi elkészült film illetve sorozat bizonyítja, hogy nem csak aprópénzért nyúlnak ilyenkor a zsebükbe az emberek. A Kickstarter, az Indiegogo, a RocketHub és a többiek megteremtik a lehetőséget, hogy szinte bárki előálljon az ötletével és „kalapozzon” a megvalósítására. A közösségi finanszírozás segít, hogy sok kicsi sokra menjen és ennél fogva olyan projektek is sikerrel megvalósulhatnak, amik csak egy réspiacot céloznak, nem keltenék fel a profi befektetők érdeklődését.
Csupán dióhéjban: a közösségi finanszírozás alapvetően annyiban tér el a hagyományos befektetéstől, hogy a támogató nem lesz a projekt (rész)tulajdonosa. Ha az ötlet megvalósul, akkor valamiféle előre megállapított jutalomban részesül csupán (ez lehet a termék egy példánya, kegytárgy, egy vacsora a készítőkkel vagy egy szerep a készülő videóban, játékban vagy filmben). Szolgáltatótól függ, hogy a felajánlott összeget (pledge) mikor és hogyan emelik le a bankkártyáról, hogy sikertelen projekt esetén visszajár-e a pénz, illetve hogy milyen kezelési költségek merülnek fel. A lényeg, hogy bárki a világ elé tárhatja ötletét és pénzt kérhet a megvalósítására.
Hogy tényleg elég-e pusztán egy jó filmötlet, az kétséges, hiszen a projekt menedzselése hasonlóan embert próbáló feladat, mint a hagyományos produceri munka. Ugyanakkor vitathatatlan, hogy a jó ötlet, a jól megválasztott célközönség, a megfelelő szolgáltató és ikonikus személyiségek mind hozzájárulhatnak a projektek sikeréhez. Nézzük, hogy mely produkciókat milyen fogások segítettek sikerhez.
Kung Fury, a humoros retro-recept
Az egyik legfrissebb siker a témában a Kung Fury, ami egy svéd producer és szerző, David Sandberg és a Laser Unicorns csapat projektje. A 31 perces rövidfilm nagyon sportszerűtlen módon mindent megcéloz, amire vevő lehet a mai 35-50 éves korosztály, amennyiben élete aranykorának a 80-as éveket érzi. Azoknak a verekedős-lövöldözős-autós-rendőrös filmeknek állít görbe-tükrös emléket, melyek tucatszám készültek akkoriban és itthon mosott VHS-kópiák formájában találkozhattunk velük leggyakrabban. Akkoriban nem volt probléma, ha a főhős lehetetlen trükkel vágta ki magát szorult helyzetéből és az sem jelentett gondot, ha a sztori nem túl logikus vagy kidolgozott. A Kung Fury sztorija a hagyományosnál sokkal szellemesebb és sikerült a régi filmek ellentmondásos jellegzetességeit is szórakoztatóan parodizálni.
A filmben feltűnnek a kor ikonikus kellékei (arcade játékgépek, PC korszak előtti számítógépek, gettó blaszterek, dínók, szuper autók) és a főgonosz maga Hitler, annak ellenére, hogy a történet 1985-ben játszódik. Egyértelműen rátalált az alkotás a célközönségére, amiben nem kis szerepe lehetett annak, hogy április óta megtekinthető a True Survivor videoklip, melyben David Hasselhoff énekel. A látványvilág a kor képi-technológiai eszközeire hajaz, ennek szellemében bár a Canon EOS 5D Mark III és Sony FS700 kiváló képminőséget nyújthatott, a hangulatot mégis a VHS szalagok, illetve magnók hibáira jellemző képi effektusok határozzák meg. Nem lőjük le a történet poénját, aki szívesen emlékszik a 80-as évekre, annak „kötelező” az ingyenesen megtekinthető Kung Fury.
A kitűzött 200 000 helyett mintegy 630 000 dollár jött össze a filmre, ami soknak hangzik, de tekintettel arra, hogy gyakorlatilag minden jelenet zöld háttérrel és rengeteg utómunkával (CGI) készült, ez nem túlzó. Érdekes, hogy a támogatók miket kaphattak a pénzükért a szokásos BLu-ray/DVD, poszter és póló variációktól eltekintve: hatszáz dollár fejében menekülő statisztaként vagy gengszterként tűnhetett fel a vásznon bárki, kétezer dollárért egysoros szerepeket is lehetett vásárolni a filmben, tízezerért pályáztatták a főhős megbosszulandó társának szerepét és voltak társproduceri pozíciók is, érdemes böngészni a kampány weboldalát.
Folytassa, bármi áron!
Létfontosságú minden finanszírozandó projekt számára, hogy jól mérje fel és találja meg a fizetőképes célközönségét, ezért aztán fél siker lehet, ha valaminek a folytatását tűzzük ki célul (lehetőleg persze olyasmit érdemes választani, aminek az eredetije is sikeres volt.) A kétezres évek elején készült Veronica Mars sorozatban egy diáklány segít apjának, aki magánnyomozóként tevékenykedik. A három évadot megért, itthon is bemutatott sorozat ugyan besöpört több díjat is, ám mérsékelt piaci sikert aratott. Azok, akik ennek ellenére nézték, bizonyára több szezonra számítottak, ezt használta ki az eredeti stáb és produkciós csapat, mikor 2013-ban újra összeálltak és a közösség (Kickstarter) erejét segítségül hívva elkészítették azonos című mozifilmjüket. Maradtak az eredeti szereplők, az eredeti helyszín és persze a nyomozás is. A közben eltelt évek okán az új történetben Veronica már középiskolai osztálytalálkozójára tér vissza a sok rejtélyt látott kisvárosba és megold egy régi ismerőshöz kapcsolódó gyilkossági ügyet.
[+]
A mozifilm több szempontból is siker, már csak abból kiindulva is, hogy az IMDB-n 6,9 pont kapott a nézőktől, ami elég jónak számít. Másrészt bebizonyította, hogy a rajongók nem felejtették el a sorozatot és kb. 5,7 millió dollárt adtak a jó célért – és persze az érdekes jutalmakért. A szinte kötelező egy dolláros (nem kapsz érte semmit) hozzájárulás mellett lehetett választani a pólós-DVD-s vagy épp poszteres, digitális kópiás csomagok közül, de a drágább pakkok izgalmasabbak. 350 dollárért üzenetrögzítő szöveget lehetett kérni valamelyik színésztől (a főszereplőnő kivételével, ő drágább csomaghoz adta ugyanezt), illetve 400-ért video üzenetet is. Akadt olyan csomag, amiért cserébe a főszereplők egy évig követnek Twitteren, filmbemutatós jegyek és after-party, statisztaszerep a filmben, mozis vetítés 50 fővel a városban ahol laksz (csak az USA területén). A szereplő-keresztelő 6500 dollárért igazán méltányos, és kinek ne érne meg 10 000 dollárt az, hogy eljátszhatja a pincér egymondatos szerepét?
[+]
Ugyanebben a múlt sikereire és rajongóira építő kategóriában üdvözölhetjük hamarosan a 2002-es megjelenésű Super Troopers zsarukomédia folytatását, a Super Troopers 2-t. Az első rész a VHS korszak felejthetetlen Rendőrakadémiáját idézi, a Broken Lizard csapat komolytalankodásában, főszerepben a henyéléssel, csínyekkel, versengéssel és persze idétlen drogos poénokkal. A második rész pénzalapját biztosító projekt az Indiegogón futott és sikeresen zárult 2015. április 24-én, több mint 4,5 millió dolláros összeggel. Érdekessége, hogy nem csak poszterek, premierjegyek voltak elnyerhetők a támogatással, hanem privát fellépésre is kérhettük a csapatot, akár saját esküvőnkön is. Még keresztapának is felbérelhetők voltak a jólelkű színészek (csak 100 000 dollár), és ha valakinek akadt fölös 25 milliója, akkor – kétszer olvastam el, mielőtt le mertem írni – akár spermadonornak is áll a csapat (illetve csak az egyik tag, de hogy konkrétan ki, az nem tisztázott). A Tisztességtelen ajánlatnak elnevezett pakk kihasználatlan maradt.
Drámák, ahogy az alkotó szeretné
Olykor nehéz lehet a drámák kiötlőinek művészi szándékait, ambícióit összeegyeztetni a producerek igényeivel, akik a realitásokat igyekeznek szem előtt tartani, hiszen valakinek végül meg is kellene vásárolni a jegyet a filmre. Ezt problémát sikerült igen hatékonyan áthidalnia Zach Braffnak, mikor a Kickstarter látogatói elé tárta Wish I was Here című filmötletének projektjét. A szerző a kedvező fogadtatásban részesült Garden State (Régi környék) sikereire építve szólította meg a támogatókat, és valamit nagyon jól csinált. Váratlanul magas összeget, 3,1 millió dollárt sikerült összeszednie, bebizonyítva saját magának is, hogy nagy projektek is működtethetők mikrofinanszírozással.
[+]
A közösségi tanulság, hogy nem feltétlenül kell alkudni befektetőkkel és producerekkel, akik mindenbe beleszólnak, ha egyszer közvetlenül eladható a film a reménybeli nézőknek is. A vígjáték-dráma érdekes emberi és családi kérdéseket feszeget, a 35 éves, kétgyermekes főhős nem csak gyermekei házi oktatásának problémáival és sikereivel, de saját magával is szembesül.
[+]
Hasonló, drámai műfajt képvisel a Road Hard is, melyet a FundAnything.com közönsége támogatott, 1,4 millió dollárral. A történetben a jobb napokat látott komikus karrierjét, családi életét próbálja újraindítani, gatyába rázni. Mindkét dáma közepes értékeléseket mondhat magáénak a Rotten Tomatoes szerint, ami akár azt is jelentheti, hogy a rendezői változatok nem mindig hoznak túláradó sikert.
Kockaságok
A Sci-Fi nem a legnépszerűbb irodalmi műfaj, de stabil, élethosszig gyakorló rajongótáborral dicsekedhet, melynek tagjai jobbára kedvelik a technológiát és az internetet is. Ez úgy tűnik, hogy a témában induló közösségi filmprojektek malmára hajtja a vizet. Persze ez még nem elég a sikerhez, egy jó ötlet és egy ütőképes csapat is kell, olyan, mint például a Rooster Teeth, mely az FPS-gúnyoló Red vs Blue webes sci-fi sorozatot tudhatja szakmai múltjában, no és ott van még a videojátékokkal foglalkozó oldaluk, az Achievement Hunter is. Talán ez is szerepet játszott abban, hogy az Indiegogon indított Lazer Team sci-fi film projektre 2,48 millió dollár jött össze. Ahogy a Kung Fury a 80-as évek akciófilmjeit, úgy a Lazer Team a hetvenes évek tudományos-fantasztikus alkotásait veszi célba. Történetének középpontjában egy az idegenek által küldött és természetesen a kormány által eltitkolt üzenet áll, melyből kiderül, hogy nem vagyunk egyedül, de ennek nem feltétlenül fogunk örülni.
[+]
Nagyon hálás és sci-fivel határos téma a videojátékoké, aminek köszönhetően a Video Game High School (VGHS) már harmadik szezonját éli. Az első sorozatot még 2010-ben alapozták meg a Kickstarteren, jelenleg már a harmadik készül, ezúttal az Indiegogo gondozásában. A váltás bejött, a friss sorozatra már 898 144 dollárt sikerült összeszedni, ami nagyságrendileg jobb, mint az előző bevételek. A sorozat témája egy olyan középiskola, ahol profi videojátékosokat nevelnek – természetesen egy olyan alternatív univerzumban, ahol az elektronikus sport népszerűbb a hagyományosnál. A sorozat a YouTube-on elérhető.
Wil Wheaton 2012 óta vezeti táblás- és kártyajátékokról szóló webes videosorozatát. Az adásokban bemutatja a különféle játékokat és gyakran webes és tévés személyiségekkel együtt játsszák azokat. Az első két sorozat saját finanszírozásban készült, a harmadikra azonban már készült egy Indiegogo projekt, a Tabletop Season 3 – With Wil Wheaton! Majdnem másfél milliót sikerült összeszedni a szobakocka sportok (és Will Wheaton) rajongóitól, a szokásos pozíciók, DVD-k mellett társasjátékokat is kaptak a megfelelő csomagokat választó támogatók.
[+]
A siker csak annak nem meglepő, aki nem ismeri a modern társasjátékok világát, ez a terület nagymértékben támaszkodott eddig is a közösségi finanszírozási lehetőségekre, művelői majdnem mindig internet-függők és gamerek is, akiknek egy ilyen videosorozat kihagyhatatlan. Ha tehát kocka közönségnek kínálunk (ezúttal dobó-)kockákat, akkor jó eséllyel vevők lesznek rá.
