Kezdjük a végével: milyen volt a Fehér Házban?

Hihetetlen élmény volt bent lenni a Fehér Házban, amit az ember eddig csak filmeken látott. Ivanka Trump meghívta a csapatot. Ilyenkor eltölti az embert az érzés, hogy valami különleges dolgot sikerült teljesíteni, hogy ilyen kiváltságban lehet részünk. A Fehér Ház tényleg olyan, mint a filmekben, a volt amerikai elnökök relikviái, használati tárgyai találhatók minden sarkon. Kennedytől, a Lincoln család által adományozott portrétól egészen Obama személyes étkészletéig. Roppant fura volt megtapasztalni, hogy a kerítés belső oldaláról néztük a turistákat, akik fényképezték az épületet – nem sokkal korábban mi is ezt tettük, és nem gondoltuk volna, hogy egy nap múlva a másik oldalra kerülünk.

[+]

Három csapat kapott meghívást, az amerikai csapat, mint hazaiak, az afgán csapat, akik különös történetük folytán az egész verseny kuriózumának számítottak, illetve mi, akik megnyerték a versenyt. Összefoglalva: csodálatos pár óra volt – bár sajnos a túrát félbe kellett szakítani, a végén már sietnünk kellett, hogy elérjük a repülőt. Amit végül sikerült, és már mindenki itthon van.

Akkor most térjünk vissza a legelejére, már csak azért is, mert amikor a beszámolót írtam a győzelemről, nem volt könnyű összeszedni az információkat. Kérlek, mutasd be a csapatot, illetve meséld el azt, hogy miképpen jött létre ez a mostanra világhírűvé vált robotikai „szakkör” – ha nevezhetjük így.

A ma RoboTeam nevet viselő csoportot Karsai Zsuzsanna műhelyvezető indította el 2003-ban, akkor még LEGO Robotokra fókuszálva, céljuk az volt, hogy a diákok részt vegyenek az FLL (FIRST Lego League) által szervezett nemzetközi robotikai csapatverseny angliai regionális fordulóján. A LEGO robotokra azért esett a választás mert már jó ideje futnak e témában diákversenyek, jól kidolgozott és bejártatott infrastruktúrája van, képzésre kiváló, és a gyerekek könnyen meg tudják mérettetni magukat versenyeken.

A csoport sikeres volt már a kezdetektől fogva, szép eredményeket értek el e területen. A szakkör nyitott, bárkit szívesen várunk, aki érdeklődik, akár még a Fazekasba sem kell járnia. Az FGC-n indult csapatban is van egy ilyen tagunk, aki nem iskolánk tanulója. A hétköznapokban, amikor nem épp versenyre készül a csapat, a fókusz természetesen a robotépítés, a programozás, a programozás gyakorlása – a Morgan Stanley szponzora a szakkörnek, segítségükkel Bácsi Sándor (BME) oktatja a gyerekeket, méghozzá igen magas színvonalon: a 14-15 éves diákok már komoly programozási munkát végeznek, igaz, célirányosan, a robotikát a fókuszban tartva. Így Karsai Zsuzsanna és Bácsi Sándor közösen készítették fel a csapatot az FGC kihívásaira..

A mostani versenynél különlegességnek számított, hogy egyedülálló módon két magyar csapat is indult: a balatonalmádi diákok az ország képviseletében Team Hungary néven, a Fazekas csapata pedig Team Europe-ként, a kontinens nevében. Hogy jött létre ez a furcsa helyzet?

Ennek az egyik oka, hogy Magyarországon eddig nem volt ilyen típusú robotverseny, vagyis nincsen hazai selejtező, előverseny. Így az történt, hogy a balatonalmádi csapat egyszerűen csak jelentkezett magyar színekben az amerikai döntőre, nevezésüket pedig elfogadták. Ezért a RoboTeam lecsúszott a lehetőségről, hogy Team Hungary néven részt vehessen a washingtoni megmérettetésen. Azonban kiderült, hogy a szervezők indítanak különleges, úgynevezett kontinenscsapatokat is. Így a RoboTeam lehetett Európából a Team Europe („presented by Hungary”) – azt nem tudom, hogy miért épp ránk esett a választás, ezzel nem vagyok tisztában, de az bizonyos, hogy a referenciáinkkal nem volt gond.

[+]
A csapat (balról jobbra): Fey Mihály, Molnár-Sáska Zsófi, Koren Balázs (mentor), Karsai Zsuzsanna (műhelyvezető), Martinák Zalán, Kurucz Márton, Umann Dávid, Hervay Bence, Bácsi Sándor (felkészítő)

Ezek után egy igen alapos, minden személyes adatra kiterjedő regisztráció következett, ahol az amerikai szervezők roppant kidolgozottan, lépésről lépésre segítették a folyamatot. Ezek után küldték el azt az egyen robotépítő-készletet. Ezt nem adták ingyen, kemény pénzbe került, ráadásul fel kellett készülni a kiutazás és az előmunkálatok, a fejlesztés egyéb költségeire is. Mindez nem kis feladat volt, mivel az iskola ezt saját forrásból nem tudta finanszírozni, így a szakkör vezetőnek és a szülőknek kellett a forrás előteremtését valami módon megoldani. Amint a részvétel biztossá vált, egy intenzív szponzorkeresés indult meg, sőt még a közösségi finanszírozást is bevetette a csapat. Ez végül sikerrel járt, nyolc-tíz cég is a projekt mögé állt, sikerült előteremteni a pénzt. Az amerikai szervezők mindenben segítették a csapat felkészülését, de semmit nem adtak ingyen. Szállást a verseny idejére kedvezményesen biztosítottak, ugyanígy étkezést is, de ezek költségeit a csapatoknak kellett állni. Mivel repülőjegyet csak úgy tudtunk venni, hogy egy nappal korábban érkeztünk ki (ami egyébként nagyon hasznos volt az átállás miatt), így még egy extra éjszakára szállást is kellett foglalni a 9 fős delegáció számára.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!