42 dollár per whatsappos
Felvásárolja a Facebook a mára egyik legnépszerűbbé vált azonnali üzenetküldő alkalmazást, a WhatsAppot. A vételár 19 milliárd dollár, ebből 4 milliárdot készpénz, 12 milliárdot Facebook részvények formájában egyenlítenek ki, a fennmaradó összeg pedig egy 3 milliárdos részvénycsomag, ami a WhatsApp jelenlegi alkalmazottainak megtartására szolgál, és a tranzakció lezárást követő négy év során, fokozatosan lesz lehívható. A WhatsApp mintegy 50 fős gárdája a továbbiakban a Facebook berkein belül, de az Instagram fejlesztőihez hasonlóan önállóan folytatja munkáját, a cég társalapítója és eddigi főrészvényese, Jan Koum pedig csatlakozik a Facebook igazgatótanácsához. Ha az üzlet kútba esne, a Facebook 1 milliárd dollár készpénzt és ugyanekkora értékű részvénycsomagot köteles fizetni a WhatsAppnak.
“A WhatsApp jó úton halad, hogy nemsokára egymilliárd embert kössön össze világszerte. Azok a szolgáltatások, amik átlépik ezt a határt, elképesztően értékesek.” - írta Mark Zuckerberg Facebook-oldalán, aki azt is elmondta, hogy a tárgyalások alig másfél hétig tartottak. A Facebooknak viszont ott van saját milliárdos felhasználói bázisa, saját üzenetküldője, a Messenger, és bár a WhatsApp 450 millió felhasználójának nagyjából 70 százaléka napi szinten aktív, a Facebook szempontjából pénzügyileg legértékesebbnek számító amerikai felhasználók körében kevéssé ismert és elterjedt. A korábbi, viszonylag kevés sajtóvisszhangot kapó befektetések a WhatsAppot másfél milliárd dollárra értékelték, mi indokolhatja tehát a csillagászati árat?
A Facebooknak jelenleg áldás és átok is hatalmasra duzzadt felhasználói tábora. Áldás azért, mert egy közös platoformon keresztül rengeteg emberhez tudja eljuttatni megrendelői reklámjait, viszont amióta az elmúlt években az idősebb korosztály körében is népszerűvé vált, a fiatalok egyre kevésbé aktívak az oldalon, és alternatívák után néznek. Itt jönnek a képbe az azonnali üzenetküldők, amik az utóbbi egy-két évben robbanásszerű növekedésnek indultak, és a legnagyobb nyertesek nem a régebbről ismert platformok, mint a Skype vagy a BBM, hanem az újonnan indult, direkt mobilos alkalmazások, mint a Snapchat, Viber, WeChat, Line, vagy éppen a WhatsApp. Ezeknek összességében mára szintén közel milliárdos felhasználói tábora van, túlnyomó részük fiatal, és a legtöbben napi szinten használják ezeket a szolgáltatásokat.
A Viber éppen a napokban kelt el, a japán Rakuten e-kereskedelmi vállalat vásárolta fel 900 millió dollárért, a Snapchat pedig korábban a Facebook két ajánlatát is visszadobta – a közösségi oldal először 1, majd 3 milliárd dollárt fizetett volna a napi 370 millió üzenetet kezelő szolgáltatásért. Az ázsiai régióban népszerű WeChat eközben negyedévente már 2,5 milliárd dolláros bevételt generál, melynek 90 százaléka virtuális javak – például extra smiley-k – alkalmazáson belüli értékesítéséből származik. Az azonnali üzenetküldők hatalmas előnye, hogy minimális adatforgalmat generálnak, ezért az üzenetek fajlagos költsége az SMS-hez képest nagyon alacsony, a fiatalabb, a közösségi szolgáltatások iránt fogékonyabb korosztály pedig gyorsan rákapott a szinte korlátlan kommunikációs lehetőségek ízére. Az már szinte csak hab a tortán, hogy ezek az alkalmazások multiplatformok, a jobbak (népszerűbbek) nem csak Androidon és iOS-en, hanem Windows Phone-on, BlackBerryn, sőt akár Symbianon is futnak. Ennek előnyét (és az üzenetküldők piacában rejlő hatalmas potenciált) a BlackBerry is belátta, a korábbi méretének töredékére zsugorodó kanadai vállalat néhány hónapja Androidon és iOS-en is elérhetővé tette a BBM-et, és új stratégiájának egyik allappilléreként definiálta a szolgáltatást.
Az elmúlt évek akvizícióit tekintve a Facebook mindenképpen jelentős prémiumot fizetett azért, hogy megszerezhesse a WhatsAppot, és naponta egymillióval bővülő felhasználói közösségét. A Microsoft 8,5 milliárdért vette meg a Skype-ot, de az már akkor is egy nagyon széles körben ismert, VoIP és videotelefonálási lehetőséget nyújtó szolgáltatás volt, ami mellesleg chatprogramként is népszerű. A többi közösségi szolgáltatás ennél jóval kevesebbért kelt el: az Instagramért egymilliárdot fizetett a Facebook, a Tumblr 1,1 milliárdért került a Yahoo-hoz, a Waze 966 millióért landolt a Google-nál (előtte visszautasítva a Facebook ajánlatát). A Rakuten 3 dollárt adott minden egyes Viber felhasználóért, a Facebook 42-t a whatsapposokért. Ezek az akvizíciók szinte mind vérfrissítésről, a felhasználói tábor mesterséges növeléséről, fiatalításáról szóltak, és a egymilliárd dollár körüli vételárakra már akkor is sokan kapták fel a fejüket: Érnek vajon ennyit a felhasználóli közösségek?
A WhatsApp növekedési üteme
Ezek szerint igen, sőt, a WhatsApp mellett egyenesen aprópénznek tűnnek a korábbi akvizíciók, bár van néhány fontos különbség, ami jelentősen megnöveli a WhatsApp értékét. A szolgáltatás gyakorlatilag egymaga képes lenne kihúzni a mobilszolgáltatók zsebéből az SMS-ekből befolyó és jelentős nyereséget termelő bevételt, ráadásul több mint 300 millióan minden nap ezen keresztül kommunikálnak egymással. Ugyan Mark Zuckerberg és Jan Koum is azt nyilatkozta, hogy a WhatsApp üzleti modellje nem fog változni, a felület továbbra is reklámmentes marad, a Facebook előbb-utóbb bizonyára pénzt akar majd látni a szolgáltatásból. A kérdés, hogy ezt hirdetések értékesítése útján, vagy előfizetéses modellben, netán a WeChat útját követve alkalmazáson belüli vásárlásokból fogja megoldani.
Nem is üzenetküldőnek indult
A WhatsAppot szinte napra pontosan öt éve (2009. február 24-én) alapította az ukrán származású Jan Koum. Az alkalmazás alapötlete nem az üzenetküldés volt, Koum ennél lényegesen kisebb babérokra tört: egy olyan programot szeretett volna létrehozni, melynek segítségével az emberek az okostelefonok névjegyzékében különböző státusz üzeneteket állíthattak volna be (hasonlóan például a Skype-hoz). Az első verziót csak nagyon kevesen töltötték le, Koum egy ponton még a kiszálláson is gondolkodott, de 2009 júniusában az Apple engedélyezte a fejlesztőknek a push üzenetek használatát, ez pedig hatalmas lökést adott a WhatsAppnak. Az új funkciónak köszönhetően a rendszer minden státuszváltoztatást elküldött a felhasználó whatsappos kapcsolatainak, a cégalapító pedig szép lassan rájött, hogy akaratlanul is egy üzenetküldő szolgáltatást hozott létre. Akkoriban mobilokra nagyon kevés ingyenes chatprogram volt, a BBM csak az akkor még virágzó BlackBerry ökoszisztémán belül futott, így a WhatsApp 2.0 már üzenetküldő funkcióval jelent meg, felhasználóinak száma pedig hirtelen negyedmillióra ugrott. Ekkor szállt be a cégbe egy másik ex-Yahoo alkalmazott, Brian Acton, és 2009. októerre talált még öt egykori Yahoo-st, akik összesen negyedmillió dollárt fektettek a WhatsAppba.
2011-re az alkalmazás népszerűsége kilőtt, és annak ellenére, hogy az alapítók nem nagyon akartak foglalkozni a sajtóval és a marketinggel, a WhatsApp felkeltette a kockázatitőke-befektetők érdeklődését. Jan Koum azonban eleinte nem akart velük tárgyalni, az így szerzett pénzt mentőcsomagként fogta fel. A Sequoia Capital egyik partnere, Jim Goetz viszont kitartó volt, és nyolc hónap győzködés után sikerült leülnie a két alapítóval. A tárgyalás egy 8 millió dolláros befektetést hozott a WhatsAppnak, Goetz pedig megígérte, hogy nem fogja erőltetni a különböző hirdetési modelleket, hanem stratégiai tanácsadóként fogja segíteni a munkát.
Jan Koum
2013-ra a WhatsAppnak már 200 millió felhasználója volt, a cégnek 50 alkalmazottja, a cégalapítók pedig ezúttal önszántukból szerettek volna egy újabb befektetési kört, csak a biztonság kedvéért – pedig még a 2 évvel korábban kapott nyolcmillió is a bankszámlájukon volt. Ebben a körben a Sequoia már 50 millió dollárt fektetett a cégbe, részesedése 15-18 százalék közelébe emelkedett, a WhatsApp értéke pedig másfél milliárd dollár közelébe. Koum és Acton egyébként a mai napig összesen 60 százalék körüli tulajdonrésszel bír, így a felvásárlással egycsapásra milliárdosok lesznek mindketten, a Sequoia pedig nagyjából 3,5 milliárdot keresett pár év alatt.
A Facebook részvényesei egyelőre nem fogadták túl nagy lelkesedéssel a hírt, a közösségi oldal papírjai a bejelentést követően néhány százalékot estek. A pesszimizmus oka az lehet, hogy a befektetők szerint a Facebook kénytelen volt felhasználói tábora mesterséges növelésére költeni, mert a természetes növekedés mostanra jelentősen lelassult.
