Tíz év 8-bites siker helyett üzleti csőd
A nagyszabású tervből végül is egy igen jól sikerül gép született, ám sajnos elég lassan, az 1983. szeptemberében beharangozott gép 64 KB-os változatának megjelenését 1984. áprilisára tervezték, de csak decemberre jutott el néhány darab az üzletekig. A 128 KB-os változat végül 1985. májusában került a nyugat-európai forgalmazókhoz. A késlekedés alapvető oka az volt, hogy a két speciális chip fejlesztése rengeteg időt vett igénybe, emellett felléptek gyártási és jogi nehézségek is. Nem segített az sem, hogy jogi okokból többször meg kellett változtatni a cég illetve a gép nevét, kezdetben Samurai, majd Elan, Flan, végül Enterprise címkével találkozhattak az olvasók és tévénézők a hirdetésekben. 1985-re a közben megjelent hasonló kategóriájú gépek learatták a piac nagy részét, és ugyanazon évben már kapható volt a 32-bites Atari ST és az Amiga, no és folyamatosan erősödött a PC, ami megpecsételte a cég sorsát. A sorozatos késések miatt a szoftvergyártók is elpártoltak a platformtól, 1987-re is csak közel 50 szoftver volt elérhető a géphez, a kínálat lassan bővült, de sok esetben csak ZX Spectrum és Amstrad CPC átiratokkal.
1987-ben, a nyugati bukás után jutott el Magyarországra a gép, melyet a Novotrade importált és támogatott (szerviz), megvásárolni a Centrum Áruházakban lehetett, magnóval 16 900 Ft-ért (abban az évben még nem létezett ÁFA). Később hitelre is hozzá lehetett jutni, ám a két forgalmazó cég viszonyának megromlása miatt nehéz helyzetbe kerültek a vásárlók, de komoly önsegítő támogató közösség alakult ki a gép körül. Azóta többféle lemezvezérlő, hardveres ZX Spectrum emulátor és tavaly SD kártya alapú bővítőkártya is jelent meg a géphez.
Hogyan készültek a BASIC értelmezők?
A jelenleg is aktív hazai klubélet egyik legnagyobb vívmánya az az idén megrendezett 30 éves jubileumi találkozó, melyre sikerült meghívni Bruce Tannert, az IS BASIC fejlesztőjét is. A találkozó előkészítéseként a klubfórumon nyitott témában sok kérdést kapott a szakember, aki néhány érdekes részlettel szolgált a fejlesztést illetően.
Jóval az Enterprise hardver elkészülte előtt meg kellett kezdeni a szoftver oldali fejlesztéseket, Tanner egy eredeti IBM PC-n és Z80 cross-assembler fordítóval dolgozott, a forráskódokat (ahogy akkoriban sokan) 5 ¼-es hajlékonylemezekre mentették. A lefordított kód teszteléséhez egy Z80-as bővítőkártyát építettek a PC-be. Az IS lemezkezelő operációs rendszerét (EXDOS) fejlesztők CP/M alapú rendszereken dolgoztak. A Nick és Dave chipek elkészültéig “drótozott” prototípuson teszteltek, ebből hármat kapott az IS szoftverműhelye, de egyet nem sikerült munkára fogni. Minden teszteléshez EPROM-ot kellett égetni az IS BASIC újabb verziójával, ami mai szemmel elég kényelmetlen eljárás.
A fejlesztők egy 1984-es cikkhez mellékelt fotón (Your Computer, 1984 január) [+]
Ezek a kb. 30 centiméteres, kocka formájú gépek bújtak meg a korai bemutatókon is az asztal alatt. Tanner volt a Videoton TV Computer BASIC fejlesztője is, a magyar gép BASIC-je az IS BASIC alapján készült. A TV Computer kisebb ROM chipeket használt, így sok mindent ki kellett hagyni az értelmezőből, más részeket pedig tömörebbre átírni. Ugyanez a reláció állt fenn a két gép lemezkezelő rendszerei között, az Enterprise EXDOS-ból készült a VT-DOS. Tanner készítette a FORTH interpretert is mindkét géphez, melyre kiemelkedő sebessége miatt büszke is (az IS BASIC nagyon sokat tud, de nem mondható éppen gyorsnak).
Bruce Tanner a 30 éves Enterprise évfordulós ünnepségen, Magyarországon [+]
Akinek ennyi nem volt elég az Enterprise 128 nosztalgiából, korabeli sajtómegjelenésekből szemezgethet az IKO honlapján, az Enterpriseforever oldalán pedig találunk jó pár képet a lagutóbbi Enterprise-szülinapról.