Gyülekező felhők

A Google-nek mostanra sikerült helyreállítania annak a nagyságrendileg 30-40 ezer Gmail-postafióknak a tartalmát, melyek hétfőn reggel egy szoftverfrissítés után előállt hiba miatt elérhetetlenné váltak. Az érintett felhasználók visszakapták elveszettnek hitt levelezésüket, a malőrnek annyi jóvátehetetlen mellékhatása volt, hogy az üzemzavar mintegy 20 órás időtartama alatt az átmenetileg elpárolgott címekre küldött levelek nagy többsége nem ért célba.

Az eset nem példa nélküli. Nemrég – december végén – a rivális Windows Live Hotmailben történt hasonló adatvesztés, akkor időlegesen valamivel több mint 17 ezer fiók tartalma tűnt el részben vagy egészben, de kisebb-nagyobb szolgáltatáskimaradások rendszeresen előfordulnak az összes internetes levelezőrendszernél.

E hibák kapcsán rendre felvetődik a kérdés – nálaunk, az IT café fórumában is –, hogy mennyire biztonságos a felhő. Jól tesszük-e, hogy a levelezésünket rábízzuk egy szolgáltatóra, amely azt az esetek zömében teljesen ingyen tárolja a saját szerverein? Nagyobb biztonságban vannak-e a leveleink ott, mint a saját gépünkön?

E kérdésekre minden felhasználóra és minden szolgáltatóra érvényes, egyértelmű válasz nincs. Alaptétel, hogy ami elromolhat, el is romlik. Ez ugyanúgy igaz az otthoni eszközökre, mint az informatikai nagyvállalatokéira. Ugyanakkor biztosra vehetjük, hogy egy ebben a bizniszben utazó mamutcég vagy internetszolgáltató nagyobb gondot fordít a biztonsági mentésekre, a redundancia és így az adatok visszaállíthatóságának megteremtésére, mint az átlagfelhasználó. Az eddigi szolgáltatáskiesések, adatvesztések – legalábbis a nagy nyilvánosságot kapott esetek – gyakorlatilag mindegyikében sikerült az eltűnt felhasználói adatokat visszaállítani.

Mit mondanak a szolgáltatók?

Az ingyenes(en is elérhető) levelezőszolgáltatásokat működtető nagy cégek kivétel nélkül azt mondják, hogy a náluk tárolt adatok esetében az adatvesztés esélye minimális. A Google például biztos abban, hogy a rájuk bízott információk jobb helyen vannak, mint a felhasználónál.

„A rendszer megbízhatósága a Google számára a legfontosabb prioritás. Mítosz az, hogy a felhőalkalmazások megbízhatatlanabbak, mint a helyileg telepítettek, ennek épp az ellenkezője igaz. Például a Google Apps folyamatos elérhetősége (uptime) jobb, mint a legtöbb vállalatnál a belső alkalmazásoké. Egy, a Radical Group által készített vizsgálat arra jutott, hogy a Gmail négyszer megbízhatóbb, mint a Microsoft Exchange, és tízszer megbízhatóbb, mint az Exchange-alapú megoldások akkor, ha figyelembe vesszük a lokális üzenetküldő platformok esetében a tervezett üzemszüneteket is” – magyarázta magabiztosan lapunk kérdésére a cég.

A Gmail esetében egyébként a vállalat minden felhasználói tevékenységet duplikál: bármit csinál a postafiók-tulajdonos a rendszerben, az egy időben két adatközpontban kerül rögzítésre, és ha az egyik ezek közül leállna, gyakorlatilag fennakadás nélkül átveszi a kiszolgálást a másik. „Persze nem létezik tökéletes backup, sem nálunk, sem másnál, de rengeteg energiát fektetünk abba, hogy a rendszerünk a legjobb legyen” – mondta a cég képviselője.

Hasonló magabiztossággal nyilatkozott az IT cafénak a saját rendszeréről a Microsoft is. Tomas Koska, a vállalat közép-kelet-európai régiójának online szolgáltatásokért felelős vezetője azt mondta, hogy redundás adatközpontokra épülő, megbízható backuprendszert építettek ki a Hotmail esetében, és eddig kivétel nélkül minden ilyen incidens esetében helyre tudták állítani az adatokat. Postafiókok legfeljebb akkor törlődnek véglegesen, ha a felhasználó hosszú ideig nem jelentkezik be – tette hozzá.

A Freemailt üzemeltető Origo valamivel óvatosabban fogalmazott, noha a cég szintén tükrözi, duplikálva tárolja a felhasználók leveleit. „A redundancia hivatott kivédeni az esetleges hardvermeghibásodásokból eredő adatvesztést. Abban a valószínűtlen esetben, ha mindkét hardverelem egyidejűleg és oly módon hibásodik meg, hogy az adatok visszaállítását lehetetlenné teszi, sajnos az elveszett adatok helyreállítására nincs mód” – ismerték el.

Nincs garancia

Azt mindenesetre érdemes tudni, hogy bármennyire is bíznak saját rendszerükben a szolgáltatók, az esetlegesen mégis bekövetkező adatvesztésekért semmilyen felelősséget nem vállalnak. Az ingyenes internetes levelezők felhasználási feltételeiben – ez az a dokumentum, amit senki nem szokott elolvasni – külön fejezet szól a felelősség kizárásól. Ez például az általunk megkérdezett három nagy szolgáltató esetében világossá teszi, hogy az üzemeltetők nem vonhatók felelősségre a szolgáltatással összefüggő semmilyen üzemzavar, adatvesztés következményeiért. A Windows Live Hotmail feltételeiben például ez olvasható: „Nem garantáljuk a szolgáltatás folyamatos, igény szerinti, biztonságos vagy hibamentes működését, vagy hogy nem történhet adatvesztés.”

Persze mivel a felhasználók zöme esetében ingyenesen használt szolgáltatásokról van szó, különösebben nem akadhatunk fenn ezen. A legpraktikusabb az, ha bebiztosítjuk magunkat, és rendszeresen lementjük a saját gépünkre, gépeinkre a felhőben tárolt leveleinket. Ennek legegyszerűbb módja egy levelezőkliensben POP/IMAP-hozzáférést beállítani a webes fiókhoz, és mondjuk havonta egyszer letölteni a levelezést. A Freemailben beépített mentési funkció is van, amelynek segítségével a kijelölt leveleket tömörített (.zip) állományban menthetjük le gépünkre – az Origo javasolja is ennek a használatát. De az interneten számos eszköz érhető el a felhőben tárolt adatok (nemcsak a levelezés) mentésére, csak be kell gépelni a keresőbe az adott cloudalkalmazás nevét és a backup keresőszót.

Azt, hogy jobb menteni a menthetőt, amíg lehet, a T-Home egyik pórul járt ügyfelének története is jól példázza. Lapozz a részletekért!

Elveszett levelezés

Kilenc év levelezését veszítette el tavaly a T-Home egyik ügyfele egy, a szolgáltató informatikai infrastruktúrájában előállt technikai hiba miatt. A kérdéses felhasználó ott hibázott, hogy a 2001 óta meglévő internet-előfizetéséhez járó e-mail címet mindez idő alatt kizárólag webmailfelületen keresztül használta, a leveleket sosem töltötte le a saját számítógépére. Ezt nevezhetjük óvatlanságnak, de az elvitathatatlan joga az ügyfélnek, hogy olyan módon használja a számára nyújtott szolgáltatásokat, ahogy neki tetszik. Meg hát pont ezt csináljuk az online levelezőrendszereknél...

Bár mi is nehezen hittük el, hogy több év levelezése elfért a T-Home által az ADSL-csomagban foglalt e-mail címhez adott tárterületen – amely ma 2 GB, de évekkel ezelőtt ennél jóval kisebb volt –, az adatait elvesztő előfizető sportot csinált abból, hogy ne legyen szüksége mentésre. „Az ADSL-piac kissé zötyögős indulásakor nagyon szerencsésnek mondhattam magam, hogy ha nem is az elsők között, de már nagyon korán előfizethettem a szolgáltatásra. A leveleimet nem kliensen (POP3 vagy IMAP), hanem a T-Home webmailfelületén keresztül értem el és kezeltem, amióta csak használom a levelezést. A teljes mailbox mérete körülbelül 100 MB volt. Igaza van abban, hogy általában ez 9 év levelezését bajosan tartalmazhatja, de mivel én csatolt állományokat egyáltalán nem vagy csak nagyon ritkán tartok meg, ez mind szöveges információként már tetemes levélmennyiséget jelent” – mondta el kérdésünkre.

Egy, a szolgáltató által nem részletezett, tavaly januárban karbantartás közben bekövetkezett váratlan technikai hiba miatt azonban az ügyfélnek a szervereken tárolt levelezése elveszett. Egyébként az eset több előfizetőt is érintett: a cég lapunknak pontos számot nem árult el, „kevés” postafiókról volt szó – fogalmaztak. Az adatvesztés azok számára, akik rendszeresen letöltötték a leveleiket, értelemszerűen kevésbé volt fájdalmas, már ha egyáltalán használták ezt a fiókot.

A levelezés vajon mi?

A T-Home az ügyfélszolgálathoz forduló előfizetőt arról tájékoztatta, hogy nincs mód az elveszett adatok helyreállítására, majd többszöri levélváltást követően az ÁSZF-re hivatkozva egyhavi előfizetési díjat ajánlott fel kompenzációként. Ezt ugyan az ügyfél nem fogadta el, de a cég ennek ellenére megadta neki a grátisz hónapot, és ezzel lezártnak tekintette az ügyet.

A probléma rendezésének érdekessége, hogy a T-Home a panaszosnak az ÁSZF 14.1.2-es pontjára hivatkozva ajánlotta meg a kompenzációt, az egyhavi előfizetési díjat. A kérdéses pont azonban nem húzható rá a jelenségre, mert az egyértelműen az internetszolgáltatás késedelmes teljesítése esetén fizetendő kötbérről szól. Az internet-előfizetés részét képező levelezésről egyáltalán nem esik benne szó, sőt az egész ÁSZF-ben sem, arról meg végképp nem, hogy mi történik akkor, ha az előfizető adott esetben fontos adatait helyrehozhatatlanul elveszti a szolgáltató

Mindez nem véletlen. Mint pont e sajátos eset kapcsán kiderült, az e-mail szolgáltatás nem része az internetszolgáltatásnak mint távközlési szolgáltatásnak. Ez a mai magyarországi jogállás szerint amolyan ingyenes kiegészítő, melyet a felhasználók az internetes hozzáférés részeként kapnak, és ezzel kapcsolatban a szolgáltatóknak semmiféle kötelezettsége nincs. Az egyik távközlési vállalat lapunk által megkérdezett, neve elhallgatását kérő forrása szerint ez amúgy is inkább nyűg az ISP-k számára. Messze nem prioritás e szolgáltatói levelezőrendszerek üzemeltetésének fejlesztése, mivel az előfizetők java része egyáltalán nem használja a csomagjához kapott fiókokat.

Illetékesség hiányában

Az ügyfél nem elégedett meg az egyhavi előfizetési díj jóváírásával, és az ügyet a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elé vitte, de a szakhatóság is csupán arra jutott, hogy mivel jelenleg a tárhelyszolgáltatás, a levelek kezelése nem minősül hírközlési szolgáltatásnak, nincs hatásköre az ügy vizsgálatára. Amint a tavaly szeptemberi döntésben fogalmaztak: „A Hatóság megállapította, hogy az e-mail postafiók tartalmának kezelésére, karbantartására, mentésére, archiválására, illetve az ezzel kapcsolatos szolgáltatói tevékenységekre, így az előfizetői értesítésekre vonatkozóan sem az egyedi előfizetői szerződés, sem a jelenlegi, illetve az adatvesztés időpontjában hatályos elektronikus hírközlési szabályok, valamint az ÁSZF sem tartalmaz rendelkezést.”

Az eljárást azzal szüntették meg, hogy a vita rendezése a felek megállapodásán alapulhat, illetve annak megoldását a bíróságtól kérheti az ügyfél.

- bj -