BeOS

Az 1991-ben indult Be Inc. történetére jócskán ráillik az, hogy az a bizonyos szarka túl sokat akart. Az Apple 125 millió dollárt ajánlott a BeOS-ért 1995-ben, de 200 milliót – ennyit akart a Be Inc. – már nem, így végül1996-ban a NeXT felvásárlása (és Steve Jobs „visszavásárlása”) mellett döntött – 429 millióért. Lássuk, mit nem vett meg végül?

A BeOS szakított a DOS mélybe húzó örökségével és egy alapjaitól újraírt modern, a multimédiás alkalmazások követelményeinek megfelelő operációs rendszerként jelent meg a piacon, kivételesen nem Unix, hanem önálló alapokra építkezve. Kiváló multitaskingot és hatékony többszálúságot kínált, 64 bites naplózó fájlrendszert és egy akkoriban kiemelkedően szépnek számító, C++-ban írt grafikus felületet. Alapból Unicode támogatással ellátva jött ki, de a kétirányú írástámogatás bevezetésére már nem volt idejük a fejlesztőknek.

Szép és modern volt a BeOS, de hozzánk nemigen jutott el

Eredetileg PowerPC-re, majd Intel platformra is megjelent a rendszer, és egy BeBox nevű referenciamodell is piacra került, amiből kb. 1800 darabot értéksítettek. A Macintosh-klónokat gyártó Power Computing opcionális második operációs rendszerként, CD-n forgalmazta a BeOS-t. A beágyazott rendszerekben futtatható PE kiadás, mint grafikus kütyükezelő felület beválhatott volna, de kicsit későn jött és már nem tudta megmenteni a céget. Ahogy az sem, hogy a Microsoft – legalábbis a Be Inc. szerint – nem nézte jó szemmel az új OS térnyerését és akadályokat gördített a Be Inc. és egyes hardvergyártók együttműködésének útjába. (Később per, majd peren kívüli megegyezés lett a dologból.) Ezt követően a Palm tett szert 11 millió dollár fejében a BeOS jogaira.

Haiku, a nyílt forráskódú BeOS-utód

Minden régi OS mellé akad egy szűk, de lelkes és alkotó kedvű rajongótábor, nincs ez másként a BeOS esetében sem. A Haiku fejlesztői máig ápolják a BeOS hagyományait, miután az évek során (2001-től 2008-ig zajlott a háttérfejlesztés!) a BeOS moduljait sorra sajátokkal kiváltva a projekt teljesen el tudta hagyni a tulajdonosi kódbázist.

Szerettük benne: modern architektúra, a kor hardverein kiváló multimédiás teljesítménnyel.

Nem szerettük benne: kevés információ és alkalmazás.

Kihalás oka: tőkehiány és talán egy kis kapzsiság.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!