Az idén már a nyomtatókért is fizetünk

A Napi Gazdaság által megkeresett, fénymásolással és nyomtatással foglalkozó cégek jó része nem hallott az új, utóbbi eszközökre is kiterjedő reprográfiai díjról. A forgalmazók viszont félnek, hogy az új rendelkezés jelentősen megemeli a nyomtatók árát.

A magyar jogalkotók szerint a nyomtatott formában terjesztett művek fénymásolása vagy más módon történő többszörözése olyan méreteket öltött ma már Magyarországon, hogy a reprográfiai jogdíj bevezetése elkerülhetetlenné vált – olvasható a Magyar Reprográfiai Szövetség (MRSZ) honlapján. Újdonság viszont a történetben, hogy ez év január elsejétől a fénymásolókat követően a nyomtatókat is elérte a végzet, s azok után is díjat kell fizetni a jövőben. S hogy ki fizet? Közvetve tulajdonképpen mindenki.

A rendelet szövege szerint fizetniük kell a másoló/nyomtató gépek belföldi gyártóinak és forgalmazóinak, valamint azoknak a cégeknek, amelyek ellenérték fejében üzemeltetnek a rendeletben meghatározott készülékeket. Utóbbiak körébe tartoznak a fénymásoló szolgáltatók – copy shopok –, sőt az oktatási és kulturális intézmények, még akkor is, ha az ellenérték csak az önköltségi árat teszi ki. (Persze ők duplán "járnak jól", hiszen először fizetnek azért, mert megveszik a gépet, másodszor meg azért, mert használják.) A fénymásoló szalonokban a berendezések másolási vagy nyomtatási sebességétől függően a fővárosban 4,3-10,5, vidéken pedig 2,6-8,6 ezer forintot kell fizetnie a vállalkozónak havonta, gépenként. Azon üzletek esetében, ahol egy vagy két ilyen berendezés található, s a cég fő tevékenységi köre nem a másolás, az üzemeltetőnek 3,2-7,8 vagy 1,2-4,7 ezer forintot kell fizetnie cégének helyétől függően. A felsőoktatási intézményekben pedig fix 5,7 ezer forint a díj havonta, gépenként, míg nyilvános könyvtárakban, közoktatási intézményekben 2,3-3,2 ezer forint reprográfiai díjat szednek a jövőben.

A Napi Gazdaság információi szerint az egyik legnagyobb befizető a Copy General, amely a szövetségnek folyósított pénz 40 százalékát fizeti be. Igaz azonban, hogy a mostani módosítást sikerült olyan csendben bevezetni, hogy a gazdasági lap által megkeresett szolgáltatók döntő többsége nem is hallott a rendelet nyomtatókra való kiterjesztéséről.

Az eredeti törvény megalkotásakor még az is felmerült, hogy – mint például a cd-k vagy kazetták esetében – magára az adathordozóra, azaz a papírra vagy akár a nyomtatópatronra vessék ki a díjat. Bár ezt nem sikerült a "jogvédőknek" elérniük, azt igen, hogy közvetve már azok is fizetnek, akik sem korábban, sem pedig a jövőben vélhetően nem vetemednének szerzői jogokat sértő cselekedetre, azaz csupán otthonra, házi használatra szeretnének nyomtatót vagy multifunkcionális berendezést vásárolni. Ebben az esetben ugyanis az importőr várhatóan a fogyasztóra hárítja majd át a díjat, amely egyszerűbb nyomtatók esetében 300 forinttól 15 ezer forintig terjedhet. Multifunkcionális berendezések esetében azonban – amennyiben azok síkágyas elven működnek – a díj 3,4-88,5 ezer forint között mozog, amire természetesen még rárakódik a 25 százalékos áfa is.

Nyomni vagy nem nyomni?

Többek között ezért fontolgatnak pert a Magyarországra nyomtatógépeket importáló nagyvállalatok – jelentette ki a lapnak Moravcsik László, a Canon Hungária Rt. vezérigazgatója. Egy átlagos multifunkcionális berendezés – melyekből tavaly majdnem 80 ezret értékesítettek a magyar piacon az összesen eladott 280 ezer nyomtatóból – ára jelenleg mintegy 29-39 ezer forint közé tehető. A reprográfiai díj bevezetésével azonban az ilyen gépekre akár 15 ezer forint pluszköltség is rakódhat, ami komoly probléma elé állítja az importőröket – véli Moravcsik, majd hozzátette még: ezzel nem csupán a szektor kerülhet hátrányos helyzetbe, a feketepiac is újra előretörhet.

Érdekessége a történetnek, hogy Kóka János jelenlegi gazdasági miniszter még az Informatikai Vállalkozások Szövetségének elnökeként úgy nyilatkozott a nyomtatókat sújtó reprográfiai díjról, hogy az hátrányosan befolyásolja az információs társadalom szélesedését. Akkori nyilatkozata szerint ezeknél a megszorításoknál súlyos veszteségek párosulnak az esetleges rövid távú költségvetési előnyökkel.