Célok, módszertan
Lezárult az első iskolai félév, melyben a Telenor Hipersuli már nem pilotprogramként 1 osztállyal, hanem modellprojektté nőtte ki magát, így öt iskola 15 osztályában 354 gyerek és 32 pedagógus bevonásával zajlott. A Hipersuli lényege az, hogy az oktatás résztvevői számára felhasználható tapasztalatokat gyűjtsön a digitális oktatás gyors elterjesztésének kritériumaival kapcsolatban. Ehhez a Telenor hibrid táblagépeket és mobilinternetet, illetve a Digital Identity Agency munkatársaival együttműködve hatásmonitoring vizsgálatot végez, míg a Microsoft révén az oktatók képzési programja is biztosított.
A kutatás első fázisában a résztvevők elvárásait, félelmeit vizsgálták, a táblagépes oktatással kapcsolatos attitűdjüket fókuszcsoportos módszerrel mérték fel, illetve ezt követően kérdőíves kutatással finomították az eredményeket, sőt pszichológiai kutatás is történt, ez a diákok képességeit mérte fel (ez alapként szolgál majd a program végi összehasonlításnak is).
Kiderült, hogy hogy a gyerekek kétharmada (66 százalék) szívesebben készül a táblagépes órákra, a diákok fele (49 százalék) pedig élvezi is az ezekkel történő tanulást. Érdekes eredmény, hogy csak 34 százalék gondolja úgy, a Lenovo Yoga 2 gépek játékossá tennék az órákat, az viszont mindenképp pozitív eredmény, hogy 22 százalék nyilatkozott úgy, a táblagép felkeltette egy-egy tantárgy iránt az érdeklődését.
(forrás: Telenor) [+]
A szülők bizakodóak voltak a program indulása előtt (86 százalék), ez a szám menet közben csak tovább nőtt, hiszen 90 százalék arról számolt be, hogy gyermeke élvezi a hipersulis eszközök használatát. A családok harmada a program nélkül nem tudott volna ilyen táblagéphez jutni. A szülők fele emellett aggódott a hagyományos tanulás háttérbe szorulása miatt, hatvan százalékuk pedig attól fél, hogy romolhatnak a gyerek kézírási képességei, vagy kialakulhat számítógép- illetve internetfüggőség a csemetéknél.
A szülők szebb képet festenek
A Hipersuli program diákjai közül 26 százalék valamilyen mobileszközzel egész nap online, csak 17 százalékuk nem internetezik napi szinten, a gyerekek 76 százaléka regisztrálva van a Facebookon, Instagramon 32 százalék szerepel, míg a Twittert csak 17 százalékuk használja.
A kutatásban mind a két generációt megkérdezték arról, mi a helyzet az internetezéssel kapcsolatos otthoni szabályozással: a szülők 83 százaléka állította, hogy vannak megkötések, a diákok mindössze 47 százaléka. Eltérés mutatkozott az offline szabadidős tevékenységek terén is: a szülők 56 százaléka mondta, hogy naponta szerveznek ilyen programot, míg a gyerekek 25 százaléka tudott ilyesmiről.
(forrás: Telenor) [+]
Lenovo Yoga Tablet 2
Windows 8.1, 10.1 colos táblagép Intel Atom processzorral, 1920x1200 pixel felbontású IPS kijelzővel, tömege alig több fél kilogrammnál (billentyűzet nélkül). Akár 15 órás akkumulátoros üzemidejének köszönhetően gond nélkül használható egész nap a konnektortól távol. A csomagban a táblagéphez egy kijelzővédő fedlapként is szolgáló, vezetéknélküli (Bluetooth) billentyűzet is található. A hátuljáról lehajtható egy támaszték, ami álló helyzetben tartja a táblagépet, így a vezeték nélküli billentyűzettel laptophoz hasonlóan is lehet használni.
A diákok trükkösen szereznek teret a szabad internetezésre (vagy játékra), van aki olvasókönyvébe rejti a telefonját, úgy tesz mintha olvasna játék helyett, de akad aki a fogmosás közben (helyett?) tabletezik a fürdőszobában, és olyan is akadt, aki alvás helyett nyomkodja a gépet.
A hátrányokkal is tisztában vannak a diákok, derült ki a fókuszcsoportos felmérésből, ahol ilyeneket mondtak: "rosszat álmodtam tőle, befolyásolja a gondolataimat", "alvajáró lesz tőle az ember", "ha elveszik tőle, hisztis lesz az ember".
A programban szereplők közül a legnagyobb kihívás a tanárokat várta: elmondásuk alapján egy-egy órára akár több napos felkészülés is szükséges lehet, hiszen sem az oktatási anyagok, sem a feladatok nincsenek kidolgozva előre, úttörőnek lenni felelősségteljes és nehéz munka. Ami a tanórán csak egy feladat, azzal előtte rengeteg a munka. Ráadásul a gyerekekkel fel kell tudni venni a tempót, ők pedig digitális bennszülöttek, így ez is nehézség annak, aki nem technikai kütyükkel körbevéve nőtt fel.
A kutatást a tanév végén megismétli a szervezet, így összehasonlítható képet kapunk majd arról, hogyan változtatta meg a diákok, szülők, tanárok életét a digitális oktatási eszközök alkalmazása, milyen eredményekkel járt a program, és így levonhatóak lesznek majd a következtetések a mások által történő alkalmazáshoz is.
