Olcsó lapka Wi-Fi-vel
A Raspberry Pi 2012-es megjelenése óta nagy sikere van, ami nem csoda, hiszen elérhető áron kapható és eléggé sok mindent lehet belőle csinálni. Sorra jelentek meg hasonló, egylapkás hobbi-alaplapok, melyek valamiben (teljesítmény, felszereltség) mindig igyekeztek megelőzni az etalon Pi-t. Jelen tesztünk alanya az árával hódít: a Next Thing Co. az 5 dolláros Pi Zero megjelenése előtt, 2015 tavaszán egy ennél kicsit drágább, de jobb felszereltségű termékkel kereste meg a támogatókat.
[+]
A C.H.I.P projekt pénzügyileg sokszorosan túlteljesített és hozzánk nagyjából időben érkezett meg a támogatásért cserébe járó, kibővített darab. A 9 dolláros alapárhoz esetünkben egy VGA kabát (10 USD) és a szállítás költsége (20 USD) társult, így kb. tízezer forintot kellett 2015-ben kiadni a csomagért.
Egy éven át csupán vártak és a fejlesztő, a Next Thing Co. hírlevelein és előzetes teszteken éltek a támogatók. Amit előre tudni lehetett, hogy 1 GHz-es, Arm alapú R8 processzor, Mali 400 GPU, 512 MB RAM, beépített 4 GB flash háttértár, 802.11n-es Wi-Fi sőt Bluetooth 4,0 is van a gépben. Alapkiépítésben kompozit videó kimenet (Jack AV) valamint egyetlen USB van rajta, az OS a beépített háttértárra telepítve érkezik és külön vásárolható hozzá VGA és HDMI kabát, emellett kapható „laptop” változatban is. Nagy előny, hogy töltő áramkört is tartalmaz a rendszert, így könnyen mobilizálható, vagy megfelelő akkuval áramkimaradás-biztossá tehető.
Egy ilyen hardverrel (a weboldalon ma is olvasható marketinganyag szerint) dolgozni (Office dokumentumokat szerkeszteni), internetet böngészni és játszani is lehet, legyen szó könnyedebb új fejlesztésű, vagy régi, DOS-os címekről, azaz emulációról. A Debian ARM portja szolgál az OS alapjául, szóval alkalmazásban nem lesz hiány, a kérdés, hogy mire elég az erő és zökkenőmentes a beállítás, használat. Telepítés, és ami kell még A tartozékokat (billentyűzet, egér, monitor, 2 amperes Micro-USB táp) nem tartalmazza a csomag és hamar bebizonyosodott - amire szintén felhívták előre a figyelmet -, hogy gyakorlatilag elkerülhetetlen egy külső táppal megtámogatott USB hub beszerzése is, mert a C.H.I.P passzív elosztókkal nem bírja elég árammal ellátni a perifériákat.
Hardver, OS
Ez a probléma tényleg gyorsan előkerül: vagy egeret, vagy billentyűzetet bír el a készülék, a kettőt együtt már nem. Megoldás lehet egy rádiós billentyűzet- egér szett közös, kis fogyasztású vezeték nélküli vevőegységgel, csak akkor még semmilyen külső USB meghajtót nem tudtunk csatlakoztatni. Feloldhatja a problémát a Bluetooth, de a kompatibilis beviteli eszközök árszabása nem illik egy ilyen pár dolláros géphez, jobb megoldás a tápolt USB hub.
[+]
Debian Jessie Linuxot találunk a beépített háttértáron, az azóta megjelent, frissebb verziók azonban nem telepíthetők a futó rendszeren, így még összeszerelés előtt firmware update állásba kell jumperelni a masinát, ezután PC-hez csatlakoztatva (a Win7 bevált) a C.H.I.P Flasher Chrome böngészőbővítmény közreműködésével frissíthető az operációs rendszer. Ez elég körülményes, különösen, ha eddig nem Chrome-ot vagy Chromiumot használtunk. A frissítés nem feltétlenül zökkenőmentes, nekünk többször neki kellett futni, mert elakadt, de a FAQ alapján ezen is sikerült túllépni.
[+]
Az összeszerelés nem nagy dolog, ha már megvan az aktív USB hub. Alapkiépítésben három RCA apa csatlakozó adja a sztereó hangot és a standard felbontású (kompozit video) képet, így vagy közvetlenül a tévé/monitor hátoldaláról lógatjuk le az alaplapot, vagy hosszabbító kábeleket alkalmazunk. VGA kabát használata esetén az összes GPiO csatlakozó foglalt, szóval a vezérléseket nincs hova kötni, a problémára elvileg létezhet megoldás, de egyelőre nem kapni semmi ilyesmit a Next Thing Co. oldalán. A VGA felbontása 1600×900 lehet legfeljebb, 60 Hz mellett.
[+]
Ki kell tapasztalni, hogy az adott (vélhetően régebbről sufniban maradt) monitorral mi az optimális. A hang ilyenkor (és egyelőre HDMI kabát használata esetén is) a már említett AV Jack csatlakozón érhető el. A korábbi Pi kiadásokhoz képest nagy könnyebbség a Wi-Fi megléte, amit igen hamar és könnyen be lehet állítani. Mit bír a vas? Az OS számos hasznos asztali alkalmazást (pl. Abiword, Firefox) tartalmaz, a készlet Synaptic csomagkezelővel könnyen bővíthető. Aki használt már valamilyen debian-alapú asztali Linuxot (pl. az Ubuntu, különösen a Dash-t mellőző változatok), az itt is el fog boldogulni. Persze az erőforrásokat kímélendő igen takarékos a design, de nem rossz, és könnyen kitapasztalható a menük, a tálca és a dokk használata. Böngészéshez az ígéretek ellenére bizony nagyon lassú az egymagos CPU és legfeljebb standard felbontású videókat játszhatunk le vele megfelelően, helyi meghajtóról.
Próbáljuk ki!
A YouTube mobil változatban jön be, de még így, kis felbontásban is használhatatlanul lassú. A Firefox révén ugyan gyakorlatilag minden modern és közkedvelt oldal és szolgáltatás (pl. Google Docs vagy a Facebook) használható, de az oldalak letöltésére, sőt, egy szimpla lejjebb görgetésre is igen hosszú másodperceket kell várnunk. Böngészésre csak végszükség esetén és rengeteg felesleges idő birtokában ajánljuk tesztalanyunkat.Ha irodai munkáról van szó, akkor alapkiépítésben a Spreadsheet és az AbiWord tudására támaszkodhatunk, vagyis valóban készíthetünk táblázatokat, dokumentumokat, de azért ezek a programok nem képesek mindenre.
Ha feltesszük a LibreOffice-t, akkor persze bővül a szolgáltatásválaszték, de a méltán népszerű programcsomag túl sok a kis géphez, elég lassan dolgozik. Egyszerűbb feladatokat valóban könnyen elvégezhetünk a VGA vagy HDMI megjelenítővel használt gépen, ha pedig egyszerű gépelésről van szó, akkor semmi gond, viszont a sokablakos, böngészős adatgyűjtéssel kombinált munkák esetén bizony lassúsággal és összeomlással szembesülünk – 512 MB memória nem elég mindenre. Persze ha nincs VGA vagy HDMI kabát, akkor meg körülményes lesz a kompozit video kimeneten, standard 640×480 képpontból gazdálkodva dolgozni.
[+]
A hasonló teljesítményű Pi-vel kapcsolatos tapasztalatok alapján retro emulátorokhoz ideális választásnak tűnhet a C.H.I.P, de azért nem olyan egyszerű a dolgunk, mint a Raspberry Pi-re kulcsrakész megoldásai esetében. Egyedileg kell beállítgatnunk, kipróbálgatnunk az emulátorokat, és tapasztalataink szerint vannak problémák, a készítők egyáltalán nem kedveskedtek előre beállított alkalmazásokkal. A Synaptic csomagkezelőből elérhető Fuse (ZX Spectrum emulátor) kapásból működött és grafikus felületről beállítható, tisztességgel emulálta a hangokat is. Ugyanakkor a 8-bites Nintendo Entertainment System (NES) játékok lejátszására hivatott FCEUX csak 5 képkocka/másodperc tempót bírt, végül némi netes felderítés után a parancssoros Mednafen segítségével sikerült csak Pac-Manozni egyet.
[+]
A szintén 8-bites Commodore gépeket emuláló VICE ugyan könnyen települ, de egyszerűen nem indul el. A 16/32 bites Amiga gépek hangulatát elővarázsoló FS-UAE szépen kezeli a beállításokat, de még a legszerényebbek mellett is diavetítésszerű tempót hoz, itt is további kutatás szükséges a jobb beállításokért vagy emulátorért. Általában elmondható, hogy meglátszik, a platform csak nemrég került a rajongói bázis kezére, még nincsenek kitaposott utak, könnyen hasznosítható megoldások. A Pi egyelőre jobb megoldásokkal és kiterjedtebb tudásbázissal rendelkezik, egy-két év múlva érdemes lesz újra felmérni a helyzetet.
Kiegészítők, összegzés
A Debian alapoknak köszönhetően a C.H.I.P egy rakás nyelven (pl. Python, C/C++, Java) programozható. Aki ki szeretné használni a GPiO csatlakozósort, azaz valamilyen extra hardvert illesztene, vagy vezérlésre szánná a gépet, annak célszerű a Pythont választania. Egy a Raspberry Pi-nél megszokott módon használható Python GPiO könyvtár áll ugyanis rendelkezésre, így könnyen portolhatók projektek Pi-ről C.H.I.P-re (ha az adott kivezetés-típus C.H.I.P-en is implementált). A GPiO sok mindent rejt, pl. UART, 1 Wire, PWM, I2C, ADC, LCD megjelenítő támogatás szerepel az étlapon. Nyolc digitális vezérlőtű marad szabadon, melyekre kapcsolók, relék és LED-ek köthetők.
[+]
Felszereltség, kiegészítők tekintetében a C.H.I.P még nem éri be a Pi-t, gépház és pár kabát kapható hozzá, de nincs nagy választék extrákból, ha a küllemet nézzük. Ugyanakkor sok elektronikai modul ugyanúgy használható vele, mint a Pi-vel, azaz van miből építkezni, ha saját projektet szeretnénk. Sajnos (?) nem igazán fogyasztóbarát termék a C.H.I.P, még annyira sem, mint a Raspberry Pi.
Az alap dolgok (pl. Wi-Fi) simán mennek, de nagyon sok alkalmazás konfigurációs beállításaival foglalkozni kell, ami rengeteg időt elvesz. Aki kulcsrakész megoldásra számított, az egyelőre ne rendeljen még a C.H.I.P-ből, aki viszont élvezi a felfedezés örömét, építene és hozzájárulna egy közösség munkájához, az jó irányban tapogatózik.
