A globális helyzet ellentmondásos
A szoftverkalózkodás ellen küzdő iparági szövetség, a Business Software Alliance (BSA) tegnap tette közzé az illegális szoftverhasználatról készített, a 2008-as év főbb tendenciáit elemző tanulmányát. A felmérés 110 országra terjedt ki; a gyakorlati munkát az IDC globális piackutató és előrejelző társaság végezte.
Az IDC kutatása 110 országot fed le. A kutatás a mindenféle személyi számítógépen, köztük desktopon, laptopon, valamint ultra-hordozható gépen futó dobozos szoftver illegális használatára terjed ki. A tanulmány nem foglalkozik a szoftverek egyéb fajtáival, például a szerver- vagy nagyszámítógép-alapú szoftverekkel. Az IDC a szoftver- és hardverszállításokról szóló saját tulajdonú statisztikákat használt fel, amelyet a saját elemzői dolgoztak fel több mint hatvan országban, az illegális szoftverhasználatot jellemző tendenciák felmérése céljából.
A tanulmány szerint tavaly a PC-ken használt illegális szoftverek aránya ötvenhét országban csökkent, harminchat országban stagnált, és csak tizenhat országban emelkedett (Grúzia első alkalommal szerepel a kutatásban). Mivel azonban a nemzetközi PC-piac azokban az országokban terjeszkedett a leggyorsabban, ahol eleve nagyarányú az illegális szoftverhasználat, az illegálisan használt szoftverek aránya nemzetközi szinten 2008-ban három százalékponttal emelkedett, s így elérte a 41 százalékot.
Európában az illegális szoftverek aránya a legmagasabb Ukrajnában (84%), Albániában (77%) és Szerbiában (74%) volt. A legalacsonyabb illegálisszoftver-használati aránnyal Luxemburg (21%) és Ausztria (24%) büszkélkedhetett, számos további ország pedig 25%-os eredményt ért el. Az Európai Unión belüli átlag 35 százalék maradt. Oroszországban a legnagyobb a változás, mivel egy év alatt öt százalékponttal, 68 százalékra csökkent az illegális szoftverek aránya.
A tanulmányban szerepel, hogy a fejlődő országok gazdaságai adják a PC-k globális hardverpiacának 45 százalékát, azonban a PC-s szoftverek piacán kevesebb mint 20 százalékot tudhatnak a magukénak. A jelentés készítői úgy vélik, ha a fejlődő országok PC-s szoftverrészesedése megegyezne a PC-s hardverrészesedésükkel, a szoftverpiac évente 40 milliárd dollárral növekedne; ha pedig az illegális szoftverek aránya nemzetközi szinten évente mindössze egy százalékponttal csökkenne, ez 20 milliárd dollárt jelentene az iparágnak.
Azt is megállapítják, hogy az internet-hozzáférés terjedése növeli az illegálisan használt szoftverek kínálatát. A következő öt év során a fejlődő országokban várhatóan mintegy 460 millió ember jut új felhasználóként internethez. A növekedés a fogyasztók és a kisvállalkozások körében lesz a legnagyobb mértékű, amelyek körében az illegális szoftverek aránya egyébként is magasabb, mint a nagyobb társaságok és a kormányhivatalok esetében.
A tanulmány szerint a globális gazdasági recesszió vegyes hatást gyakorol az illegális szoftverhasználatra. John Gantz, az IDC kutatási igazgatója megjegyezte, hogy a lecsökkent vásárlóerővel rendelkező fogyasztók hosszabb ideig megtartják a számítógépeiket, ami valószínűleg növeli az illegális szoftverek arányát, mivel a régebbi PC-ken nagyobb valószínűséggel futnak illegális szoftverek. Azonban a zsebszámítógépek (pocketbook) által jelentett nyomás elősegítette az olcsó netbookok értékesítését, amelyeket az informatikai költségek csökkentése érdekében legális, előzetesen telepített szoftverekkel, valamint szoftvereszköz-gazdálkodási (SAM) programokkal árulnak.
A BSA egy öt pontból álló tervezetet támogat, amely szerintük csökkentené az illegális szoftverhasználatot és megvalósítaná a gazdasági előnyöket:
- „Az oktatás és a közvélemény tájékoztatása terén kerüljenek kiemelt hangsúlyozásra a szellemi tulajdon fontosságára és az illegális szoftverek használatának kockázataira vonatkozó ismeretek
- Módosítsák a szerzői jogról szóló nemzeti jogszabályokat annak érdekében, hogy teljesítsék a Szellemi Tulajdon Világszervezet (WIPO) által megállapított kötelezettségeket, valamint jobban és hatékonyabban hajtsák végre a digitális és online kalózkodás elleni jogszabályokat
- Alakítsanak ki erős végrehajtási mechanizmust a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) Szellemi Tulajdonjogok Kereskedelmi Vonatkozásairól Szóló Egyezményének előírásai alapján, beleértve az illegális szoftverhasználat elleni szigorú jogszabályokat
- Rendeljenek jelentős kormányzati forrásokat a problémához, beleértve a szellemi tulajdon védelmét ellátó nemzeti szervezetek létrehozását, a nemzetközi együttműködést, valamint képzés révén biztosítsák a helyi tisztviselők és bírói testületek tagjainak felkészültségét
- Járjanak elöl saját példával szoftvermenedzsment politikák megvalósításával, valamint azzal, hogy az állami szektorban kizárólag legális szoftverek használatát fogadják el”
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
