Elsiklunk a lényeg felett
A Bitcoin évekig egy viszonylag szűk kör által ismert technológia és pénzügyi megoldás volt. A média- és közfigyelem csak az utóbbi fél évben irányult rá, főleg az árfolyam elképesztő mértékű mozgásai miatt, de emlegették a feketepiac pénzeként is (anonim tranzakciós lehetőségei miatt), a Bitcoin-bányászat elterjedése miatt pedig előkerültek az energiaigény miatti negatív környezeti hatások is. Emiatt aztán a laikusok gyanakvással is negatív előítélettel, a partvonalról szemlélik a még mindig igen fiatal technológia alakulását, legtöbben még mindig nem tudják hova tenni a Bitcoint, sokan a spekulánsok játékszerét, mások csak egy újabb internetes lufit látnak benne. Blummer Tamás, a Bits of Proof alapító-fejlesztője szerint viszont az emberek pont a lényeget nem látják a Bitcoinnal kapcsolatban, ami nem más, mint a mögötte álló technológia és az erre építhető forradalmian új pénzügyi rendszer.
Tamás egyike annak a világszinten (általa) kb. 50 fősre saccolt kemény magnak, akik a Bitcoin tényleges technikai fejlesztésével foglalkoznak, és hisz abban, hogy a pénz valódi digitalizálása elkerülhetetlenül megváltoztatja a világ évszázadok óta fennálló pénzügyi rendszerét. Olyannyira, hogy még irigylésre méltó karrierjét is feladta azért, hogy minden energiájával és idejével a Bitcoin protokoll általa kifejlesztett implementációjára, a Bits of Proofra koncentráljon.
IT café: Az első magyar Bitcoin Meetupon említette, hogy február óta kizárólag a Bits of Prooffal foglalkozik. Mit hagyott ott ezért, és mikor találkozottl először a Bitcoinnal?
B.T.: Az elmúlt 16 évet befektetési bankoknál töltöttem, ahol különböző pénzügyi és kereskedési rendszerek fejlesztését vezettem, így lehetőségem volt mélységeiben megismerni a mai globális pénzügyi rendszert és az azt kiszolgáló infrastruktúra működését. A Bitcoinnal 2011-ben találkoztam, de ahogy ma még sokan mások is, először nem tulajdonítottam neki különösebb jelentőséget. Aztán mégiscsak elkezdtem vele komolyabban foglalkozni (hiszen munkám során szinte mindig az információtechnológia és a pénzügy határmezsgyéjén mozogtam), és rájöttem, hogy csak akkor érthetem meg igazán, ha - magam is évtizedek óta hacker és programozó lévén - megpróbálom újra létrehozni Szatosi eredeti munkáját. Ezért szabadidőmben beleástam magam a technológiába, felvettem a kapcsolatot az igen aktív Bitcoin közösséggel, és rengeteg munka és tanulás után létrehoztam a saját implementációmat, amiben számos olyan kérdésre kínáltam megoldást, mely az eredeti verzióban nem volt benne. A fejlesztési folyamat során megértettem (mondhatni megvilágosodtam), hogy a Bitcoin rendszere, vagy egy filozófiájában ehhez hasonló megoldás alapjaiban fogja felforgatni és megreformálni a jelenlegi pénzügyi világot - legalább akkora horderejű innovációnak tartom, mint az internetet.
Az első magyar Bitcoin Meetup
IT café: Az ön értelmezésében mit jelent a Bitcoin?
B.T.: A Bitcoin szó két különböző dolgot takar. Egyrészt pénznemet, másrészt - és ez az igazán fontos! - egy, a jelenlegitől radikálisan eltérő fizetői hálózat technológiáját. Ezt a kettőt semmiképpen nem szabad összekeverni. Az, hogy a híradások szerint a Bitcoinnak, mint pénznemnek éppen milyen az árfolyama, hogyan spekulálnak vele vagy éppen milyen illegális tevékenységeket könnyíthet meg, teljesen elfedi az emberek elől azt, hogy létrejött egy olyan peer-to-peer fizetői hálózat, amelyik lehetővé teszi, hogy egymás között mindenféle közvetítő intézmény nélkül pénzügyi tranzakciókat bonyolítsunk le, földrajzi, politikai vagy egyéb megszokott korlátozásoktól függetlenül. A kérdés, hogy mindez mit csinál a társadalommal, a pénzügyi rendszerrel, és mit tesz lehetővé. Ez egy olyan technológiai revolúció, mint az internet. A Voice over IP hatalmas változás volt a telekommunikációban, a Money over IP ennek a pénzügyi megfelelője, csak sokkal nagyobb hatása lesz, hiszen a modern civilizáció egyik alapvető rendszerét változtatja meg, óriási kihívás elé állítva a piac szereplőit.
A pénz már évtizedek óta csak egy egyenleg, egy számsor a bankoknál, de ez csak evolúciós, és nem revolúciós lépés volt - a régi papír alapú könyvelés digitalizálása. A Bitcoin viszont a pénz valódi digitalizálása, és a pénzről és a fizetési folyamatokról alkotott fogalmaink jelentős részét újraértelmezi.
IT café: Mondana erre néhány példát?
B.T.: Ma, amikor az emberek fizetésekről beszélnek, legtöbbször arra gondolnak, hogy egy ember fizet valakinek, általában egy másik embernek. Valódi digitális fizetőeszköz esetében ez egyáltalán nem szükségszerű. Mivel a Bitcoin egy program, amit egy másik program is végrehajthat, egy szolgáltatás vagy gép akár saját maga számára is meg tudja vásárolni a szükséges erőforrásokat, illetve saját maga tudja kiszámlázni és begyűjteni az általa teremtett érték árát.
Továbbá, a Bitcoin alapjául szolgáló technológiában egy egységnyi digitális fizetőeszköz szinte bármihez való jogot jelképezhet, és egy Bitcoin tranzakció során a fizetőeszköz átadásával egyben az annak ellenértékét képező jogosultságot (pl. licenc, részvény tulajdonjoga, telek tulajdonjoga stb.) is átadhatjuk. A világ pénzügyi tranzakcióinak csak nagyon kis része tényleges pénzforgalom (például pénzváltás, munkabér), a legnagyobb részben ez valamilyen jogok kereskedelmét jelenti. Az a lehetőség, hogy mindezeket a tranzakciókat közvetítők nélkül, globálisan és korlátlanul lehet végrehajtani, a technológia igazi értéke.
Bizonyíték, nem ígéret
IT café: Mit gondol, a Bitcoin létrehozásakor Szatosi az ilyen irányú felhasználásra is gondolt?
B.T.: Nem tudom. Ez olyan, mint a TCP/IP: mi van az "internetben"? A Bitcoin csak egy protokoll, egy új pénzügyi/technológiai elmélet bizonyítása, és az, hogy ezzel mi mihez kezdünk a jövőben, csak rajtunk múlik. Amikor anno lefektették az internet alapjait (ARPANET), alapvetően csak a kommunikáció meggyorsítására, elektronikus levelezésre akarták használni. A Bitcoin kitalálásakor lehet, hogy az volt az elsődleges cél, hogy az emberek egymás között a mostaninál hatékonyabban és olcsóbban, szükségtelen közvetítők nélkül tudjanak pénzforgalmat bonyolítani, de ez csak az első alkalmazása ennek a technológiának. Ahogy mára az internetnek csak egy kis része az e-mail küldés lehetősége, úgy a Bitcoin életében is eljuthatunk oda, amikor a tranzakcióknak csak egy alacsony hányada lesz tényleges pénzforgalom. Nem szabad elfelejteni, hogy a Bitcoin technológia alig 5 éves, és még nagyon az elején vagyunk az útnak.
IT café: A mai pénzügyi rendszer alapvetően a bizalomra épül. A Bitcoin esetében ez mennyiben változik?
B.T.: Ma, amikor egy bank küld nekem egy számlakivonatot, és azon az áll, hogy van 500 forintom, akkor én azért hiszem el, hogy ez nekem ténylegesen megvan, mert megbízom a bankban - abban, hogy ez a pénz nála ténylegesen ott van, hogy ez az összeg valamilyen nyilvántartásban számomra el van különítve, hogy ha akarom, bármikor hozzáférhetek. Ez mind bizalom kérdése. A Bitcoin nem a bizalomra épül, illetve csak annyira, amennyire ez egyéb informatikai rendszerek működtetéséhez is szükséges. Ez a rendszer alapvetően matematikai bizonyításokra, algoritmusokra építkezik, így lényegét tekintve bizalommentes. A bevezetése óta eltelt évek alatt az alap kódban (ami teljesen nyílt) elvben még senkinek nem sikerült hibát találnia, a technológia ezáltal önmaga bizonyította és bizonyítja a mai napig kitalálója elvének helyességét. Tehát végső soron én nem azért hiszem el egy pénzügyi tranzakcióról, hogy így vagy úgy történt, mert azt valaki állítja, hanem azért, mert a Bitcoin rendszerében minden az utolsó lépésig ellenőrizhető, és hamisíthatatlan. Nem lehet véletlen, hogy a Bitcoin 2008-2009-ben, a pénzügyi válság kellős közepén indult el. (Kicsit tovább feszegetve a bizalom kérdését – miszerint végső soron azért mégiscsak el kell hinnem, hogy ez a technológia tényleg úgy működik, ahogy mondják, még ha nincs is meg hozzá a tudásom, hogy a forráskódot ellenőrizzem –, jókedvűen csak annyit válaszolt, hogy egy repülőben is meg kell bíznod, ha felszállsz rá, pedig igen nagy valószínűséggel ahhoz sem értesz. Ott a pont.)
IT café: Ki meri jelenteni, hogy egy ehhez hasonló technológia lesz a világ következő pénzügyi rendszerének az alapja?
B.T.: Miért, el tudja képzelni, hogy nem így lesz? Ugyanez megtörtént a telekommunikációban a VoIP-val, a zeneiparban az MP3-mal. A technológia lerombol bizonyos fennálló üzleti modelleket, és újakat épít a helyükre. Itt ülünk egy kávézóban, és ha kártyával szeretnék fizetni, a kártya lehúzásának pillanatától kezdve jelenleg egy bonyolult és sokszereplős folyamat megy végbe a háttérben. Én a fejlődés irányát nézve nem tudom elképzelni, hogy pont a pénz ne digitalizálódna, és egymás közötti átadása ne egyszerűsödne.
IT café: Ön szerint Magyarország jelenleg hol áll ennek a változásnak a felismerésében?
B.T.: Sehol. Úgy értem, semleges a helyzetünk, mert még nem történt meg a bekövetkező változás realizálása. Az ilyen nagyságrendű piacátrendeződések hatalmas lehetőséget rejtenek magukban olyan, a pénzügyi világban jelentéktelennek számító kis országoknak, mint Magyarország. Vezető szerepre tehetnénk szert az új rendszerben, pusztán elhatározás kérdése lenne. És egyelőre még túl sokat sem kéne tenni érte, csak barátságosan viszonyulni ehhez az újdonsághoz, és nem csak egy múló hóbortnak, "vicces" valutának, játékpénznek vagy gyanúsnak tekinteni. Ez a Bits of Proof egyik missziója. Azt is fontos lenne felismerni, hogy a legtöbbször negatívumként említett anonimitás választható, és a digitális pénz használata nem jelentené azt, hogy egy tranzakció sem lenne azonosítható, követhető, és felrobbanna a feketegazdaság. Egy digitális pénzügyi rendszerre is vonatkoznak a meglévő szabályozások. Ezzel együtt én azt is hiszem, hogy alapvető emberi jog az, hogy anonim módon is lehetséges legyen bizonyos pénzügyi tranzakciókat elvégezni.
IT café: Ha ennyire nagy jelentőségű a Bitcoin, a kereskedelmi piac nagyobb szereplői miért nem adoptálták még?
B.T.: Mert pénzt "nyomtatni" mocskosul jó üzlet. Miért szállna be az Amazon a Bitcoin bizniszbe, amikor saját digitális pénzzel sokkal nagyobbat szakíthatna? Láttunk már korábban a nagy cégektől a pénz digitalizálására tett kísérleteket (pontok, kreditek, kuponok), de a valódi megoldástól eddig mindegyik nagyon messze állt. Most, hogy látnak egy működő modellt, nem fogják csak úgy feladni az eddig megszerzett piaci helyzetüket. Ugyanez a helyzet a pénzügyi világ vámszedőivel (bankok, fizetésfeldolgozók) is. Nagyon nagy lesz az ellenállás azok részéről, akik a mostani rendszer tökéletlenségéből, hibáiból élnek.
Bits of Proof
IT café: A digitális valuták piacán nagy most a nyüzsgés, a Bitcoinnak akadnak kihívói, és a Bitcoin közösségen belül is folyamatosan születnek új ötletek, megoldások. Miért született a Bits of Proof?
B.T.: Annak idején, amikor 2012-ben komolyabban elkezdtem foglalkozni a Bitcoinnal, elsősorban az intellektuális kihívás motivált, egyszerűen meg akartam érteni, hogyan működik, tényleg tudja-e, amit állítanak róla. Szatosi eredeti kódja ugyan nagyon jó minőségű, ha azt nézzük, hogy a felhasznált matematikai modellekben és algoritmusokban még nem találtak hibát, és a rendszer biztonságosan és stabilan teszi a dolgát. Ugyanakkor rendszerfejlesztői szemmel borzasztóan rosszul megírt program – olyan kusza, mint egy tál spagetti, és kiemelkedően jó programozónak kell lenni ahhoz, hogy a hibakeresési és karbantartási munkákat el tudjuk végezni rajta.
A Bits of Proof protokoll szinten teljesen azonos az eredeti Szatosi változattal, ugyanakkor az implementáció elkészítésekor olyan funkciókat, lehetőségeket építettem bele, mely sokkal alkalmasabbá teszi vállalati rendszerekben és szerverekben történő alkalmazásra. Szatosi eredetileg olyan rendszert hozott létre, ami inkább az egyes felhasználók közötti tranzakciók kezelését akarta megoldani, és egyben bebizonyítani, hogy az általa kitalált koncepció a gyakorlatban is működik. De ahogy ez a hálózat növekszik, úgy különülnek el egyre inkább a szerepek, a Bitcoin hálózat már most sem homogén (a bányászat már nagyon korán szétvált a többitől), és további specializálódások várhatók. Például nagyon valószínű, hogy a mobiltelefonokra olyan node-ok lesznek, melyek segítségével ezek az eszközök gyorsabban tudják majd kezelni a blockchaint, hiszen a legtöbb felhasználó nem szeretné átereszteni a mobiltelefonján azt az adatfolyamot, ami ehhez eredetileg szükséges. Ez a fejlődés szükségessé tesz egy olyan Bitcoin implementációt, ami moduláris és az eredetinél sokkal könnyebben kezelhető. Azért elsősorban vállalati megoldást fejlesztettem, mert tapasztalataimból adódóan tudom, hogy működik a mostani pénzügyi rendszer, és milyen technológiára lehet szükség a megváltoztatásához. A Bits of Proof pénzügyi modellje jelenleg a Red Hatéhez hasonló, azaz az ingyen elérhető Bitcoin implementáció mellé nyújtok különböző szolgáltatásokat, támogatást, szerver hostingot. Természetesen itt nem áll meg a történet, ez csak egyfajta mellékterméke a tevékenységemnek, mert közben fejlesztem a technológiára épülő saját szolgáltatásaimat.
IT café: Milyen előnyöket nyújt a Bits of Proof az eredeti megoldáshoz képest?
B.T.: Először is, mint már említettem, moduláris felépítésű, ezért jobban alkalmas speciális feladatokra. Kicserélhető például a tárolási adatbázis – én kínálok adatbányászatra és valós idejű fizetés-feldolgozásra optimalizált adatbázisokat is. A modularitás miatt szétszedhető külön folyamatokra, melyek egy speciális csatornán keresztül kommunikálnak egymással, ami át tudja venni a terheléselosztás és a skálázás feladatát is. Egyéb előremutató technológiai megoldások is vannak benne, mint a hierarchikus kulcsgenerálás, ami két problémát is megold: a fiókhierarchiát és a hozzáférési kulcs biztonsági mentésének kérdését. Az úgynevezett colored coinok használatára is adott a lehetőség, ennek segítségével pedig a Bitcoinból egyszeriben joghordozó válhat. Például én, mint egy nagyvállalat azt mondom ötszázezer Szatosira (ez a Bitcoin legkisebb egysége), hogy azok a vállalat ötszázezer részvényét jelképezik, és ha utána bárki odajön hozzám, hogy szeretne osztalékot kapni, csak meg kell mutatnia, hogy nála van az a bizonyos colored coin, amit én tudok azonosítani.
IT café: San Joséban, a Bitcoin 2013 konferencián mutatta be először a Bits of Proofot a nyilvánosság előtt. Milyenek voltak az első reakciók?
B.T.: Abszolút pozitív voltak a visszajelzések, és már a helyszínen hetvenen kértek próbahozzáférést a szolgáltatáshoz. Voltak közöttük bankok, IT vállalatok, de például egy pénzügyi felügyeleti szervezet is. Azóta persze többen vissza is léptek, de számos cégnél jelenleg is komoly fejlesztések folynak, ezekről azonban még nem beszélhetek.
IT café: Szeretne kockázati tőkét bevonni?
B.T.: Keresek befektetőt, de elsősorban nem a pénz, hanem a kapcsolati háló és a piaci ismeretek miatt. Én a technikai részhez értek, ezért szükségem van olyanokra, akik jól kiismerik magukat a megcélzott területeken. Legalább ugyanannyira fontos, hogy olyan támogatókat szerezzek, akik támogatásával olyan körökben is komolyan veszik a Bitcoint és a Bits of Proofot, ahol egyedül nem sok esélyem lenne. Emellett fejlesztőket is keresek a Bits of Proofhoz, elsősorban Magyarországról.
IT café: Ön szerint mi lehet az a fordulópont a Bitcoin esetében, ami után már tényleg valódi digitális pénzként fognak rá tekinteni?
B.T.: Az áttörést valószínűleg egy elsöprő sikerű és újszerű alkalmazás fogja meghozni, de hogy pontosan mi lesz ez, szerintem még senki nem tudja. Abban azonban biztos vagyok, hogy a pénz digitalizálódása elkerülhetetlenül bekövetkezik.
